Végvári építkezés

Ha van élő református gyülekezet ebben az országban, a somorjait az elsők között kell említenünk. György Andrást, aki akkor huszonöt éves volt, hét éve hívta meg a somorjai gyülekezet, legyen a lelkésze, s ő örömmel jött.

* Hét éve a végvári szerepről ejtettünk szót, és kézenfekvő, hogy most is azzal kezdjünk.
Az etnikai átalakulás Somorján érdekes helyzetbe hozta az itt lakókat. Nemcsak szlovákok költöznek a városba, hanem (a munkaerőpiac miatt) sok magyar is a környékre húzódik. Ennek köszönhetően ismerte fel gyülekezetünk, hogy meg kell szerveznünk a végvári hangulatot: hiszen bástyája vagyunk a szlovákiai magyarságnak, de a reformátusságnak is. Közösségünk átlagéletkora alacsonyabb az átlagosnál, és nagyon magas a közép-, de még inkább a felsőfokú végzettségűek aránya. Ennek köszönhetően értelmes és értékes tervezőmunka zajlik, s a biblikumnak, igehirdetésnek, evangelizációnak, a közösség megtartásának nagyon komoly befogadói közege alakult ki. Az itt élő családok próbálnak beilleszkedni, identitást keresnek, és ehhez hely kell. Ez gyülekezetünk számára komoly kihívást jelent.
* Konkrétan miről van szó?
Gyülekezeti házat akarunk építeni, a templomkertet pedig úgy átalakítani, hogy itt, a város közepén mindenki otthonra leljen. Intenzív kulturális »fészket« szeretnénk kialakítani. Tervezünk egy szabadtéri színpadot is a templom elé: mélyített, görög stílusú, körülbelül háromszáz személy befogadására alkalmas nézőtere volna, ahol a komoly- és értékes könnyűzenei koncertek a város közepén kapnának méltó helyet. Eddig az volt a célunk, hogy kipróbáljunk mindent, s felmérjük a közeg befogadóképességét. Somorja kulturális élete szépen bővül; a város egyéb civil szervezeteit is sikerült rábírni, hogy szervezzenek fesztiválokat, majálisokat, rendezvényeket, melyeknél a közösség alakítása a döntő szempont. Most már tudjuk, mire van kapacitásunk, miben kell erősítenünk. Ami kihívás, az a kétnyelvűség: erre reagálnunk kell, hiszen velünk szemben egy irányított asszimilálós folyamat zajlik.
* Miért az egyháznak kell mindezt vállalnia?
Ezt mindig is az egyház vállalta. Ha belelapozunk az itteni gyülekezet múltjába, nem csak az látható, hogy a gyülekezet szolgálataként működött legalább hat bibliakör és sok más. Ilyen volt az iparosok köre, a protestáns nőegylet, férfiegyletek, pedagóguskör, gimnazisták foglalkozásai, továbbképzések. Mindez nagyon erősen rányomta a bélyegét Somorja életére. Trianonig, sőt a második világháború befejeződéséig meghatározó volt az itteni gyülekezetek szerepvállalása a város életében. A gyökerek Zsigmond királyig nyúlnak vissza, hiszen a településnek Pozsonyéival egyenrangú előjogai voltak. Az itteni polgári réteg, műveltség mérhetetlen erőt tudott kifejteni. A reformáció után, függetlenül attól, mikor ki volt fölényben, a város vezetői mindig cserélődtek: egyszer katolikus, egyszer protestáns elöljárója volt. A helység az ellenreformáció legdurvább időszakában sem hagyta bántani protestáns gyülekezeteit. Erre visszatekinteni még a modern korban is jólesik. Látszik az a pálya, melynek ívét az ősök megszabták: merre kell tartanunk, mi a dolgunk.
* A több évtizedes kiesés és leépülés után.
Hadd említsem Dávid történetét a Bibliából. Dávid elhatározta, hogy templomot épít. Buzgalma dicséretes, Isten is értékeli, de azt mondja Dávidnak: »nem te, hanem majd a fiad«. Ha Isten úgy látja jónak, hogy megtervezzük, amit a gyermekeink felépítenek, előkészítsük azt, amit majd ők megvalósítanak, annál nemesebb dolog nincs.
* A gyülekezeti szolgálat itt sokrétű.
