PedagógussztorikPedagógussztorik

Showman, lélekidomár, szülőpótló, türelemmilliomos és még mennyi minden a pedagógus egy személyben! A jó pedagógus, persze. Bár vele is megtörténhet, hogy bármennyire kiváló is, a tanítványa nem lesz az. Szerencsére megeshet az ellenkezője is: átlagos pedagógusnak zseniális tanítvány jut.

Showman, lélekidomár, szülőpótló, türelemmilliomos és még mennyi minden a pedagógus egy személyben! A jó pedagógus, persze. Bár vele is megtörténhet, hogy bármennyire kiváló is, a tanítványa nem lesz az. Szerencsére megeshet az ellenkezője is: átlagos pedagógusnak zseniális tanítvány jut. Hiába, pedagógusnak lenni állandó kaland.

Nagy Sándor apja elhatározta, hogy kora legkiválóbb filozófusával taníttatja a fiát, így esett választása Arisztotelészre. Hogy mennyi foganatja volt a bölcs férfiú intelmeinek, ezen még ma is vitatkoznak a szakemberek. Mindenesetre különös nevelési módszerei voltak, ma alkalmasint bíróság elé állítanák értük, mint a kegyetlen bébiszittereket. A filozófus éjszakánként egy vasgolyót ejtett a kőpadlóra, annak pattogásával ébresztette fel többször is a koránál fogva fáradékony kamaszt, azért, úgymond, hogy el ne puhuljon. Nem csoda, hogy a tanítvány teljesen begolyózott, és mestere mértékletességre intő példabeszédeit a füle mellett eleresztve, megalomániás világhódító terveket szövögetett magában.

Veszélyes mesterség
Hogy mennyire veszélyes mesterség a pedagógusé, azt rengeteg példával lehetne illusztrálni. Nemcsak a mából vettekkel, amikor ámokfutó diákok egész osztályokat lőnek halomra tanárokkal együtt, hanem a középkorban élt Drugeth Miklós példájával is. Ez az Itáliából származó nemes, akinek magyarországi karrierjét Fülöp nevű nagybátyja, Károly Róbert kedvenc gyermekkori játszópajtása alapozta meg, fontos posztot töltött be az udvarnál mint a királyi gyermekek, a későbbi Nagy Lajos és testvérei nevelője. 1330. április 17-én tanítványaival együtt ő is ott ült a visegrádi palotában a terített asztalnál, amikor Zách Felicián berontott a terembe, és karddal támadt a királyi családra. Még mielőtt az őrség lefegyverezhette volna, az uralkodót könnyen megsebesítette a kezén, a királyné jobb kezének négy ujját levágta, és a nevelőn, aki saját testével védte a kis hercegeket, több sebet is ejtett, egyet a fején. Drugeth szerencsére nem halt bele sérüléseibe, és Nagy Lajos alatt országbíró lett.
Egészen más ok miatt bizonyult veszélyesnek a tanítómesterség Pierre Abélard (1079–1144) számára. A párizsi egyetem ünnepelt, nagy tehetségű tanára elkövette azt, amit pedagógus nem követhet el: elcsábította 16 éves tanítványát, Héloïse-t (1101–1162). Az okos és szép árva lány Fulbert nevű pap nagybátyja gyámsága alatt élt, ő engedélyezte, hogy magánórákat vegyen a híres filozófustól. Fulbert álmában sem gondolta volna, hogy a teológia nagy tekintélyű mestere nemcsak latinra, görögre, etikára és filozófiára tanítja unokahúgát, hanem valami másra is, aminek rövidesen következménye lett. Pierre megszöktette a nagybácsi házából és a nővéréhez, Bretagne-ba küldte a terhes Héloïse-t, s az 1118-ban egy kisfiúnak adott életet. Fulbert rettentő haragra gerjedt a történtek miatt. Abélard felajánlotta, hogy elveszi az unokahúgát, de azt kívánta, hogy a házasság maradjon titokban, féltette ugyanis egyházi és tudományos karrierjét. Fulbert viszont nyilvános elégtételt akart, hogy lemossa a családján esett gyalázatot. Mivel Héloïse is a férje álláspontján volt, és ragaszkodott házasságuk titokban tartásához, rokonai durván bántalmazták. Hogy megmentse a folytonos zaklatások elől, Abélard ismét megszöktette, és egy kolostorban helyezte el. Fulbert és a rokonok, abban a hiszemben, hogy így akar megszabadulni tőle, kegyetlen bosszút álltak: felfogadott himpellérekkel kiheréltették a tudóst. Abélard kénytelen volt kolostorba vonulni, de ott sem lelt békét: nyugtalan szelleme, eredeti gondolatai kiváltották a kor vezető egyéniségeinek, Clairvaux-i Bernátnak és Norbertnek, a premontrei rend alapítójának haragját, és üldözni kezdték őt. (Az egyház később mindkettőt szentté avatta.) Héloïse apácafőnöknő lett, de nem tudta elfeledni Abélard-ját: hozzá írt szenvedélyes leveleit a világirodalom legszebb szerelmes vallomásai között tartják számon.

