Vámpír grófnő szociális érzékenységgel

 Ugyanakkor a vádakat sem lehet megcáfolni dokumentumok híján. Így hát ő lett a magyar történelem egyik női antikrisztusa.

Szenzációs szörnyűségek

Nyugaton sem ismeretlen a legenda, hogy a Kárpátok gyűrűje a világszerte ismert román Dracula gróf, becses nevén Vlad Tepeş mellett kitermelt egy vámpír grófnőt is, aki különös örömét lelte abban, hogy fiatal nők vérét csapolta szépségápolási célzattal, vérorgiákat tartott, satöbbi. Az alapmotívum az volt, hogy egyszer, mikor Báthory Erzsébet özvegy grófnő a csejtei várban fésültette magát, a szolgálólány figyelmetlenségében meghúzta úrnője haját, az pedig a figyelmetlenséget egy akkora pofonnal honorálta, hogy a leány vére a grófnő arcára fröccsent. Az úrnő először megundorodott az idegen testből származó folyadéktól, majd arra lett figyelmes, hogy kellemes bizsergést érez, mivelhogy löttyedő bőre megfiatalodik, szarkalábai eltűnnek. Több se kellett neki, legújabb extrém hobbijává minősítette a leányvérrel való testápolás gyakorlatát. Meg még ki tudja, mi mindent, az alapmotívum ugyanis vándorútra indult, így lett belőle vándormotívum, a szerzők pedig, akik átvették, előszeretettel ferdítették saját igényeik szerint. Így aztán szegény Mikszáth Kálmán is (aki rimaszombati gimnazistaként még x-szel írta a nevét), afféle magyar mondaként tekintett a Báthory Erzsébetet övező kamukultuszra, és feldolgozta novella formájában. Elsőként viszont egy Thúróczy László nevű jezsuita szerzetes írt Erzsébet kegyetlenségeiről, egy 1729-ben megjelent útikönyvében.

Mást mondanak a források

A grófnő viszont több mint száztíz évvel korábban, 1614-ben halt meg, a későbbi véres legendák pedig a jelek szerint egy rágalomhadjárat utózöngéi. Legalábbis erre jutottak a történészek és egyéb szakértők, akik a Báthory Erzsébet életéről fennmaradt írásos emlékeket áttanulmányozták. Sem a grófnőnek, sem rokonainak és egyéb kortársainak levelezése nem utal arra, hogy ilyen hajlamai lettek volna, mutat rá Lengyel Tünde, a Szlovák Tudományos Akadémia kutatója (aki Várkonyi Gábor kollégájával könyvet is írt az esetről). A történész épp tíz évvel ezelőtt, 2008-ban beszélt egy Vasárnapnak adott interjúban arról, hogy mi állhat Báthory Erzsébet véres legendájának hátterében. Ráadásul épp akkor forgatták Juraj Jakubisko koprodukciós filmjét, a Báthoryt, Lengyel Tünde pedig a kora újkor szakértőjeként szakmai tanácsaival segítette a stábot. Abban a korban nagy divatja volt a boszorkánypereknek, melyek célpontjai legtöbb esetben asszonyok, sok esetben özvegyasszonyok voltak. Erzsébet pedig több okból is befolyásos kortársai céltáblája lehetett. Több százezer holdas vagyont igazgatott, a környezetében élő rászorulóknak segített, gyógyászattal is foglalkozott (ahogy a legtöbb nemesasszony, például Thurzó György felesége is).

