Gondokkal terhes, de barátságos falu

Régi fényképeken még a klasszikus, alföldi falvakra jellemző, nagy, nyitott térség látható, de a mostani kép sokkal közelebb áll a természetszerető ember lelkületéhez. A Zselíz–Érsekújvár és a Léva–Párkány főutak kereszteződésében fekvő községnek közel 1400 lakosa van. Fekvéséből adódik minden előnye és hátránya, hiszen a négy város szinte azonos, de nem kis távolságban van. Az egykor központi település így önmagára van utalva. Ide a nagybefektetők nem tülekszenek, s a farnadiaknak maguknak kell megtalálniuk boldogulásukat. Ez a mai világban meglehetősen nehéz, hiszen a lakosság nagy része a rendszerváltásig a mezőgazdaságból élt. Most egy angol cég műveli a határ nagy részét, mintegy 1050 hektárt, de néhány kisgazda is igyekszik talpon maradni. A többieknek (a többségnek) utazniuk kell a megélhetésért. Többnyire a lévai ipari parkba vagy az esztergomi Suzuki-üzembe. A munkanélküliségi arány így valahol 20 és 30 százalék közt mozog, ami magasan fölötte van az országos átlagnak. Említést érdemel a szőlőtermesztés, amely felfutóban van. A község borászai nemrég megalapították az Aranyfürt nevű társulást, amely egyre szebb eredményeket ér el a regionális borversenyeken. A mikrorégió borversenyét már 16. éve tartja meg a négy település, de az Aranyfürt már nemzetközit is rendezett, magyarországi, osztrák és cseh résztvevőkkel.

Idén jubilálnak

Farnad első írásos említése (Furnod néven) 1156-ból származik, tehát ekkortól számítva idén 860 éves a település. Megélt szebb napokat is, hiszen a 16. században mezőváros volt, és a szocializmus évtizedeiben központi községnek számított. Ehhez mérten találunk itt ma is orvosokat, gyógyszertárat, postát, üzleteket. És számtalan régi középületet – mondja a falu polgármestere, Csomor Vlasta –, amelyeket sorban fel kellene újítani, ha volna miből. Polgármester asszonynak van mire építenie, hiszen elődje, a tragikus hirtelenséggel elhunyt Vrábel Károly elvégezte az alapozómunkát, amelyet folytatni lehet. A középületek közül az egykori földműves-szövetkezet irodáját hozták rendbe, idősotthon lett belőle, a másik régi objektumban, a volt óvodában pedig idősek számára napközi otthont nyitottak. Mindkét helyen, de általában mindenütt, a helyi emberek részesülnek előnyben, már ami a munkahelyeket illeti. Felújításra vár az „új” művelődési ház is, amely 1984-ben épült (a régi még az ötvenes évek hagyatéka, azzal is kezdeni kéne valamit). Tatarozására pályázik a község, remélhetően eredményesen.

Farnadon három vallásfelekezet (és három templom) található. „A katolikus templomban most villanyhálózatot cseréltünk – mondja a polgármester asszony –, a reformátuson most végzik a külső tatarozást. Az evangélikusok alkotják a legkisebb közösséget, de nagyon aktívak. Minden évben tábort szerveznek. A legnagyobb terheket természetesen az iskolák jelentik, a szűkebben vett fenntartáson kívül állandóan karbantartásra szorulnak. Ott ablakokat és kazánt cseréltünk, de folyamatosan újítgatunk. A művelődési házba szintén új kazán került, de az egész épület rendbehozatalára legalább 300 ezer euróra volna szükség. Utolsó nagyobb pályázatunk a közvilágítás felújítása volt: 240 ezer euróba került. Jelenleg a komposztálón dolgozunk. A községben már régebben kiépült a gáz- és ivóvízhálózat. Ami azonban régóta megoldatlan, az a víztisztító kérdése. Még 2004-ben elkezdtük építeni. Jellemző, hogy a 930 ezer eurós beruházásba már 700 ezer euró be van építve, s azóta csak a technológia hiányzik. Azon vagyunk, hogy végre befejezhessük, hiszen ez a mikrorégió környező négy községén is segítene.”

