Takarítás és összefogás

Ősi település a Galántai járásban, a Csallóköz peremén fekvő Feketenyék. Olyannyira ősi, hogy bár első írásos említését a Wikipédia internetes lexikon 1398-ra datálja, sokkal korábban, már 1113-ban megtalálható a zobori okiratban.
Ekkor Nek a neve, 1165-ben pedig Nech, Niech, Neku változatokban fordul elő. A 14. század elején Csák Máté uradalmához tartozott, később a semptei, majd 1817-től a cseklészi uradalom jobbágyfalva volt. A 19. század elején komoly juhtenyésztés folyt a községben, s a lakosság nagy része a mezőgazdaságon kívül sószállítással is foglalkozott. A sót a nádszegi tárolóból fuvarozták tovább. Feketenyék címerében mégsem ez dominál, hanem egy csónak és egy rák, amelyek a révészekre és a rákászokra (pákászokra, halászokra) utaló jelképek. Ez nem meglepő, hiszen a falu a Dudvág és a Kis-Duna között terül el. Régi épületekkel nem dicsekedhet, hiszen Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 20. század elején épült, klasszicista stíluselemekkel. Egy régebbi műemléke mégis van: Nepomuki Szent János barokk kápolnája 1782-ből maradt az utókorra. A község legrégebbi, PAGUS NEIK 1688 feliratú pecsétje főleg a 19. századi okmányokon jelenik meg.

Emberi felelősség
Nem véletlenül időztünk a múltnál. A község a rendszerváltást követően sem indult dinamikus fejlődésnek, s ez bizony meglátszik az arculatán. A környező falvaktól kissé elmaradt. Pedig nem mondhatni, hogy a feketenyéki embereket nem érdekli falujuk sorsa, hiszen a márciusi parlamenti választásokon a részvétel messze felülmúlta az országos átlagot: 78%-os volt! Ha minden magyarlakta községben ennyien elmentek volna szavazni, mind a Híd párt, mind az MKP képviselői bejutottak volna a törvényhozásba. Mgr. Csady Zsuzsanna polgármester szerint ez mindig is így volt náluk.
„Nyéken a választási részvétel mindig magas volt. Igaz – anélkül, hogy leszólnám a fiatalokat –, inkább az idősebb lakosok tartják kötelességüknek a választást. 80–90 százalékuk választott legutóbb is, talán csak azok nem, akik kórházban voltak. A községnek egyébként 1430 lakosa van jelenleg, bár a legújabb népszámlálási adatot még nem ismerjük.”
Tegyük hozzá, hogy az itt élők zöme (mintegy 95 százaléka) magyarnak tartja magát. „Akadnak ugyan szlovák családok is, amelyek a közelmúltban telepedtek be a fővárosból, de ők is igyekeznek beilleszkedni a helyi közösségbe. Állandó lakhelyre is bejelentkeznek, mi több, akad olyan közöttük, amely a helyi magyar iskolába íratta a gyermekét. Ez talán a Napsugár programnak is köszönhető” – mondja Csady Zsuzsanna. Aki, tegyük hozzá, a 2010-es önkormányzati választások óta áll a község élén. Nincs könnyű helyzetben, hiszen a két magyar párt eléggé megosztotta a lakosságot, mi több, az önkormányzat működésére is rányomja bélyegét a – finoman fogalmazva – egyetértés hiánya. Az sem titok, hogy a jelenlegi polgármester több feljelentési üggyel kénytelen szembenézni, ami arról árulkodik, hogy bár a többség választotta meg faluvezetővé, sokan nem látják szívesen a székében. Tegyük hozzá: ennek nem szabad rányomnia bélyegét a község életére, hiszen Feketenyéken sok a teendő. Erről tanúskodik, hogy a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben mindössze egyetlen beruházásra sikerült pályázati támogatást szerezni, és azt sem sikerült befejezni.
Új seprű jól söpör – szokták mondani, s ez szó szerint értendő Nyéken, ahol sok szemetet kell összegyűjteni. Csak a temetőből hat konténerrel sikerült eltakarítani, a környezetvédelmi alap támogatásával pedig – amellett, hogy a munkanélküliek kereseti lehetőséghez jutnak – az árkokat tisztítják, és a futballpálya környékén levő dzsungel is sorra kerül.

