A vattacukor napjainkban az ünnepségek és vidámparkok elengedhetetlen eleme. De vajon tudjátok-e, milyen utat járt be, és kiknek köszönhetjük a létrejöttét?
A legtöbben a 19. századi Európában keresik a vattacukor gyökereit ekkortájt híres, úgynevezett „fonott cukrokban”. Ezek előállítása ekkoriban még drága, kemény munka volt, melynek gyümölcsét az átlagember ritkán ízlelhette meg. A gépiesített vattacukor-előállítás 1897-ben tűnt fel először, és John C. Wharton cukrász mellett egy fogorvos, William Morrison is részt vett a feltalálásában. Széles körben először 1904-ben, a St. Louis World's Fair nevű amerikai vásáron terjesztették az édességet, amit akkoriban „tündérselyemnek” hívtak. A termék hatalmas sikernek örvendett, és csaknem 70 000 doboznyit adtak el belőle.
Időközben egy másik fogorvos, egy bizonyos New Orleans-i Joseph Lascaux is létrehozott egy hasonló állagú édességet, ő azonban vattacukornak hívta. A név később általánosan ráragadt a termékre, bár Ausztráliában sok helyütt a mai napig tündérselyemnek (fairy floss) hívják. A ma ismert vattacukorgép terveit Albert D. Robinson dolgozta ki.
(nationaltoday)
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.