A nagy család

A diósförgepatonyi óvoda a vele közös igazgatású alapiskolával egyetemben nagyon szép környezetben fekszik a falu közepén. Könnyen megközelíthető minden oldalról. Szívesen járnak ide a gyerekek a környező községekből is, elsősorban a szomszédos Szentmihályfáról. Főleg azok az anyukák élnek ezzel a lehetőséggel, akik Dunaszerdahelyen dolgoznak, hiszen Diósförgepatony útba esik nekik. S ha már az itteni iskolát választják, a világ legtermészetesebb dolga, hogy a kicsiket is ide hozzák, hadd szokják meg a környezetet.
„Jelenleg, a létszámcsökkenés miatt, két osztályban vannak a nebulóink: kicsi-középső és nagy-középső csoportban – tudjuk meg Csiba Katalintól, az óvoda igazgatóhelyettesétől. – A 43 gyermekkel négy óvónő foglalkozik, váltott műszakban. Tíz órában állunk rendelkezésükre, reggel fél héttől délután fél ötig. Az év folyamán színes, bőséges és változatos foglalkozásokat, programokat készítünk nekik. Katicabogár elnevezésű helyi pedagógiai programunk alapján magas szintű tevékenységet folytatunk, és ezt még szakköri munkával bővítjük. Minden óvodásunk képzőművészeti körre jár. A nagyokból álló Diócska néptánccsoporttal heti egy alkalommal a dunaszerdahelyi Nagy Iván és Nagy Melinda foglalkozik.”
Az óvodaudvar esztétikus és tágas, ezenkívül a gyerekek rendszeresen használhatják az iskola műfüves pályáját és a tornatermét. A nagyobbak hosszabb sétákat is tesznek a faluban és a közeli kis erdőben: a természetben figyelik meg az évszakok váltakozását, a séta során gyűjtött termények pedig alapul szolgálnak a következő napi kézműveskedéshez.
„Közkedveltek a már hagyományossá vált közösségépítő programjaink. A nyílt napok alkalmával a szülők betekintést nyerhetnek mindennapi életünkbe. Ilyenkor ők is bekapcsolódnak, velünk játszanak, énekelnek, alkotnak. Az almanap keretében az őszi témájú versek, mondókák és énekek utáni teadélutánon az anyukák, nagymamák által készített almás süteményeket fogyasztjuk el. Ugyancsak a szülőkkel közös program a tökfesztivál. Az ilyen rendezvények azt a célt is szolgálják, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz a szülők és gyerekek.”
A tavalyi gyermeknapon például Kecskés Márta kolléganő ötletére meseországgá varázsolták az óvodaudvart. Miután a kicsik megismerkedtek a játékban szereplő mesékkel, meseországi kalandozás következett. Szüleik segítségével hét próbát kellett kiállniuk, hét akadályt legyőzniük. Az óvoda mindig az évszakok szerint van kidíszítve; most természetesen az ősz színei és témái dominálnak. Az apróságok fellépnek a község fontosabb rendezvényein, az óvodában és a művelődési házban egyaránt van Mikulás-váró, tartanak karácsonyi ünnepélyt, farsangot, anyák napját, gyermeknapot, ballagást, és még hosszan lehetne sorolni.
Fekete Anikó, az iskola és óvoda igazgatója elmondta, hogy az önkormányzattal és a szülői szövetséggel kiváló a kapcsolatuk. „Az önkormányzatra mindig számíthatunk, ha javítási és felújítási munkákról van szó. A szülői szövetség anyagi támogatásával pedig rengeteg korszerű oktatási segédeszközt és játékot vásárolunk.”
Ami azonban a szeretet és a családi légkör legjobb fokmérője: még sosem fordult elő, hogy a diósförgepatonyi óvodából gyereket elvittek volna! Ez is arról tanúskodik, hogy az itteni szülők maximálisan elégedettek.