Czirfusz Mónika klinikai mikrobiológusból lett körzeti orvos

Szerencsésnek mondhatja magát az a település, ahol fiatal körzeti orvos veszi át a rendelőt, ráadásul olyan, aki előtte évekig szakorvosként dolgozott, ezért sokkal átfogóbban látja a kórképeket.

Ilyen szerencsés falu a Komáromhoz közeli Izsa, ahol egy éve Czirfusz Mónika klinikai mikrobiológus vette át idős kolléganőjétől a betegeket. „Pár héttel hamarabb lettem körzeti orvos Izsán, mint hogy meglett volna a szakvizsgám, de szerencsére egy tapasztalt kolléga vállalta a szakfelügyeletet. Évekig klinikai mikrobiológusként dolgoztam, de miután a komáromi kórházban megszűnt a mikrobiológiai laboratórium, mert nem találták elég gazdaságosnak, el kellett gondolkoznom, merre tovább. Voltak komoly állásajánlataim, de mindegyik azzal járt volna, hogy el kellett volna költöznöm Komáromból, amit nem akartam. Végül arra az elhatározásra jutottam, hogy pont abban a korban vagyok, amikor még van energiám valami újat kezdeni, és így bejelentkeztem a hároméves általános orvosi képzésre. Közben Izsán Domin polgármester úr hónapok óta körzeti orvost keresett, mert az ottani kolléganő megbetegedett, és nem tudta ellátni feladatait. Miután a körzet hivatalosan is orvos nélkül maradt, kis gondolkodás után elvállaltam. Szó szerint a mély vízbe ugrottam, gyakorlatilag mindent elölről kellett kezdenem a rendelő engedélyeztetésétől a berendezéséig. Problémát okozott a betegek dokumentációja is, hiányosan és papíron volt vezetve, tehát nem az előírt elektronikus formában. Mindenkit újra fel kellett vennem, alaposan ki kellett vizsgálnom, ez sok időt vett el, így azonban nagyon jó áttekintést szereztem. A betegek száma is nagyon megcsappant, az utóbbi években sokan más orvoshoz mentek. Viszont nagy segítségemre volt az évek óta itt szolgáló tapasztalt nővérke, aki mindenkit ismert. Úgy érzem, a helyiek a kezdetektől fogva bizalommal fogadtak, ez jelentősen megkönnyítette a beilleszkedést” – mondja a doktornő.

Az együttérzés fontossága

Laikusként az ember azt gondolná, egy kórházi laboratóriumban dolgozó orvos-mikrobiológusnak nem könnyű úgy praxist nyitnia, hogy ezentúl közvetlen kapcsolatban van a betegekkel és azok minden problémájával, Czirfusz Mónika azonban azt mondja, nem ez volt a legnehezebb. „A belgyógyászati osztályon a kötelező képzés alatt volt bennem egy kis félsz, hogy vajon belejövök-e újra a klinikai gyakorlatba. Szerencsére viszonylag gyorsan visszajöttek az egyetemen tanultak, a kollégák is sokat segítettek és a pácienseim is nagyban megkönnyítették a dolgomat. Mostanra már saját tapasztalataim alapján is teljes bizonyossággal állíthatom, hogy az orvos-beteg viszony és a megfelelő kommunikáció legalább olyan fontos, mint a szaktudás. Mindez személyes hozzáállás kérdése is, nagyon fontos empatikusan viszonyulni a betegekhez. Két szakvizsgával rendelkező klinikai mikrobiológusként is évekig napi szinten konzultáltam az orvosokkal, betegekkel, főleg fertőző betegségek diagnosztizálását és kezelését javasoltam. Komáromban a Covid–19 járvány idején több ezer fertőzöttet diagnosztizáltam, láttam el tanácsokkal. Ezenkívül évekig krónikus fertőző betegségben szenvedőknek autovakcinákat is készítettem, így soha nem voltam teljesen elszigetelve a laboratóriumban. De merőben más, amikor én vagyok az első orvos, akihez a páciens eljut, és rajtam múlik, milyen kezelést kap, illetve milyen további szakvizsgálatokra küldöm. Ha van lehetőség, igyekszem a betegeimnek ezekre is időpontot intézni, mert az a tapasztalatom, hogy így hamarabb rászánják magukat, mint ha nekik kellene időpontot kérniük. Ha pedig csak hetek múlva tud a szakorvos kolléga időpontot adni, akkor gyakran megbeszélem vele, hogy mit tehetek addig is a betegért, vagy milyen kivizsgálásokat végezzek el, hogy megkönnyítsem a kollégám munkáját”.

