A helyes légzés gyógyító ereje

Magyarországon (Szlovákiáról nincsenek adataim) a legszerényebb becslések szerint is félmillióra tehető az asztmás és a krónikus obstruktív légúti betegségben (COPD) szenvedők száma. A két betegség közt nagyon sok az átfedés, hasonlóság. Szinte minden családban van asztmás vagy krónikus légúti betegségben szenvedő személy, aki köhög, fullad, zihál, úgy érzi, nincs elég levegője. Ezért minden mozgás, sokszor a legelemibb feladatok elvégzése is óriási probléma számára. A helyes légzés módszerével eddig soha nem látott mértékben javítható az állapotuk, terhelhetőségük, életminőségük.
A túllégzés ártalmas
Rendkívül sok tévhit él a köztudatban a légzésről, és sajnos, a legtöbb helyen, ahol légzést oktatnak, éppen a helytelen légzésre, a nagy levegővételekre buzdítják az embereket, amitől csak még betegebbek lesznek. Ez az enyhe, nyirkos, csapadékos tél a betegek nagy részének az év legrosszabb időszaka. Nemcsak a köhögés, nehéz légzés, fulladás, orrdugulás erősödik fel és válik gyakoribbá, hanem a hidegallergia tünetei is sokaknál jelennek meg ilyenkor. Kevesen tudják, hogy az ilyen típusú betegségek hátterében a legtöbb esetben a helytelen légzés áll. A legtöbb civilizációs betegség – asztma, COPD, allergia, alvási problémák (álmatlanság, apnoé, horkolás) – kialakulásában szerepet játszik a túllégzés, más néven hiperventiláció. A légzés csökkentésével, normalizálásával jelentős javulást, sok esetben teljes tünetmentességet lehet elérni ezeknél a betegségeknél. Világszerte számos tudományos klinikai kísérlet igazolja a helyes légzés gyógyító erejét. De tudományos kísérlet nélkül is bármelyik asztmás beteg könnyedén igazolhatja saját magának, hogy a túllégzés ártalmas, a légzéscsökkentés pedig jót tesz neki. Elegendő néhány nagy lélegzetet vennie, és máris érzi, hogy erősödik a légszomja, esetleg elkezd köhögni, zihálni, fulladni. Sokaknál a mozgás vagy nevetés miatti túllégzés váltja ki ezeket a tüneteket. Ha viszont a beteg elkezdi csökkenteni, halkítani a légzését, „óvatosabban”, finomabban lélegzik, néhány percen belül csökkennek, majd megszűnnek a tünetei.
A Butejko-módszer
Mára már megdőlt az a tévhit, hogy a szén-dioxid fölösleges mellékterméke az anyagcserének, és egyáltalán nincs rá szüksége a szervezetnek. Ugyanolyan fontos az élet fenntartásához, mint az oxigén, minden pillanatban szükségünk van rá bizonyos koncentrációban. Hiperventiláció esetén túl sok szén-dioxidot lélegzünk ki, ezáltal csökken a mennyisége a tüdőben, a vérben és a sejtekben, ez pedig az alábbi problémákat okozza:
1. A szén-dioxid-hiánytól felborul a vér és a sejtek pH-egyensúlya, ez pedig zavart okoz az enzimek és vitaminok működésében, s így különféle anyagcsere-problémákat idéz elő.
2. A szén-dioxid-hiány görcsöt okoz a szervezet simaizomzatában, így a tüdő hörgőinek és az erek falának simaizmaiban, a szívben, belekben, epevezetékben és más szervekben. A hörgők összehúzódása nehéz légzést, köhögést, asztmarohamot, az erek összehúzódása magas vérnyomást, hosszú távon pedig a szív túlterhelését okozza.
3. Ha csökken a vér szén-dioxid-tartalma, az oxigén erősebben kötődik a hemoglobinhoz, nehezebben válik le róla, és nehezebben jut el az agysejtekbe, a szívbe, vesébe és más szervekbe. Más szóval: minél intenzívebb a légzés, annál kevesebb oxigént kapnak az agysejtek, a szív és a vese is. Ez az összefüggés egy dán tudós révén vált ismertté az egész világon, Bohr-hatás néven.
