Kép Shutterstock
1891. május 31-én kezdődött meg hivatalosan a transzszibériai vasútvonal építése, 1903. július 13-án nyitották meg a forgalom előtt. Az első kapavágásra Vlagyivosztokban Nyikolaj Alekszandrovics trónörökös, a későbbi II. Miklós cár jelenlétében került sor.
1903. július 13-án nyitották meg a forgalom előtt a világ leghosszabb vasútvonalát, a Szentpétervárt és a Csendes-óceán partján fekvő Vlagyivosztokot összekötő transzszibériai vasutat. Az expressz személyforgalomba bevont teljes hossza kicsivel több mint kilencezer-háromszáz kilométer, az út húsz százalékát teszi meg Európában, a maradék nyolcvan százalékot pedig Ázsiában.
A Transzszibériai Expressznek ma három fő útvonala létezik: az egyik a klasszikus Moszkva–Vlagyivosztok vonal, míg a másik kettő a Moszkva–Peking utat teszi meg. Utóbbi esetben Ulan Ude városnál elágazva megy Mongólián keresztül a Trans-Mongolian, míg a Trans-Manchurian Kína Mandzsúria nevű területén halad át. Minél alacsonyabb az adott járatot jelölő szám a vonat annál modernebb, a magasabb számozású vonatokra sokkal olcsóbban válthatnak jegyet az utasok. A tapasztalatok szerint érdemes megszakítani az utat, és egy-egy városban eltölteni pár napot.
Érdekesség, hogy a múltban a vonat az utazás teljes időtartama alatt a moszkvai időt követte, azaz a pályaudvari kijelzőkön és a vonaton mindig a moszkvai idő volt látható. Így próbálták elkerülni, hogy a rengeteg időzónán áthaladó vonat menetrendjében káosz alakuljon ki. 2018 óta már minden vonat a helyi idő szerint közlekedik.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.