Nemcsak a győzteseké a világ

Egy sporteseményen nem csak a győztesek produkciója nyújthat maradandó élményt. A nizzai műkorcsolya-világbajnokság férfiversenyében a 19. helyen végzett Misa Ge és a 23.-ként rangsorolt Kim Lucine is sok új rajongót szerzett.
Monaco nem éppen a műkorcsolya-hagyományairól híres. Kim Lucine is francia színekben kezdte pályafutását, s juniorként jó eredményeket ért el – ám eltörte a lábát.

Akinek a herceg is szurkol
„A junior-világbajnokságot követően megsérültem, és felépülésem után nem tudtam volna visszaverekedni magam a francia válogatottba. Ekkor keresett meg a monacói szövetség. Az első korcsolyázó, aki nemzetközi versenyeken képviselte Monacót, Mérovée Ephrem szintén Annecyben edzett, s neki is édesapám volt az edzője. Amikor ő befejezte a pályafutását, a szövetség megkérdezte, volna-e kedvem monacói színekben indulni. Számomra ideális volt az időzítés” – meséli a 23 éves korcsolyázó. Nizzában szinte hazai pályán versenyzett (Nizza mindössze 20 kilométerre van Monacótól), ráadásul uralkodó is szurkolt neki: Albert herceg a helyszínen tekintette meg a selejtezőt. „Nagyon izgultam, amikor megtudtam, hogy a hercegi pár előtt kell korcsolyáznom. Óriási volt rajtam a nyomás, hihetetlen megkönnyebbülés volt, hogy bejutottam a rövidprogramba. A selejtező után beszélgethettem is egy kicsit Albert herceggel. Gratulált nekem, és örült a sikeremnek” – mondja Kim.
Albert herceg bizonyára jól szórakozott, Lucine legutóbbi kűrje ugyanis felér egy kabaréval – A dzsungel könyvének zenéjére bolondozik a közönséggel. „Hogy versenyzőnek vagy showmannek érzem-e inkább magam? Mindenképpen versenyzőnek – vágja rá Kim. – De élvezem, ha a közönség nevet, s ez a komédiázás sokkal közelebb áll hozzám, mint például a dzsessz, amire a rövidprogramomat futom. A dzsungel könyvéből készült musicalt nagyon szerettem gyerekként, s a koreográfusom is így volt vele, ezért is döntöttünk úgy, hogy kipróbáljuk, működik-e a dolog a jégen.”
Működött, csakúgy, mint a Kim Lucine-féle híres mozdulat: felsőteste a jéggel párhuzamosan, egyik lába kinyújtva, s csak a bokája érinti a jeget, a másik lába behajlítva, azon siklik. „Már nem emlékszem, hogyan találtam ki. Gyerekkorom óta csinálom. Ami fontos, hogy rajtam kívül senki más nem csinálja! Nem olyan egyszerű, büszke vagyok magamra érte. Jó lenne, ha rólam neveznék el” – árulja el egyik leghőbb vágyát Kim, de persze vannak egyéb céljai is: „Idén az volt a legfontosabb, hogy hibátlan programokat fussak, ezért nem is próbálkoztam a tripla axellel, nyáron azonban meg kell tanulnom. Edzésen már elég jól megy. A négyfordulatos toelooppal is megpróbálkoztam néhányszor, de annak mindig sérülés a vége, úgyhogy inkább a tripla axelre koncentrálok. Jövőre is ott akarok lenni az Eb-n és a vb-n, s elébb végezni, mint most. És természetesen szeretnék kijutni a szocsi téli olimpiára is…”

A babaarcú gladiátor
A selejtezők alatt néha még legfanatikusabb rajongók gondolatai is elkalandoznak. És akkor hirtelen arra eszmél az ember, hogy valaki ott lenn a jégen annyira belead mindent, mintha az életéért korcsolyázna. Az üzbég színekben versenyző Misa Ge egyetlen lépéssorral megnyerte magának a közönséget.
„Imádom Nizzát – szögezi le gyorsan a 20 éves korcsolyázó. – Jártam már itt többször kisebb nemzetközi versenyen, s minden nagyon kényelmesen van megszervezve. Most is remekül érzem magam, bár a selejtező után elkezdett fájni a hátam. Néhány hónapja volt egy sérülésem, és valahogyan kiújult. Mindennel megpróbálkoztunk, voltam masszázson, kaptam fájdalomcsillapítókat, de így is nagy fájdalmaim voltak a rövidprogramban.”
Misa azonban megmutatta, hogy nem csak akkor tud harcolni, ha a szerepe (kűrjének fantázianeve Szerelem és háború) azt kívánja: rövidprogramjában Camille Saint-Saëns hattyújaként is káprázatos teljesítményt nyújtott. „Nem tudnék választani a két program között, annyira különböznek egymástól, s én mindkettőt szeretem. A rövidprogramom csodálatos dráma a hattyúról, szinte balettelőadás, míg a kűrömben szenvedélyes gladiátor vagyok. Bármi történjék is, a lelkemet is kiteszem a jégen. Meg akarom mutatni a bíróknak és a közönségnek, mit is érzek korcsolyázás közben” – magyarázza majdnem ugyanolyan szenvedélyes gesztusokkal, mint a jégen.
Misának a szülei is műkorcsolyázók voltak, s most edzőként segítik fiukat. Az üzbég műkorcsolyázás új reménysége a japán Takahasi Dajszukét csodálja leginkább: Nizzában is élvezettel nézte végig a későbbi ezüstérmes programjait.
Japán iránti rajongása nem véletlen. Misa három kontinensen is otthon érzi magát – Moszkvában született, de édesapja részéről kínai és koreai vér is folyik ereiben, jelenleg pedig Amerikában edz Frank Carroll irányításával. „Sok különbség van az európai, ázsiai és amerikai életmód között, de gyorsan tudok alkalmazkodni. Folyékonyan beszélek oroszul, kínaiul és angolul, s mindenhol jól érzem magam – hangsúlyozza. – De talán a legjobban mégis Ázsiát szeretem, a kedvenc országaim Japán, Dél-Korea, Kína és Tajvan.”

Névjegy
Kim Lucine (Monaco)
Született: 1988. szeptember 16-án, Annecyben
Edzői: Didier Lucine, Sophie Golaz, A. Berthet
Koreográfusa: Allen Schramm
Legjobb eredményei – Eb: 13. (2012); vb: 23. (2011, 2012); junior-vb: 11. (2008, francia színekben)

Misa Ge (Üzbegisztán)
Született: 1991. május 17-én, Moszkvában
Edzői: Frank Carroll, Jun Ge
Koreográfusa: Larissza Ge
Legjobb eredményei: – vb: 19. (2012); Négykontinens-bajnokság: 9. (2012)