Telefonos vizitelés

Érdemes művész, Egressy- és Jászai-díjas, s művészeti munkásságáért rangos elismerések, díjak sorát kapta. Tevjeként, Báthoryként, Szellemfiként vagy toronyőrként ismerjük és szeretjük, becsüljük, tiszteljük. Dráfi Mátyás ezt a nyarat lábadozással tölti: a napokban csontbeültetést hajtottak végre rajta. Betegágyánál egy telefoninterjú erejéig kerestük fel.
– Az utóbbi években nehézkesen járt, húzta a lábát, aztán megtudtuk, hogy műforgót ültettek be az elkopottnak a helyére. Mióta szenved csontritkulásban?
Már régóta, valamikor a nyolcvanas években jelentkezett... a bal lábamat azóta harmadszor műtik, és a jobb lábamban is műforgó van már. Maga a beavatkozás ugyan nem fájt, de most valahogy nehezebben szedem össze magam, mint korábban. Csodálkoztak is a nővérkék, hogy máskor már a műtét utáni harmadik napon, mankóra támaszkodva ugyan, de jártam, most meg nem bírok lábra állni. Ezúttal ugyanis a csontot is bántották: a műforgót nem volt hová rögzíteni, ezért csontbeültetést is kellett végezni. S ez bizony meghosszabbítja a gyógyulási folyamatot.
– Szerencsére túl van rajta… Érez valamilyen fájdalmat?
A fájdalom a műtét pillanatában megszűnt, és szeptember végére már remélem, futni fogok...
– A derűlátását látom, nem veszítette el – ezt a nyarat azonban mégis otthon kell töltenie. Nem fog hiányozni a Teátrum csapatából?
Miért hiányoznék? Az előadásokat ettől függetlenül megtartjuk, őszre pedig már egész biztosan rendbe jövök. Addig is telefonon tudom szervezni a fellépéseket.
– Úgy képzelem, hogy a kőszínházak nyáron zárva tartanak, önök viszont éppen a nyár folyamán vállalhatnak több fellépést.
Nem, nem, mi is főleg a színházi évadban működő társulat vagyunk. Mindig akkor lépünk fel, amikor érdeklődés van irántunk, és megveszik az előadásainkat. Nyáron, a szabadságok idején nehezebben ülnek be az emberek, szeptembertől június végéig viszont folyamatosan tájolunk. A legtöbb gondot a szereplőkkel való egyeztetés okozza, mert a szereplők, a színészek eléggé elfoglaltak. De azért mindig össze tudom őket szedni. Ha másként nem, hát vendégeket hívok a győri színházból vagy Pozsonyból – mint például Miskovics Lacit a Nová scénából, konzervatorista lányokat, ha operettről van szó, kisebb vagy statisztaszerepre diákokat is fel szoktunk kérni. Most nyáron, augusztusban viszont valóban le kellett mondanunk pár meghívást: a Mágnás Miskát Encsen, a Balfácánt Nagykanizsán… Szeptember végére azonban már telefonon keresztül próbáltam darabokat lekötni Kassa környékére. Magyarországra is megyünk, ha hívnak, de énnekem az a fontos, hogy itt, Szlovákiában minél több helyre, a lehető legkisebb faluba is eljussunk.
– Álmok, vágyak?
Valamikor voltak, de most már inkább elképzelésekről beszélnék. Sok minden közrejátszik. Nem szeretnék abba a hibába esni, hogy »sírásóm már van, csak Hamlet kellene…« Figyelembe kell venni, hogy az elképzelésekhez adottak-e a körülmények, lesznek-e szereplők.
– Akkor a Vasárnap munkatársai és olvasói nevében kívánom, hogy elképzelései valósuljanak meg, s mielőbb újra a színpadon láthassuk.

A Teátrum
Polgári társulás, amelyet profi színészek és színházat kedvelő személyek hoztak létre 2001-ben azzal a céllal, hogy teljes értékű előadásokkal tájolhassanak a szlovákiai magyar falvakban. A jókedv, a nemes érzelmek nagykövetei, működésük kilenc éve alatt 3 operettet, 3 színművet, 2 mesejátékot s 1 ifjúsági musicalt mutattak be, és számos emlékestet, irodalmi műsort is készítettek. Évente 40–60 alkalommal lépnek fel, előadásaik telt házzal zajlanak. Hazai csokor címmel kiadott verses hanghordozójuk 50 szlovákiai magyar verset tartalmaz. Jelenleg három gyermekkel, tíz közép- és főiskolással s 36 felnőttel dolgoznak, az utóbbiakból 14 hivatásos színművész.
A Teátrum műsoraiból ajánljuk: Mágnás Miska (operett), Balfácánt vacsorára (színmű), Peti kalandjai, Peti meg a róka (zenés mesejátékok), Miért szép, Nyelvcsapások (irodalmi összeállítás), Marczibányi-ház (drámai vízió), Az élet kenyere (vígságos szomorújáték Árpád-házi Szent Erzsébetről Kolti Helga veszprémi vendégművész előadásában).

Kép archívum