Prioritásunk a gyermekekkel való foglalkozás. Kiépült egy jól működő hittanos foglalkozás, vannak saját gyülekezeti gyermektáboraink, rendszeres oktatás, templomkerti nagy családi napok, újabban családi tanácsadás is, amelyre magyarországi szakemberek, terapeuták, komoly szaktanácsadók jönnek. Elsődleges célunk, hogy a gyülekezetben kialakuljon a fiatal presbitérium, amelyet 16 és 25 év közötti ifjak alkotnak. Erre nincs példa nálunk, a nyugati gyülekezetekben itt-ott előfordul. Ennek a kezdeménye, hogy van két, felnőtt- és gyermekfutballcsapatunk, ifjúsági zenekarunk, kerékpártúrákat szervezünk, van szabad istentiszteletünk, amelyen a liturgiától mentes, kötetlen beszélgetés formájában foglalkozunk az igével szombat esténként. Nem titkoljuk, hogy szeretnénk befolyásolni a somorjai ifjúság életét. Előadásokat, filmvetítéseket, klubokat szervezünk, de a családgondozásra, segítésre, terápiára is kaput nyitottunk. Ez a gyülekezetünk nagyon intenzív szolgálata. Az ideköltöző családok sok gonddal néznek szembe, ebben nyújtunk segítő kezet.
* Említsük meg, hogy huszonegy falu tartozik ide.
Nagyon hangsúlyos dolog a szórvány mivoltunk. A huszonegy szórványgyülekezet – gyakorlatilag a régi Somorjai járás területe – néhol kilenc, néhol egy családot jelent. Ennek megfelelően, ahová be tudjuk tenni a lábunkat, az egész faluért igyekszünk felelősséget vállalni. Szeretnék hetente mindenütt istentiszteletet tartani. Ahol több református van, s nincs templom, elkérjük vagy a katolikus templomot vagy a művelődési házat, iskolatermet. Ez ősztől el is kezdődik.
* Az idősgondozást sem hanyagolják el.
Erre külön diakóniai gondnokunk van, másrészt a várossal közösen folytatjuk az idős és rászoruló emberek összeírását. Ha kialakul a diakóniai adatbázis, a helyzethez alkalmazkodó diakóniai szolgálatot szeretnénk végezni, hogy ha valakinek valamire szüksége van, ne idegenhez kelljen fordulnia, hanem hozzánk, szoruljon akár szerelőre, étkezésre, anyagi segítségre. Ismerős embert küldünk hozzá.
* Hogy lehet ennyi embert mozgósítani?
Folyamatos munkatársképzést végzünk. A presbiterek nagyon aktívak, s most már ott tartunk, hogy segédlelkész kell, és alapítványi szinten alkalmazottak. Nagy vágyunk, hogy a gyülekezeti ház mellett saját oktatási intézményünk is legyen. Templom és iskola együtt tud működni. A város vezetősége nemcsak nyitottságot tanúsít törekvéseink iránt, hanem a viszonyunk is nagyon jó. Megtaláltuk egymást. Ha Isten megengedi, ebben az önkormányzati megbízatási időszakban ezt is tető alá hozzuk.
* Hány reformátusról beszélhetünk Somorján és környékén?
Magában a városban hétszáz-nyolcszáz körül vagyunk, a huszonegy szórványközségben 300–400 református lakik. Összesen tehát ezer körül. Négy istentiszteletet tartunk hetente; lényeges, hogy mindegyik más jellegű és műfajú.
* A modern kor vívmányait sem vetik meg.
Igen, eszközeink közé tartozik a családlátogatáson kívül az SMS, a Facebook, de a honlapunk is látogatott. Be akarjuk vésni a város köztudatába a honlapot, amely fontos csatorna. S most már a gyülekezet internetes rádiója is működik.
* Végül szóljunk a kulturális életről.
Ez három ember köré csoportosul. Hanusz Edit, a gimnázium esztétika-tanárnője értékes, nívós hangversenysorozatot épített föl, amelyhez a templom remek helyszínül szolgál. Ki kell emelnem Barát Benjámin gondnokunk tevékenységét, az ő munkája nyomán alakult ki a közösség múltjából épülő, hangulatos kulturális rendezvények sorozata. Koncertek, színház, kiállítások, hagyományőrző estek említhetők. Még egy üres mezőbe szeretnénk belépni: a régészeti és történelmi kutatásba. Templomunknak sok felfedezetlen kincse van. A bejárat melletti oldalhajórészlet valószínűleg 11. századi. Vagyis a tíztemplomos időkbe nyúlik vissza eredeti kápolnája. De az épület alatt alagutak is vannak. El akarjuk készíttetni fiatal építészekkel a templom építési fázisainak a makettjét, aztán kiállítjuk. Jövőre pedig művésztelepet szeretnénk kialakítani, hogy Somorjának legyen saját műgyűjteménye. Neves képzőművészünk, Mayer Éva vezetésével fogunk hozzá.
Nem utolsósorban tegyük hozzá: a somorjai református templomban gyönyörű Árpád-kori freskók díszítik a falakat, már csak ezért a fenséges élményért is érdemes ide betérni.