Ne becsüljük le a villámlást!

Hegyen-völgyön, gépkocsiban

Július 7-én egy 29 éves turócszentmártoni férfi vált villámcsapás áldozatává, amikor a Kis-Fátrában a Rozsutec csúcsról ereszkedett le többedmagával viharban. A férfi eszméletét vesztette. Előbb egy önkéntes, majd a hegyi- és a légimentők is igyekeztek újraéleszteni, de már nem tudták megmenteni az életét. Tavaly egy belga fiatalembert ért villámcsapás a Magas-Tátrában.

Szerencsésebb volt a 28 éves Lucia, aki éppen beszállni készült kocsijába a Besztercebánya közelében levő dobronyai repülőtéren, ahol autós bemutatót tartottak. A vihar szokás szerint váratlanul érkezett, s pillanatok alatt felhőszakadás támadt. Mindenki fedezékbe igyekezett, legtöbben a parkoló gépkocsikba. A hölgy is; ekkor kocsija antennájába csapott a villám. Eszméleténél volt, tudott beszélni – mondta az egyik szervező –, de az izmai teljesen merevek voltak. A rendezvényen jelen levő egészségügyiek azonnal kórházba szállították, és ott napokig megfigyelés alatt tartották.

Veszélyes horgászat

Június 25-én két cseh férfi gumicsónakból horgászott az Árvai-víztározón. Este kilenc óra körül kitört a vihar. Kifelé igyekeztek; mintegy 100 méterre lehettek a parttól, amikor csónakjukba belevágott a mennykő, és szabályosan kettévágta. Az egyik horgásznak sikerült kiúsznia a partra, és azonnal segítséget hívott. Társa azonban elmerült a vízben. Éjfélig keresték az önkéntes mentők, de nem sikerült megtalálniuk. Ráadásul a vihar nem csitult, és fennállt a veszély, hogy ők is balesetet szenvednek, így kénytelenek voltak abbahagyni a kutatást. Kora reggel folytatták, és kisvártatva rábukkantak az eltűnt horgász tetemére, 30 méternyire a parttól. A Mosty u Jablunkova-i lelkipásztoron már nem tudtak segíteni. A szerencsétlenül járt férfit fején érte a villámcsapás, míg társa az evezőlapáton keresztül kapott ütést a karjába. A mentők munkáját a vízben levő sűrű növényzet, gallyak, tuskók és rájuk gabalyodott horgászzsinórok nehezítették a háromméteres mélységben.

Két nappal korábban hasonló eset történt a szerbiai Bánátban: a villámcsapás Radojko Bilić 28 éves horgász életét oltotta ki. A toraki Linjak horgásztavon szombaton délelőtt kezdődött a harminc órára tervezett, fatális kimenetelű pontyfogó verseny. A közepe táján végzett a 28 éves helybéli horgásszal a hirtelen föltámadt ítéletidő. A részvevők elmondása szerint alig múlhatott el éjfél, amikor a föltámadó szél kíséretében itt-ott villámok is föl-föl cikáztak a sötét égbolton. Az áldozatot a szabad ég alatt érte a mennykőcsapás.

Az Egyesült Államokban hét ember halálát okozta idén villámcsapás, közülük három horgász volt. Az utóbbi hat év alatti 238 esetből 26 horgászás közben történt, sátorozók közül 15-öt, csónakban 14-et ölt meg a villám, de haltak meg általa focizás, golfozás, úszás, futás, kerti grillezés közben is. Az áldozatok zöme a szabadban tartózkodott. A horgászok különösen ki vannak téve a veszélynek, mert a modern szénszálas botok valóságos villámhárítók, vagyis vonzzák az elektromosságot. Erre már néhány gyártó fel is hívja termékein a figyelmet.

Különös esetek

Idén januárban a Kilimandzsárón ugyanebből az okból lelte halálát Írország egyik leghíresebb hegymászója. Ian McKeever épp egy jótékonysági egyesület tagjait vezetett fel Afrika legmagasabb hegyére, amikor a három napja tartó rossz idő még rosszabbra fordult – tudósított az esetről a The Telegraph. Menyasszonya, akivel szeptemberre tervezték esküvőjüket, megsérült, s rajta kívül még az expedíció hat tagja. Őket kórházba vitték.