Napsugár program
Amint említettük, a helyi 1–4. osztályos magyar alapiskolában, ahol jelenleg 33 gyermek tanul, megindították az ún. Napsugár programot. Lényege, hogy az első osztályosok tanítás után az iskolában igyekeznek megtanulni mindent másnapra. Amelyik szülő szeretne otthon is foglalkozni a csemetéjével, megteheti, ám a többség nem cipelteti a nehéz iskolatáskát a nebulóval. Erre a megoldásra azért is szükség volt, mert az iskolában vészesen lecsökkent a gyermekek száma. „Tudjuk, hogyan élnek a szülők – mondja a polgármester. – Sokan műszakokra járnak, és nincs idejük foglalkozni a gyerekekkel. A helyi magyar iskolában biztosak lehetnek benne, hogy jó kezekben vannak a kicsik.” Ennek ellenére akad néhány szülő, aki – ki tudja, miért – inkább a vízkeleti szlovák iskolába buszoztatja gyermekét. Pedig a szlovákul nem tudó szülő gyermeke finoman szólva hátrányos helyzetbe kerül, ha a mindenhatónak tartott államnyelv kedvéért kénytelen nem az anyanyelvén tanulni. Az iskolában a felújítás is elkezdődött, igaz, kis lépésekkel (fertőtlenítés, festés, padlócsere, új padok vásárlása stb.). Az óvodába 40 gyermek jár, s közülük 14 megy idén iskolába, hatot a helyi magyar iskolába írattak be a szüleik.
Ami szemmel látható eredmény: Feketenyék szép, új piacteret kapott a falu központjában. Végében fedett szabadtéri színpad is áll. Már 2009 tavaszán alá volt írva rá a szerződés, de csak 2011 végén kezdték építeni; ennek ellenére idén februárban sikerült megvalósítani. Ugyancsak új szabadidőközpontot alakítottak ki a községházától jobbra álló régi épületben. Előadóterem, klubhelyiségek (nyugdíjasoknak, fiataloknak), s a Comenius programhoz benyújtott pályázattól remélik, hogy internet és egyéb számítástechnikai eszközök is várják majd ott a nyékieket. A piactér és a szabadidőközpont együttes értéke 447 ezer euró. Ez nagyon jelentős egy község életében. S ha már a pályázatokat említjük, a környezetvédelmi alaptól is sikerült több mint 20 ezer eurós támogatást nyerni. Az egyik utca sokéves belvízgondjait sikerül vele végre orvosolni. Idén tavasszal kerül sor rá. A piacteret egyébként rockfesztivállal szeretnék felavatni, ha sikeres lesz az erre benyújtott pályázat. Végre méltó helyszínen tarthatják a falunapot, májusfaállítást. A további tervek közt van a községháza majdani átépítése. A ravatalozó felújítására már sikerült 120 ezer eurós támogatást szerezni, és hamarosan, a tervek szerint májusban elkezdődhet a munka.

Tánc és futball
Feketenyék folytatni szeretné egy időre megszakadt kapcsolatát Mosonszolnokkal. Annál is inkább, mert az 1948-ban a faluból kitelepített magyar családok ott leltek új otthonra. „Szeretnénk továbbra is kapcsolatot tartani azzal a községgel – mondja a polgármester –, ahol a tőlünk elszármazottak laknak. Az idei falunapra – háromnapos rendezvénysorozatot tervezünk – természetesen meghívjuk őket.” A civil szervezetek közül jól működik a Csemadok: énekkara, a Molnár Boriska vezette Szivárvány sok sikerrel büszkélkedhet.
A helyiek másik büszkesége a Nex tánccsoport, amely a Tat, azaz a Tehetség a tét – Sztárok kicsiben című versenysorozat felhívására alakult 2011 decemberében. Feketenyék hat kis sztárja, Lancz Dominik, Opál Szabina, Levánszky Krisztián, Oros Viktória, Király Vivien és Oros Zoltán hihetetlen odaadással, akarattal és lelkesedéssel készül a verseny különböző fordulóira. A koreográfiát Sedláček Krisztián állítja össze, aki a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán koreográfia szakon végzett táncművész. Krisztián mindig más-más együtteshez, előadóhoz szerződve járja a világot, ezért koreográfiáit az internet segítségével tanulják meg a nexesek, Manczal Erika segítségével.
A tehetségkutató versenyen kívül több rendezvény hozta össze tavaly a nyékieket. Ilyen volt a majális, a labdarúgótorna, a gyermeknap vagy a már említett falunap. Külön köszönet illeti a helyi sportszervezet vezetőségét, valamint a csapatokat, hogy újra felfokozták a foci iránti lelkesedést.
Ha a kedélyek kissé lecsillapodnak, s a pártpolitika háttérbe szorul, a feketenyékiek jobban fogják becsülni mind polgármesterük, mind egymás munkáját. Mert épülni-szépülni csak összefogással lehet.