Titokzatos, több álnevet használó orvos. Ki volt Doktor Csucsomi?

Titokzatos, több álnevet használó alakja volt ez a doktor úr a 19. századi Gömör társadalmi életének, a bányavidéknek, Rozsnyónak, Betlérnek, Csucsomnak.

Maurer Artúrt ezen a saját polgári nevén legtöbbször mint járási bánya- és vasútorvost, megyei tisztségviselőt, az Andrássy család által rendezett nagy vadászatok állandó résztvevőjét említik a korabeli sajtóban. Ha kevés adat maradt is fenn róla, abban mégis biztosak lehetünk, hogy az átlagosnál színesebb, kalandokkal teli életet élt, igazi egyéniség lehetett. Sokat utazott, szenvedélyes gyűjtője volt furcsaságoknak, különlegességeknek, ezekből igen gazdag gyűjteményt alakított ki, amely sajnos nem maradt fenn.

Nemesi származású orvos

A Gölnic folyó melletti Szepesremete (Mníšek nad Hnilcom) nevű bányavároskában született 1844 júniusában egy a 17. században a Szepességben már szerteágazott és virágzó nemesi család sarjaként. A család erdélyi ága 1642-ben I. Rákóczi Györgytől kapott birtokot, a Mihály nevű ős pedig a szultáni portán volt az erdélyi fejedelem nagykövete. Egy másik felmenője, József II. Rákóczi Ferenccel együtt bujdosott a török emigrációban. Ez a törökök és a török kultúra iránti érdeklődés és kapcsolatrendszer érdekes módon Maurer Artúrra is hatott, ő maga is elutazott Törökországba, sőt egy kis útirajzot is írt erről a felfedező, minden bizonnyal vadászattal is tarkított útjáról, amely Budapestről Konstantinápolyba, Konstantinápolyból Erzerumba, Bánrévéről Bánlakra címmel jelent meg.

De ne szaladjunk ennyire előre, kezdjük az iskoláknál. Maurer Artúr Szepesremetéről előbb Rozsnyóra került gimnáziumba, majd innen Budapestre, az orvosi egyetemre. Elvégzése után a Szent Rókus Kórházban dolgozott, erről szól egy humoros, életrajzi elemekkel átszőtt memoárja, a Rókusiász. Onnan, az akkoriban robbanásszerűen fejlődő főváros egyik legjobb kórházából mégis hazatért Rozsnyóra, és megkezdte körorvosi hivatását. Kiváló emberi és szakmai képességei miatt közel került az Andrássy családhoz, háziorvosuk lett. Egy jeles rozsnyói iparos családból származó lányt vett feleségül, Schlosser Ludmillát. Ez a Schlosser család az ősi Marikovszky családdal rokon, régi rozsnyói família volt. Egy fiuk és egy lányuk született. Maurer Artúrt munkája elismeréseként 1880-ban megyei főorvossá nevezték ki.

Újságot és családtörténetet írt

A titokzatos doktor úrnak azonban a gyógyítás mellett más vágyai is voltak, így 1881-ben saját költségén megalapította a Rozsnyói Híradó című lapot, amelynek 23 éven át főszerkesztője, motorja, mértékadó cikkeinek írója, véleményformáló publicistája volt. Dr. Csucsomi vagy Krasznai dr. álneveken írta a lapot. Cikkei igen felkészült, nagy tudású, alapos, meghatározó véleményű szerkesztőről, szerzőről tanúskodnak, olyan emberről, aki humorral, csipkelődve, de sosem bántóan bírált, aki a gondokról is írni mert, akinek tolla alatt megelevenedtek a történetek, események, jól befogadhatók voltak az élmények.

Maurer Artúr személyes jóbarátja lett gróf Andrássy Manónak, a vasgrófnak, de természetesen jól ismerte Andrássy Gyulát, a miniszterelnököt és a betléri ág jeles tagját, Andrássy Aladárt, valamint nővérüket, Karolina grófnőt. Az Andrássy grófi családdal való bizalmas viszonyának köszönhető az a ritkaságszámba menő, igen érdekes családtörténeti munkája is, amely A csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy nemzetség története címmel keletkezett 1900-ban. Ebben Doktor Csucsomi néven Maurer Artúr a fellelhető okmányok ismeretében és a szájhagyományok, a családi legendák nyomán írta meg ennek az igen jelentős főúri nemzetségnek a közel 700 éves történetét. Ő maga is ott rejtőzködik ebben a leírásban, hiszen sok korabeli történetnek nemcsak megfigyelője, hanem szemtanúja, sőt részese volt.

