Az senki számára nem újdonság, hogy az ember mindenből a lehető legtöbbet szeretné birtokolni. Ám amikor a tulajdonából elveszít valamit, sokszor értetlenül áll a történtek előtt. Eközben legtöbbünket sokszor csak egy egyszerű hiba miatt érnek csalódások.
A birtokolni kívánt értékek nem csak anyagiak. A pénz, vagyon, gazdagság és társadalmi elismerés mellett embereket, emberi kapcsolatokat is szeretnénk. A felhalmozás vágya azt diktálja, hogy mind többet és többet tudjunk magunkénak. Addig hajszoljuk a gyűjtögetést, amíg elveszítjük az irányítást a megszerzett dolgok felett. Figyelmünk szüntelen az új „zsákmányok” megszerzésére összpontosul, közben pedig elfelejtünk figyelni mindarra, ami már a miénk, majd egy idő múlva el is veszítjük – vagyont, tárgyakat, embereket is.
Ez a figyelem ugyanis nemcsak cselekvés, hanem energia és jel is a világ, az égiek felé, hogy az adott dolog számodra fontos. A figyelmed eszköz, amellyel képes vagy megtartani magad mellett dolgokat, embereket. Ha ezt az erőt máshová összpontosítod, új dolgokat fogsz birtokolni. A régieket azonban nagy valószínűséggel elveszíted. Utólag rájöhetsz ugyan, hogy jobban kellett volna becsülnöd a régit, de ez sokszor hiábavaló. Ami után vágyakozol, megkapod, a veszteségekkel pedig megfizetted az árát.
Nézz most szét magad körül, mi az, ami igazán fontos az életedben, és figyeld meg azt is, mennyi figyelmet szentelsz neki az életedből. Ha eleget, esélyed van megtartani. Ha nem, könnyen lehet, hogy elveszíted.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.