Mit érhet el a beteg, ha perel?

Szlovákiában mindenki, akinek a hozzátartozója kórházi hanyagság, orvosi műhiba, rosszul diagnosztizált betegség miatt halt meg vagy vált súlyos sérültté, csak arra számíthat, hogy a feljelentés után az adott egészségügyi intézményben majd jobban odafigyelnek. Ez többnyire így is van, a kérdés az, mennyire vigasz ez annak, aki kénytelen elviselni családja szeretett tagjának hiányát vagy nézni, mivé lett, és élete végéig ápolni őt. A következőkben három olyan esetet elevenítünk fel, amelyekkel a Vasárnapban már foglalkoztunk, és azóta a hatóságok is meghozták döntésüket. Közös nevezőjük, hogy akár jóváhagyta szakmai felügyelő szerv vagy a bíróság az adott orvos vagy kórház eljárását, akár elmarasztalta, a hibákért, mulasztásokért a hozzátartozók egyetlen esetben sem nyertek elégtételt.

Királyhelmecen nem hibáztak

Néhány hete, lapunk 42. számában foglalkoztunk a királyhelmeci kórházban 71 éves korában elhunyt Bukus Béla esetével. A férfi derékfájással feküdt be, de az infúziós katétertől vérmérgezést kapott. Hozzátartozói szerint az orvosok és a személyzet nem szentelt kellő figyelmet a véráramfertőzés megelőzésének, és az egyértelmű tünetek ellenére – lázgörcs, sötétbarna vizelet, nehéz légzés – sokáig kezeletlenül hagyta a beteget. Bukus Béla július 27-én hunyt el, családtagjai szerint kórházi hanyagság következtében, ezért feljelentést tettek az Egészségügyi Ellátást Felügyelő Hivatalnál. A törvényszéki boncolás ugyan igazolta, hogy a halált bakteriális eredetű vérmérgezés okozta, de a vizsgálódás során a hivatal által felkért belgyógyász, sebész és baleseti sebész arra a következtetésre jutott, hogy mindez a kezeléssel járó kockázatok kategóriájába tartozik. „Az Egészségügyi Ellátást Felügyelő Hivatal – tudtuk meg az intézmény szóvivőjétől, Soňa Valášikovától – a hozzátartozók beadványa nyomán végzett vizsgálat során megállapította, hogy a kórház nem hibázott, a betegnek nyújtott ellátás helyes volt. A beteg egészségügyi dokumentációjának vezetésében hiányosságokat állapított meg a hivatal, de ebben az esetben a működési engedélyt kiadó Kassai Megyei Hivatal szabja ki a bírságot”. Arra a kérdésünkre, hogyan tudják, hogy az ellátás teljes mértékben helyes volt, ha a dokumentáció hiányos, nem kaptunk választ.

Megkerestük a megyei hivatal szóvivőjét, Zuzana Bobríkovát is; arról tájékoztatott, hogy mivel a kórház megsértette az egészségügyi ellátásról szóló törvénynek az egészségügyi dokumentáció vezetésére vonatkozó paragrafusait, a felügyeletet ellátó megyei tisztiorvos fogja kiszabni a bírságot. Ennek felső határa 9968 euró. Ha a kórház első alkalommal sértette meg a szóban forgó törvény valamelyik paragrafusát, akkor a bírság 100-tól 1992 euróig terjedhet, ha egyszerre két vagy három paragrafust is megsértett, akkor a kiróható összeg megkétszereződik vagy -háromszorozódik. 

430 euró két emberélet ára

Végeredményben tehát mi, egészségügyi biztosítást és adót fizető állampolgárok, potenciális betegek fizetünk rá minden egyes esetre, amikor a kórházakat megbírságolják, mert a pénzt mi adjuk össze. Csak abban reménykedhetünk, hogy az esetből okulnak az intézmény alkalmazottai, és ha esetleg mi is odakerülünk, másként bánnak velünk. Azért csak reménykedhetünk, mert nincs olyan törvény, amely az emberséget, odafigyelést, a betegek és hozzátartozóik iránt tanúsított empátiát megszabná, s nincs az a kartoték, amelybe minden jó szót, ágyneműcserét, minden pohár odanyújtott vizet bejegyeznének. Ez az a többlet, melyet nem lehet kikényszeríteni, sem számon kérni, amely nem a műszerekkel való ellátottságtól, nem is az orvosok és nővérek fizetésének emelésétől, csakis a szakmai tisztességtől és emberi együttérzéstől függ. És amelynek a hiányát joggal róják fel a betegek és hozzátartozók akkor is, ha a szigorú szakmai szabályok szerint nem volt hiba az ellátásban.

A ragyolci Földi Mária tragédiájáról, aki 2011 augusztusában 31 évesen, három héttel a szülés előtt hunyt el gyermekével együtt, többször is írtunk. Hozzátartozói arra gyanakodtak, hogy orvosa a felelős, aki nem kezelte megfelelően a terhességi magas vérnyomását, és ezt idén tavasszal az Egészségügyi Ellátást Felügyelő Hivatal is igazolta. Megállapította, hogy a nőgyógyász több vizsgálatot is elhanyagolt, nem vezette megfelelően az egészségügyi dokumentációt, és a súlyosan veszélyeztetett kismamát nem küldte idejében kórházba. „A hivatal a megállapított hiányosságok nyomán fegyelmi eljárást kezdeményezett Igor Vološin ellen, és a törvény alapján 330 eurós büntetést szabott ki rá, miközben a felső határ 3390 euró. Az egészségügyi dokumentációban észlelt hiányosságok ügyében az illetékes megyei hivatal hivatott eljárni” – magyarázta a vizsgálat következményeit az egészségügyi hivatal szóvivője. A Besztercebányai Megyei Hivatal szóvivőjétől, Peter Hajnalától azt is megtudtuk, hogy ez az intézmény az adminisztrációs hiányosságokért 100 euróra büntette az orvost, vagyis két emberéletért összesen 430 eurós büntetést fizetett!

