Megszületett a fiam! Pontosan 10 évvel ezelőtt. Ejnye, ennyit öregedtem volna? Mikor is? Észre sem vettem. Most, hogy gyermekem belépett az első X-be, úgy döntött, hogy nagy buli lesz. Mindenkit meghívunk, aki él és mozog, akit ismerünk, na meg akit nem, azt is. Ezzel nincs is gond.
Megszületett a fiam!
Pontosan 10 évvel ezelőtt. Ejnye, ennyit öregedtem volna? Mikor is? Észre sem vettem. Most, hogy gyermekem belépett az első X-be, úgy döntött, hogy nagy buli lesz. Mindenkit meghívunk, aki él és mozog, akit ismerünk, na meg akit nem, azt is. Ezzel nincs is gond. Csak gyermekem elképzelése szerint rögtön és azonnal el kell kezdeni szervezni a haverozós bulit. Nem kis időbe és energiába került meggyőzni őt arról, hogy nyári szünetben nem egyszerű feladat összegyűjteni ennyi havert.
– Jaj, anya, két éve is sikerült! – felkiáltással mond ellent nekem a gyerek.
Ja persze, sikerült! A meghívandók listájáról hosszas telefonálások és hatalmas szervezések árán kb. a felét összeszedni. Na úgyhogy ebből nem kérek. Haverozós buli tehát lefújva. Illetve elhalasztva szeptemberre. Ezt közlöm gyermekemmel is. Arcára kiül a nagyon gondolkodom, és mindjárt mondom, mire jutottam kifejezés. Nem tévedtem, fél perc után rákezdi:
– Oké, akkor a haverok elhalasztva, de legalább a mamáékat össze tudod szedni hétvégére?
A feladat adott, Anya meg oldja meg.
Részletek a Vasárnap aktuális számában!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.