<p>A karácsony a legismertebb és legközkedveltebb keresztyén ünnep. Az utóbbi évtizedekben a fogyasztói társadalom lelkülete is áthatja. Sokan joggal bírálják ezt a vetületet. Nem a bírálatok sorába kívánok beállni, hanem az ünnep üzenetének különböző rétegeit szeretném közelebb hozni.</p>
A karácsony időpontja, az éjszakák rövidülésének az ősi tapasztalata nagyon sok vallásban fontos időpont volt. Az ember nem szereti a sötétet, mert sok veszélyt rejt számára. Nem jó, mikor nem tud tájékozódni, mikor nem látja, mi leselkedik rá, mikor egész egzisztenciája bizonytalan. Karácsony után a sötét rövidebb lesz, a nappal pedig hosszabb. Örök emberi törekvés, hogy a világosságot keresse a sötétség helyett. Csakhogy karácsony után a hónapok múlásával ez a bizonyságtétel elhalványul.
A másik lényeges üzenete a karácsonynak a születés maga. Születésnapok ünneplése ma már általános gyakorlat minden ember életében. A születés maga az élet. Nem véletlenül van jelen nagyon sok vallásban a születés misztikája. Titok, bizonytalanság és mégis felemelő valóság a születés csodája. De a hétköznapokban nem lehet ebből a bizonyságtételből meríteni. Nincs mindennap születésnap.
Szép szokás az ajándékozás. A bibliai alap a bölcsek betlehemi útja, mikor ajándékokat visznek a megszületett gyermeknek. Mindannyian érezzük azonban – amellett, hogy ajándékokat adunk és kapunk –, hogy a fogyasztói társadalom degradálta ezt az üzenetet.
A szeretet fogalma is nagyon szorosan kapcsolódik az ünnephez. Tudunk régi történeteket, mikor a harcoló felek ezekre a napokra abbahagyták a küzdelmet, és békésen töltötték az ünnep óráit. A fronton harcoló katonák tragikus helyzete is azt hozta magával, hogy az ünnep után ugyanúgy gyilkolták egymást, mint korábban. Az egyik sláger szövege is arról szól, hogy az ünnep elmúltával a szeretet lángja halványabban ég.
A betlehemi szegény istálló pedig a nehéz helyzetben élők, a kitaszítottak és megalázottak számára nyújt évszázadok óta megható üzenetet. Számos karácsonyi népi énekünk is hangsúlyozza az ünnep kontrasztját. Az Isten a díszes királyi palota helyett az elesettekhez, a kitaszítottakhoz és lenézettekhez jön. De mindezekkel együtt sem sikerült még a keresztyén világban a társadalmi igazságtalanságokat megváltoztatni. Jézus nem véletlenül mondja az egyik evangéliumi történetben: a szegények mindig veletek lesznek.
Mindezek fölött azonban a karácsonynak egy másik üzenete is van. A keresztyén hit szerint a Megváltó és vele a megváltás érkezik ebbe a világba. És Jézus Krisztusban az Isten szeretete hajolt a földig. Ez a karácsony bizonyságtételének a középpontja, minden más ehhez viszonyítható. Talán nem túlzok, ha úgy fogalmazok, hogy a korábbiakban említett üzenetek ebből a legfontosabból indulnak ki, és innen értelmezhetők. A keresztyén hit legfontosabb mondanivalója ugyanis nem köthető időhöz vagy ciklusokhoz. A megváltás megtapasztalásának lelki élménye erre az egész földi életre szól, mégpedig úgy, hogy az örökkévalóság perspektíváját nyitja meg a hívő ember előtt. Azt tapasztalom, hogy ennek a megélése kerül távol az ünneptől. A karácsonykor megszületett Megváltó az egész emberi életet formálja át. Mert a karácsony üzenete lényegesen több, mint ideig-óráig tartó megoldások keresése vagy akut társadalmi problémák megoldása. Az emberi lét legfontosabb részét ragadja meg, mely nem lehet kevesebb, mint a megváltás. „Megváltó született ma nektek.”
A szerző református lelkész, püspökhelyettes
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.