Az első diagnózis jelentősége

A körzeti, házi vagy általános orvosok felelőssége bizonyos értelemben nagyobb is, mint a többi kollégáé, mert az első szűrést ők végzik. Ha nem fedeznek fel egy betegséget, esetleg a beteg nem jut tovább szakorvoshoz, abból komoly probléma lehet, viszont ha időben kezelik, vagy jó helyre irányítják, életet menthetnek. „Ez valóban így van, a mi dolgunk elsősorban a diagnosztika. Mivel én laboratóriumi közegből jövök, algoritmusok vannak a fejemben, könnyen össze tudok kapcsolni információkat, és bizonyos eredményekből tudom, mi lehet a következmény, merre induljunk. De a vérkép és a laboratóriumi eredmény sem minden, a beteget valóban rendesen meg kell tapogatni, ki kell vizsgálni és el kell beszélgetni vele. Nekem erre mostanáig volt időm, mert kicsi volt a körzet, de elismerem, hogy ahol háromezer beteg van, ott ez nehezen kivitelezhető. Biztos vagyok abban, hogy az orvos-beteg kapcsolatban a legfontosabb a kommunikáció, de azt is látom, hogy ehhez az orvos részéről is kell már bizonyos élettapasztalat, empátia, bölcsesség. Minden emberre, aki belép a rendelő ajtaján, úgy kell tekinteni, hogy most idehozta az egész életét az összes fájdalmát, problémáját. Ha az ember ehhez nem viszonyul megértő, együttérző figyelemmel, akkor a betegséget is nehezebben diagnosztizálja. Volt már olyan betegem, akiről azt hittem, pszichés alapja van a panaszainak, de amikor megismertem az életkörülményeit, rájöttem, hogy minden problémájának van oka és alapja. Mindenkinek a tünetei mögött ott van az egész élete, az összes félelme, tragédiája, bánata, és az lenne az ideális, ha az orvos mindezt megismerhetné, de sajnos erre legtöbbször nincs elég idő.”

Életmentő megelőző vizsgálat

Szinte már közhely, hogy Dél-Szlovákia az ország legbetegebb régiója, az itt élőket sújtják leginkább a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri betegségek. Czirfusz Mónikának is ez a tapasztalata. „Sajnos így van, főleg ahol az emberek nem járnak megelőző vizsgálatokra, vagy nem szedik össze a bátorságukat, hogy időben forduljanak a körzeti orvoshoz. Mi most már próbálunk mindenkit megszólítani és emlékeztetni a preventív kivizsgálás fontosságára, s a legtöbben jönnek is. Szinte mindenki azt mondja, hogy azért nem jött magától, mert fél, hogy valamit találunk, de ez a struccpolitika nem célravezető. Jobb időben találni valamit és kezelni, mint addig halogatni, amíg már késő.”

Czirfusz Mónika a mikrobiológiát sem akasztotta szögre. 2018-ig egy nagy laborhálózat orvos-igazgatója volt, 2018-tól 2022-ig a Szlovákiai Klinikai Mikrobiológusok Társaságának elnöke, máig elnökségi tagja. Jelenleg Komáromban egy laboratóriumot működtet, ahol elsősorban autovakcinákat készít. „Ez az archaikus megnevezés, amely nem fedi a lényeget, hiszen tulajdonképpen nem vakcináról van szó, hanem mikrobiális lizátumról. Vagyis a beteg saját, betegséget okozó baktériumából készített gyógyszerről, amely főleg visszatérő bakteriális fertőzéseknél alkalmazható. Ez soha nem az első választás, akkor használjuk, amikor az antibiotikumok és más immunserkentő készítmények sem hatnak. A szakorvosok általában tudnak erről a lehetőségről, és tudják azt is, mikor érkezett el az idő, hogy ezt felajánlják a betegnek. Így az egész országból jönnek megrendelések” – tájékoztat a doktornő.

Májustól Komáromban, a Semmelweis Ignác Egészségközpontban is általános orvosként rendel Czirfusz Mónika. A betegek ezután is megtalálják őt Izsán háromszor egy héten, a komáromi rendelőben pedig a hét minden munkanapján.

*

A cikk a Vasárnap családi magazin 2023. május 9-ei számában jelent meg.