Fogy a gyermek

Hat éve jártunk Farnadon, akkor a magyar és a szlovák oktatási nyelvű alapiskolákban kb. 150 tanuló volt. Napjainkban egyre kevesebb a gyermek. Jelenleg 76-an járnak a magyar iskolába. De még ehhez képest is nagy sokknak mondható, hogy idén mindössze két elsőst írattak be szüleik a magyar tagozatra. Mint Pólya Zsolt igazgató elmondja, a teljes szervezettségű iskola nagyon magas színvonalat képvisel, és minden szükségessel el van látva, a pedagógusok fiatalok, szorgalmasak. Ennek ellenére az intézmény fölött ott lóg Damoklesz kardja, hiszen jövőre sem számíthatnak több elsősre. Súlyosbítja a helyzetet, hogy idén 14 végzősük van, tehát az összlétszám is jelentősen csökken. Elvileg a nyíri gyerekeknek is ide kellene jönniük, de vagy tíz éve onnan is inkább Zselízre viszik őket a szülők. Málassal hasonló a helyzet, ott szintén kevés a gyermek, és közelebb van Nagysalló. Kétyen szerencsére működik az egyházi iskola. A legfőbb gond, hogy kevés gyermek születik, de a magyarság megtartásának tendenciája is romlik. Tavalyig még nagyjából egyforma arányban kapott elsősöket a magyar és a szlovák tagozat, idén ez az arány durván megváltozott. Igaz, ebben szerepet játszanak a faluba betelepülő családok is, amelyek a szlovák iskolát választják. Ráadásul az óvodában sem jobb a helyzet, hiszen a huszonötös létszámból tíz alatt vannak a magyar osztály nebulói. A régi óvodát egykor 160 gyermek számára tervezték.

Kultúrával él az ember

A fentebb említett művelődési házban zajlik az élet, hiszen sok a civil és kulturális szervezet a községben. A Nádas néptánccsoport idén ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját. 2000-től a Nádas Kulturális Klub (vezetője Takács Katalin) keretében működik, célja a hagyományőrzés, a népi mesterségeknek, táncoknak, daloknak az ifjúsággal való megismertetése. Ezüst- és aranysávos. Társszervezője a falunapoknak, melyeknek részét alkotja az Égtájak néptáncfesztivál. Minden évben tánc- és kézművestábort szerveznek, amelyen külföldi tánccsoportok is részt vesznek. A Nádasnak jelenleg 50 tagja van, köztük kétyiek, ölvediek, szőgyéniek, de barti, párkányi és nagyodi is van köztük. Vagyis a csoport egy egész kis régió fiataljait mozgatja meg, s hatással van a környék kulturális életére – tudjuk meg Harangozó Kornéliától, a kultúrház vezetőjétől. Művészeti vezetőjük Nagy Csomor Ildikó volt tíz éven keresztül, de tavalyelőtt Takács Veronika és Légár Dániel vette át az együttest. Budapestről járnak le Farnadra. Talán hangsúlyozni sem kell, mekkora odaadás és lelkesedés kell mindehhez.

A Rozmaring asszonykórus 1970-ben alakult, és kisebb megszakítás után 2000-től az aktív Csemadok-alapszervezet felkérésére folytatta működését. Jelenleg 14 tagja van. Tavaly a Bíborpiros Szép Rózsa vetélkedőn bronz minősítést szerzett. A csoportot három éve Berek Aranka muzikológus vezeti. Említést érdemel a Vox Mirabilis kamarakórus is, amely a sorban a legfiatalabb, de reményteli jövőnek néz elébe.

A művelődési ház ad otthont egyebek mellett a baba-mama klub rendezvényeinek, a nyugdíjasok találkozóinak, valamint a Kis Nádasnak, amely 1999-től működik az alapiskolában. Ők is évente megszervezik a maguk gyermek-folklórfesztiválját. Vezetőjük Balázs Enikő tanító néni. A sorból nem hiányozhat a Venček nevű tánccsoport sem, amely a szlovák iskolában működik. De aktív a sport-, a vadász-, a nyugdíjas- és a rokkantszervezet is. A művelődési házban tágas könyvtár található, ahol Urbán Magdolna könyvtáros várja az olvasó felnőtteket és gyermekeket. 

Farnadi látogatásunk végén kiautózunk a falu fölött húzódó hatalmas szőlőkbe, ahol a rengeteg tőke közt közel 400 pince sorakozik, beszédesen láttatva a múltat és a farnadi emberek szorgalmát. Vajha az országos politika is „felfedezné” a leszakadó régiókat, köztük ezt a települést is! Mert megérdemelnék az itt élő emberek is, hogy kiszámítható legyen a jövőjük, és boldogulni tudjanak szülőföldjükön.