Ez a családtörténeti munka máig az egyedüli olyan összefogó kiadvány, amely az Andrássy családdal foglalkozik, a teljes családtörténet szakszerű feldolgozása ki tudja, meddig várat még magára. Egy egész kutatói csoportnak elegendő munka lenne ez több évtizedre is. Mindenesetre Maurer Artúr adatait figyelembe kell majd vennie a jövő Andrássy-kutatóinak, ám addig is érdemes lapozgatni, olvasni, mert a tudományos pontosság mellett remek hangulatú történeteket is közöl, sok apró és érdekes részlettel szolgál a 19. század második felének főúri életéről, a dualizmus korának viszonyairól.

Gyógyítás, vadászat, korcsolya

Ma már kissé el is csodálkozik az ember azon, hogyan és mikor győztek eleink annyi mindenfélével foglalkozni. Hogyan győzte mindezt Maurer Artúr? Gyógyítani mint orvos, vadászként jelen lenni az Andrássy család szinte mindegyik vadászatán, újságot írni, utazni, társadalmi egyesületeknek tevékeny tagja lenni. Maurer Artúr nevét a korabeli sajtóban akkor is megörökítették, amikor az Andrássy-birtokra különleges vendégek érkeztek, olyanok, akik kíváncsiak voltak az itt lévő érdekességekre. Például 1883-ban a Lőcsei fehér asszony című regényéhez az eredeti helyszíneken adatokat és tapasztalatokat gyűjtő Jókai Mórnak is Maurer Artúr volt a kalauza az Andrássy birtokokon, Betlérben és Krasznahorkán. Doktor Csucsomi vezetett vendégeket az Aggteleki-cseppkőbarlangba, a szádvári vár romjaihoz, a Dobsinai-jégbarlanghoz s közben nagy grófi vadászatok leírásában is ott szerepel a neve, néhány érdekes esemény főhőseként, vagy olykor, mint tragikus baleseteknél segítő orvosé. Azt is illik róla megemlíteni, hogy Maurer Artúr a magyar korcsolyasport egyik megalapítója, lelkes támogatója volt még budapesti évei alatt. A titokzatos orvos jó ízlését mutatja az a Csucsomban általa felépíttetett villa is, amely ma kissé elhanyagolt állapotban várja sorsának jobbra fordulását.

Leszármazottai és halála

A doktor úr házasságából született gyermekek, Oszkár és Emma sorsát is nyomon lehet követni egészen a 20. század első harmadának végéig. Maurer Oszkár a Rozsnyói járás főszolgabírája volt, majd az impériumváltás után Miskolcra költözött, 1934-ben kérte nyugdíjaztatását, érdemei elismerése mellett vonult nyugállományba. Maurer Emmáról sok adat nem maradt, mindössze azt tudni biztosan, hogy fiatal lánykaként az Országos Nőképző Egyesület Veres Pálné Leányiskolájának növendéke volt, majd Schuszter Alfrédhoz ment feleségül. További sorsáról nem tudni.

A szerkesztő, orvos, utazó, közéleti ember és vadász Maurer Artúr hosszan tartó betegségben hunyt el. 1906-ban légszomjjal kezdett küszködni, emiatt az orvosi praxisát feladta, majd másfél évnyi betegeskedés után a leggondosabb ápolás ellenére 1907. október 23-án elhunyt Csucsomban, az általa építtetett villában. A doktor úr felesége, Schlosser Ludmilla 1928-ban hunyt el, 84 éves korában. Közvetlenül a férje halála után egy kis hír maradt fenn az özvegytől, egy 1908-as hirdetés szerint házvezetőnőt keresett.

A Maurer család szecessziós stílusú síremléke a rozsnyói temető egyik megóvandó emléke, mely előtt érdemes egy főhajtásra megállni, és elgondolkodni egy gazdag, rejtélyes, a köznek sokat adó, tisztességben megélt életről.