Erotikus pápa mint nevelő
Nemcsak Comenius működött Magyarországon, hanem egy másik híres pedagógiaelmélettel foglalkozó tudós is: az olasz Pier Paolo Vergerio, akit Zsigmond a konstanzi zsinaton ismert meg, és 1418-ban udvarába hívott Budára; ott is halt meg 1444-ben. Vergerio 1402-ben fejezte be De ingenuis moribus et liberalibus adolescentiae studiis című, a test és a szellem arányos fejlesztésének szükségességét hangsúlyozó tanulmányát, amely Európa-szerte ismertté vált, és a 15. század legnagyobb hatású nevelési kézikönyve lett. Hunyadi Mátyás mesterei, Vitéz János és Szánoki Gergely is erre támaszkodtak. Vitéz pedagógiai elveit még egy mű befolyásolta: Enea Silvio Piccolomininek 1450-ben a gyermek V. László nevelője számára írt útmutatója. Érdekes, hogy Mátyás ugyanazokat az intelmeket hallgatta gyermekkorában, mint a nála három évvel idősebb V. László, későbbi túszul ejtője és bátyjának legyilkoltatója. Hogy elmélet és gyakorlat mennyire eltérhet egymástól, bizonyítja Piccolomini nevelési útmutatója. Abban ugyanis nem található meg az – enyhén szólva túlzott – alkalmazkodás mint követendő elv, holott kortársai épp ezt vetették a kiváló humanista szemére, és sokatmondóan kaméleonnak titulálták. Piccolomininek aligha volt oka megbánnia kaméleonságát, hisz ez (is) segítette a pápai trónra. Ő volt II. Pius, aki úgy maradt meg a köztudatban, mint az egyetlen pápa, aki fűszeres erotikus történeteket írt, ráadásul nagyon jókat.

Mátyás király a nevelésről
A több nyelvet beszélő, eredeti gondolkodású, sokoldalú Mátyás akár maga is írhatott volna nevelési kézikönyvet, mert nagyon határozott pedagógiai nézetei voltak. Egyben nagyon merészek is abban a korban, mert abból indultak ki, hogy a tehetség társadalmi hovatartozástól független. Mátyás egy firenzei humanistával vitázva így érvelt: „Ha az elme élességét a nevelésnek kellene tulajdonítani, akkor mindazok, akik finom nevelésben részesültek, szellemi képességeikkel kiválnának; a többiek pedig, akiket nem így neveltek, ily képességek nélkül szűkölködnének, holott széltében ennek ellenkezőjét tapasztaljuk. Mert sem azok nem valamennyien kiváló szelleműek, akiket ügyesen és gondosan neveltek, sem azok nem valamennyien tompa és nehéz értelműek, akik ilyen nevelésnek híján voltak. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy nagyon sok földműves vagy szegény ember, akik sohasem művelődtek, de a műveltséggel nem is tudnának mit kezdeni, mégis nagyon éles eszűek; mások viszont, dacára gondos és mesteri neveltetésüknek, egészen tompa elméjűek.” Ezért lehetett Mátyásnál a molnárlegény Kinizsiből uradalmat, várat birtokló hadvezér. És ez is az ő gondolata: „Azért, hogy nem minden egyforma a teremtésben, Istent éppenséggel nem kell igazságtalannak tartani. Úgy kell fölfogni a dolgot, hogy emez alkalmasabb valamire, mint amaz. Van ezért mindenkiben sajátos tehetség és erény. Csak nem ismerjük föl mindnyájan.”

*******

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?