4. A hiperventiláció által kiváltott agyi oxigénhiány (hypoxia) azt a téves érzetet kelti, hogy levegőhiány áll fenn, és ösztönzi a légzőközpontot; ettől még inkább fokozódik a légzés, s bezárult az ördögi kör: a folyamat önfenntartóvá, sőt öngerjesztővé válik.
5. A túllégzés miatt a szervezet minden sejtje folyamatosan oxigénhiányban szenved. A tartósan oxigénhiányos sejtek pedig sebezhetőbbek, védtelenebbek a betegségekkel szemben. A helyzetet tovább súlyosbítja az 1. pontban említett anyagcserezavar. E két dolog együttes hatására előbb-utóbb kialakul valamilyen betegség, méghozzá mindenkinél olyan, amilyenre genetikailag leginkább hajlama van. Ilyenformán elmondható, hogy nemcsak a COPD és az asztma, hanem a legtöbb mai népbetegség kialakulásában is jelentős szerepet játszik a helytelen légzés.
Légzéscsökkentő gyakorlatok
Azok, akik hiperventilálnak, általában a szükséges levegőnek a többszörösét, akár három- vagy négyszeresét lélegzik be és ki. Butejko professzor (Konsztantyin Pavlovics Butejko ukrán akadémikus, 1923–2003) akaratlagos légzéscsökkentési módszerével fokozatosan, napról napra, hétről hétre visszaszoktathatjuk szervezetünket a normális levegőmennyiségre. Ehhez a tanfolyamon tanult légzéscsökkentő gyakorlatok a legalkalmasabbak. Ezek során a beteg légzőizmainak ellazításával tudatosan csökkenti a tüdőbe juttatott levegő mennyiségét egészen addig, amíg enyhe levegőhiányt nem érez. A módszert elsajátíthatja minden pszichikailag egészséges felnőtt és öt év feletti gyermek. Senkinek sem javasoljuk azonban, hogy képzett terapeuta segítsége, felügyelete nélkül fogjon hozzá a légzéscsökkentéshez, mert ezek a gyakorlatok helytelenül alkalmazva túlságosan megterhelhetik a szívet, vesét, rövid időre túlságosan megemelhetik a vérnyomást, lecsökkenthetik a vércukorszintet, és ezek komoly veszélyekkel járnak.
Akinek nem sikerül eljutnia egy ilyen légzéstanfolyamra, annak is fontos tudnia, hogy amit eddig hallott a helyes légzésről, nevezetesen, hogy „a mélylégzés, a nagy levegővételek jót tesznek a szervezetünknek”, az óriási tévedés: csak fokozzuk vele a sejtek oxigénhiányát. Akkor lélegzünk helyesen, ha úgy vesszük a levegőt, hogy az külső szemlélő által észrevehetetlen legyen, ne legyen látható, hallható. Már önmagában ezzel is nagyon sokat tehetünk egészségünkért. További információ: www.buteyko.hu, www.buteyko.sk.
A légzéscsökkentés módszerét elsajátító betegek nemcsak a különféle betegségeik tüneteitől szabadulnak meg, hanem számos egyéb pozitív „mellékhatást” is tapasztalnak, úgymint a tartósabb, jobb koncentráció; megnövekedett belső nyugalom (kevesebb stressz); nyugodtabb, pihentetőbb, mélyebb alvás; sokkal több energia; nagyobb munkabírás; magasabb fizikai terhelhetőség, megnövekedett állóképesség; kevesebb félelem; több önbizalom; sokkal jobb életminőség; nagyobb életkedv; boldogabb élet. Ezért aztán Butejko professzor légzési módszere mindenkinek hasznos, nemcsak a betegeknek.

* A szerző Butejko-légzésterapeuta