Az elhunyt családja nem éri be ennyivel, a rendőrségen is feljelentést tett Igor Vološin nőgyógyász ellen. „Ragaszkodunk a büntetőjogi felelősségre vonáshoz, mert teljesen egyértelmű, hogy utólag akarta meghamisítani a nővérem egészségügyi dokumentációját. A rendőrségen leadott beutalókat, hogy vizsgálatokra meg kórházba küldte, de ezeknek sem volt nyomuk a kartotékban” – mondta el az elhunyt Marika bátyja, Szabó Ervin. Az ügyben folytatódik a nyomozás, a rendőrség még mindig szakértői jelentésekre vár. Igor Vološin pedig tovább rendel – remélhetőleg nagyobb odafigyeléssel.

A kártérítést nem fizetik ki

A nyitrai Buch család akár elégedett is lehetne: idén októberben pert nyert a helyi kórházzal szemben, sőt a bíróság példátlanul magas, 600 ezer eurós kártérítésre kötelezte az intézményt. A pénzből azonban aligha fognak látni valamit – nemcsak azért, mert a kórház fellebbezett, hanem azért sem, mert ha önszántából nem fizet, sehogy sem lehet rákényszeríteni. Buchék akkor 16 éves fián 2007 szeptemberében orrsövényműtétet végeztek a nyitrai kórházban. Közben leállt a szíve, de ezt a műszerek meghibásodása miatt az orvosok csak akkor vettek észre, amikor már a fiú elkékült. Sikerült újraéleszteni, és a műtétet is befejezték, de utána Šimon Buchot nem az intenzív osztályra vitték, ahogy a szabályok szerint kellett volna, ha problémák voltak a műtét alatt. Rendes betegszobára került, és ott ismét leállt a szíve, ezt azonban a személyzet csak négy óra elteltével vette észre, amikorra a fiú agya már maradandó károsodást szenvedett. Azóta egy ausztriai kómaklinikán ápolják, állapotában semmi javulás nem várható. Szülei hétvégékre hordják haza, teljesen eladósodtak, hogy olyan akadálymentes, medencével, tornateremmel ellátott házat építsenek, ahol mindent megadhatnak a fiuknak. A kártérítést is azért kérték, hogy Šimon semmiben se szenvedjen hiányt, és arra az időre is bebiztosítsák, amikor ők már nem lesznek mellette.

Az ügyben ítélkező bírónő azonosult a család ügyvédjének álláspontjával, és 600 ezer eurós kártérítést ítélt meg Buchéknak. „A kórházi személyzet hanyagsága olyan katasztrofális következményekkel járt és olyan súlyos károsodást okozott a páciens agyában, hogy állapota rosszabb már nem is lehetne. Az orvosok felelőssége annál nagyobb, hogy amikor műtét közben komplikációk adódtak, a legszükségesebb intézkedéseket is csak négyórás késéssel tették meg” – mondta az indoklásban. Ennek ellenére a szülők egyáltalán nem lehetnek elégedettek, mert semmi garancia sincs arra, hogy a pénzt valaha látni fogják. A kórház fellebbezett, de még akkor sem kell fizetnie, ha a kerületi bíróság jogerősen kötelezi rá, mert a tavaly jóváhagyott törvény szerint állami vagyonra nem írható ki végrehajtás. A legtöbb kórháznak biztosítása sincs hasonló esetekre, egyszerűen nem telik rá. Nyitrán is csak 2009-ben, épp a történtek hatására kötöttek felelősségbiztosítást, de ez a 2007-ben történt mulasztásra értelemszerűen nem vonatkozik. Az már csak keserű adalék a történethez, hogy a kórház vezetősége a mai napig elnézést sem kért Buchéktól, és a fiuk műtétjénél jelen lévő aneszteziológust, akit a bíróság 2009-ben öt évre eltiltott hivatásának gyakorlásától, a mai napig alkalmazza.

Vagyis akárhonnan nézzük, a beteg vagy a családja nem járhat jól. Még akkor sem, ha valami csoda folytán kárpótolják, mert az eltemetett hozzátartozót, elvesztett egészséget senki sem adja vissza.

Legtöbben az ellátásra panaszkodnak

2011-ben összesen 2 millió 45 ezer euró értékben szabott ki bírságot az Egészségügyi Ellátást Felügyelő Hivatal. Lefolytatott vizsgálatai közül 588 az egészségügyi biztosítókat érintette, az Általános Egészségbiztosítót (VšZP) 10 ezer, a Dôverát 8000 ezer eurós pénzbüntetéssel sújtotta. Az egészségügyi ellátással kapcsolatban 2011-ben 1391 beadvány érkezett hozzá, és 260 befejezetlen ügy maradt az előző évből. A panaszok túlnyomó többsége a gyógyítás közben követett eljárásra (1269), az egészségügyi dolgozók etikátlan magatartására (45), a helytelen diagnózisra (29), a fizetségekre (26) és szervezési hiányosságokra (21) vonatkozott. Az 1424 befejezett vizsgálat során a hivatal 282 esetben találta megalapozottnak a feljelentést, 679 esetben megalapozatlannak, 236 esetben nem a saját hatáskörébe tartozónak, 59 beadványt félretett, és 168 esetben levélben szolgált magyarázattal a panasztevőnek.