Az élelmiszerek harmadát elpazaroljuk, miközben világszerte milliók szenvednek az éhezés miatt. Termőföldből és élelmiszerből egyre kevesebb, emberből azonban egyre több lesz. A húsmentes életmód a megoldás, vagy elég jobban odafigyelnünk a tányérunkra? Hogyan érhetjük el, hogy kevesebb étel landoljon a kukában?
Sokan naponta szembesülnek az élelmezési gondokkal, október 16-án, az élelmezési világnapon az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete is felhívta a figyelmet a problémára.
Étel a kukában
Azt, hogy ne pazaroljuk az ételt, már az óvodában megtanultuk. Az évek során azonban mintha feledésbe merülnének ezek az intelmek, és a pazarlás a mindennapok részévé válna. Évente körülbelül 153 millió tonna élelmiszert dobnak ki az Európai Unióban, írta a Guardian a Feedback EU klímakutató szervezet jelentésére hivatkozva. Ez 15 millió tonnával több, mint amennyit behozunk az EU területére. Az EU-ban előállított élelmiszerek 20 százaléka a kukában végzi, ami évente mintegy 143 milliárd euróba kerül a háztartásoknak és a vállalatoknak. Szlovákiában évente 860 ezer tonna élelmiszer landol a szemétlerakón, vagyis személyenként évi 163 kiló élelmiszert dobunk ki. Főleg zöldséget, gyümölcsöt, pékárut és tejterméket.
Sürgető kihívás
Nemcsak az egyéni és családi gazdasági helyzet miatt sürgető probléma világszerte az élelmiszer-pazarlás, hanem azért is, mert az éghajlatot is fűti. Az ENSZ korábbi kutatásából kiderül, hogy ebből származik az üvegházhatású gázok 10 százaléka. Világszerte számos kezdeményezés foglalkozik az összetett kihívással. Szlovákiában és Magyarországon is találunk olyan civil szervezeteket, amelyek a mértéktelen fogyasztás elleni küzdelmet tűzték ki a zászlajukra. Ilyen egyebek mellett a magyarországi Esélyt az ételnek vagy a Magyar Élelmiszerbank Egyesület. Szlovákiában a Free Food és a tudatos vásárlással és táplálkozással foglalkozó portálok is figyelmet fordítanak a tájékoztatásra. „Az élelmiszer-ellátó rendszereink átalakítására van szükség a fenntartható fejlődési célok eléréséhez” – mondta Antóniu Gutteres ENSZ-főtitkár 2019-ben. Ferenc pápa is felszólalt a világot jellemző kettőség feloldása érdekében.
Farmtól a villáig
Így hívják az EU élelmezési stratégiáját, amelynek célja, hogy fenntarthatóbbá tegye az étkeztetést, és csökkentse a pazarlást. A komplex tervezet foglalkozik az ellátással, a mezőgazdasággal, az élelmiszer-kereskedelemmel, de a fogyasztókkal is. A fenntarthatóság kérdésében nem lehet szó nélkül elmenni az élelmiszer-előállítás energia-, hely- és költségigényei mellett sem. Környezetvédők már régóta hangsúlyozzák a húsmentes étrend előnyeit, az utóbbi években a növényi eredetű húspótlók mellett a fehérjében rendkívül gazdag rovarok is egyre gyakrabban helyet kapnak a fenntartható élelmiszer-ellátást bemutató tányéron. Az ehető rovarok alternatív fehérjeforrásként szerepelnek az EU-s élelmiszer-stratégiában. Mielőtt attól tartanánk, hogy elugrik az ebéd a tányérunkról, vegyük számba, hogy mit is tehetünk az élelmiszer-pazarlás csökkentéséért.
Miből lesz a szemét?
Az elmúlt hónapokban tapasztalt pénzromlás a háztartások költségvetését is sújtotta, pedig egy 2020-as statisztika szerint a lakhatás után az élelmiszerekre költöttek legtöbbet a családok. Odafigyeléssel és tervezéssel azonban megelőzhető, hogy szemét legyen az ételből, és csökkenthető a pazarlás. A fejlett országokban a háztartásokban keletkezik a legtöbb ételszemét. Szlovákiában ez az élelmiszer-hulladék 53 százalékát teszi ki az ENVI PAK szervezet 2021-ben közölt adatai szerint. 19 az élelmiszeripari gyártásban, 12 az éttermekben, 11 a mezőgazdaságban, 5 százalék a szállítás során keletkezik.
Okos tippek
Okos tippek
Kis adagok kerüljenek a tányérra, ezt nemcsak a táplálkozási tanácsadók javasolják, hanem pénztárcánk is megköszöni. A kisebb adag szinte garantáltan elfogy, és a túlevéstől sem kell tartanunk. Néhány óra múlva újra feltölthetjük az energiakészleteket.
Átgondolt vásárlással is megelőzhető, hogy olyan termék kerüljön a kosárba, aminek nem vesszük hasznát a konyhában. Azt is tartsuk észben, hogy listával és ne éhesen menjünk bevásárolni!
Nem mindig éri meg az akciós! Vásárláskor mérlegeljünk, hogy a nagy kiszerelésben kínált termék valóban megéri-e, mert ha egy része a kukában landol, akkor semmit nem spóroltunk.
Meddig jó az étel? Ezt a csomagoláson lévő dátumok jelzik, de fontos ismerni a minőségmegőrzési idő és a fogyaszthatósági idő közötti különbséget. A minőségmegőrzési idő a tartósabb élelmiszereken szerepel, amelyek a feltüntetett idő után is fogyaszthatók. Ellenőrizzük a csomagolást és azt, hogy megfelelően tároltuk-e, és ha nincs romlásra utaló jel, nyugodtan elfogyaszthatjuk. A fogyaszthatósági idő a gyorsan romló ételeken szerepel, lejárta után nem ajánlatos az ételeket elfogyasztani.
A maradékmentés nem kényszer, hanem pénztárcabarát módszer arra, hogy minél kevesebb élelmiszert dobjunk ki. Alkalmazhatjuk például kész ételek újragondolásakor – így lesz a krémlevesből tésztaszósz –, vagy a zöldségek feldolgozásakor. A kevésbé formás darabok vagy kimaradt részek kiválóak alaplébe, smoothie-ba vagy krémleveshez.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.