Tavaly augusztusban Szerbiában villám csapott egy 75 éves férfi ágyába az éjszakára nyitva hagyott ablakon át, miközben a nyugdíjas békésen aludt. Túlélte, mert szerencséjére teste nem ért a vasvázas ágy keretéhez, és lába vagy keze sem érintette a padlót. Bár mélyen aludt, a hatalmas dörrenésre csak felébredt. A rázkódás miatt azt hitte, földrengés van, és csodálkozva látta, hogy hálószobájában több helyen lángok csapnak fel. Ágyéktájon csapott a villám Madridban egy 53 éves férfi testébe, miközben az utcán sétált fiával. Túlélte, sőt sem a szíve, sem az agya nem károsodott. Elájult, fia telefonált a mentőknek; azok a helyszínen ellátták égési sérüléseit nemi szervén és a lábán, utána pedig kórházba vitték. A vizsgálatok szerint szív- és agyi funkciói tökéletesek, nem befolyásolta őket a villámcsapás – adta hírül egy brit újság.

A matató ménkű

A gömbvillám vagy régies nevén matató ménkű kifejezetten ritka elektromos jelenség; a troposzférában előforduló elektromos kisülések legritkábban megfigyelt fajtája. Fénylő, változatos alakú, de általában gömbszerű, a többi villámhoz képest lassú mozgású és hosszabb életű, rendszerint földközeli objektum. Létezését hosszú ideig vitatták, mibenléte és keletkezésének körülményei még ma sem tisztázottak. Kutatását nehezíti, hogy laboratóriumi körülmények között nem tudják előállítani. A legutóbbi idők kísérletei nyomán ugyan hasonlót már sikerült létrehozni, de a vélemények erősen megoszlanak azzal kapcsolatban, hogy valóban gömbvillám lett volna. Inkább ijesztő, mint kártékony jelenség, bár előfordul, hogy mindent elpusztít, ami az útjába kerül.

Mire ügyeljünk?

• A villámok a legkisebb ellenállás útját követik, így az élő szervezetek alacsony villamos-ellenállásuk miatt potenciális veszélynek vannak kitéve.
• Zivatarban senki se maradjon nyílt területen, például réten, hegycsúcson, magányos, erdőszéli fa vagy oszlop közelében, vízben vagy víz közelében (itt akár 300 méternyi lehet a villám hatósugara); ehelyett húzódjon be autóba vagy épületbe.
• Ne bújjunk sátorba, és ne tartózkodjunk olyan helyiségben, ahol sok a vezeték (fürdőszoba, konyha).
•  Kapcsoljuk ki a mobiltelefont és az MP3-as lejátszót.

Mit okozhat a villámcsapás?

• Elsősorban eszméletvesztést, de a központi idegrendszer is sérülhet, s leállhat a szívműködés és a légzés
• Kéz- és lábtörést, izomgörcsöt
• Súlyos belső és külső égési sérüléseket
• A nyomáshullámtól beszakadhat a dobhártyánk
•  Ha eldob bennünket a villám ereje, többféle sérülést szerezhetünk
• A túlélők általában sokkot kapnak

Mit tegyünk villámcsapáskor?

* Elsősorban gondoljunk magunkra, mert nem igaz, hogy a villám kétszer nem vághat be ugyanarra a helyre. Ezért a sérültet azonnal vigyük védett helyre, s mi is maradjunk ott.

* Azonnal hívjuk a hegyi- (18 300), légimentőket (18 155) vagy a 155-ös számot.

* Kezdjük el az élesztést, hiszen minden perc számít. A mesterséges lélegeztetést és a szívmasszázst addig folytassuk, míg a mentők ki nem érkeznek.

* Az égési sérüléseket hagyjuk az orvosra.

* Nincsenek pontos adatok, de a villámcsapást a sérültek mintegy harmada éli túl.

A villámcsapást túléljük, ha bőrünk nem érintkezik áramvezető tárggyal, például mobiltelefonnal. Az emberi bőr ugyanis taszítja az áramot; ezért a villám, akár a villámhárítón, végigfut a felületén, és nem okoz súlyos belső sérüléseket. A nem közvetlen villámcsapást az ember többnyire túléli, ám akkor is szükség van azonnali segítségre.

Nem éljük túl, ha közvetlenül testünket éri a villámcsapás. Ennek leggyakoribb következménye, hogy a szívkamrák fibrillációja (szabálytalan, szinkronizálatlan rángása) következtében, valamint a légúti központ bénulása miatt leáll a vérkeringés.