Gazdag özvegy célkeresztben

A történet ott kezdődik, hogy Báthory Erzsébet viszonylag boldog házasságban élt Nádasdy Ferenccel. Azzal a Nádasdy Ferenccel, akit sikeres törökellenes hadakozásai miatt fekete bégként emlegettek. Egyébként több jelentős Nádasdy Ferenc is élt, a legutolsó csak néhány éve, 2013-ban halt meg, vele pedig férfiágon kihalt a Nádasdy-család. De vissza a fekete béghez és Erzsébet nevű feleségéhez, akik a Mohács utáni, három részre szakadt Magyarország egyik legtehetősebb és legbefolyásosabb családját alkották. Itthon több birtokuk volt például, mint II. Mátyás akkori királynak. A zűrzavaros belpolitikai helyzet egyébként is tele volt intrikákkal, amikor pedig Nádasdy Ferenc egy sebesülés következtében 1604 januárjában meghalt, többeket elkezdett foglalkoztatni a kérdés, hogyan lehetne a hatalmas vagyont megszerezni az özvegytől. Vagyona mellett a döntő ok az lehetett, hogy szoros rokoni kapcsolatot ápolt unokaöccsével, Báthory Gáborral, aki azokban az években nyíltan Bocskai Istvánnak és felkelőinek pártjára állt (később erdélyi fejedelem lett). Bocskai akkor erdélyi fejedelem volt, a törökkel szövetkezett a Habsburgok ellen, Szerencsen magyar királlyá is koronázták, még ha a koronát nem fogadta is el. A bécsi udvar szemében első számú közellenségnek számított, hiszen neki és köreinek egyik fő célja volt, hogy a Habsburgokat eltávolítsák a magyar trónról. II. Mátyás császár és király egyik legbizalmasabb embere a bécsi udvarban is tanult felföldi birtokos, Thurzó György volt, akit később, 1609-ben nádorrá is választottak. A források szerint a Báthory Erzsébet elleni rágalomhadjárat leginkább az ő lelkén szárad.

Vágyak és vádak

Thurzót a vagyonszerzés lehetősége, valamint a Báthoryakkal szembeni bosszúvágy is hajthatta azoknak a koncepciós pereknek a megszerveztetésekor, amelyekkel Nádasdy Ferenc özvegyét megpróbálták lejáratni és afféle vámpírkirálynőként beállítani. A kutatások szerint a tanúvallomások és a bizonyítékok az akkori kezdetleges joggyakorlatban is elég ingatagok voltak, a háttérben húzódó kusza érdekkapcsolatok pedig átláthatatlanná teszik az ügyet. A vágásnyomokkal felvonultatott tanúk sebei származhattak korábbi orvosi beavatkozásokból vagy egyéb úton szerzett sebesülésekből. Nem nehéz megállapítani komolytalanságát a vérben fürdés vádjának sem, hiszen ahhoz, hogy egy nagyobb edényben vérben fürödjön valaki, jó néhány ember vérét ki kell előtte folyatni, az emberi vér pedig gyorsan alvad, így gyakorlatilag kivitelezhetetlen az egész parádé (főleg, mivel akkoriban a véralvadásgátló sem volt használatban). Jelenleg mindenesetre ott tartunk, hogy a Báthory Erzsébetet ért vádakat tudományos módszerrel sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk. Vagyonát egyébként már halála előtt négy évvel, 1610-ben gyerekeire hagyta végrendeletében.

Egy finn death-metal zenekar pedig a 80-as évek derekán szintén Bathory néven indult útjára. Valószínűleg valami nagyon középkori és nagyon véres motívumot szerettek volna névadónak, ezért választották őt. Ezt viszont a jó szándékú finn metalistáknak nem érdemes felrónunk. Azóta talán már hozzájuk is eljutott az információ, hogy Báthory Erzsébet legendájából alighanem semmi sem igaz.

A legbáthorybb Báthory

Érdekes adat, hogy a grófnő felmenői anyai és apai ágon is ezt a vezetéknevet viselték. A család somlyói ágának tagjait Báthory névvel, az ecsedi ág tagjait Báthori verzióval illetik. Báthory Erzsébet azért speciális eset, mert anyukája egy somlyói ági Báthory (Anna), apukája pedig az ecsedi ágból származó Báthori György volt. A somlyói ágból származott korábban Báthory István erdélyi fejedelem is, akit később lengyel királlyá koronáztak. Az ő fia volt Gábor, akivel Erzsébet jó kapcsolatot ápolt, és ez a rokoni viszony is közrejátszhatott abban, hogy a nádor likvidálni akarta Erzsébetet.