Generációk egy fedél alatt Felsőszemeréden

Falutörténet dióhéjban

Mindig is jelentős településként tartották számon Felsőszemerédet, erről rovásírás emléke is tanúskodik – az 1487-es évszámot és a legfrissebb olvasat szerint bizonyos „Kőmíves” mester nevet őrző – a mívesen faragott, késő gótikus, szamárhát boltíves templom bejárata felett. Ám mivel az észak-déli kereskedelmi és hadi utak mindig erre vezettek a bányavárosok felé, a vidéket és az itt élőket sokszor megtépázták, pusztították a háborús események. Olyannyira, hogy a 18. században el is néptelenedett egy kis időre, aztán az 1700-as évek elején újratelepült, hogy újra fejlődésnek induljon. Egykor igen híres volt kitűnő borairól is ez a vidék, a szőlőhegy oldalában egy 150 méter hosszú pincét ásatott egykor a Hellenbach család, az egyik birtokos, amely a sírboltját is ide, a szőlőhegyre építtette. Ma is létezik a hatalmas pince egy része, magánkézben van. A híres család emeletes kastélya ma sajnos romos, várja remélhető újjászületését. A másik birtokos az Ivánka család volt, Ivánka Imrét, a szabadságharcost, történészt pedig a Magyar Vöröskereszt alapítójaként tartják számon. Néhány hagyományos homlokzatdíszes parasztház is megmaradt itt viszonylag jó állapotban, és egy 18. században épült kecses kis haranglábban ma is csengenek a harangok. 

A vidék gondjai és a falu örömei

Felsőszemeréd takaros, ápolt, jó hangulatot árasztó hely. Gondok itt is vannak, az infrastruktúra, a foglalkoztatottság, a sok helyen fogyasztásra alkalmatlan ivóvíz és a csatornahálózat hiánya, az áthaladó gépjárműforgalom a környezetre jelentenek problémát. Pillanatnyilag az a legégetőbb gond, hogy bizonyos törvényi megkötések miatt kevés a közmunkára alkalmazható személy, pedig munka lenne elegendő. Tomáš Pásztor második választási időszakát tölti polgármesterként, a dinamikus fiatalember, aki ha csak teheti, kerékpárral jár munkába, a faluban fiatal kora ellenére köztiszteletnek örvend. „Vidékünkön, bár javult a foglalkoztatottság, még mindig gond a munkahelyek hiánya helyben. Az emberek Lévára, Pozsonyba is eljárnak dolgozni, sokan Ipolyságon az ipari parkban találtak munkahelyet, vagy a közeli gyógyfürdővárosban, Gyügyön, a szolgáltatásokban tudtak munkát vállalni. Falunkban a legnagyobb munkáltató a község, mivel iskolánk, óvodánk, nyugdíjas-napközink – a lakosság mintegy hatoda idős korú – , iskolai étkezdénk, kifőzdénk van egy fedél alatt. Sikerként könyvelhetjük el, hogy központi községként, mert évtizedek óta az volt Felsőszemeréd, a falu közbenjárására nálunk működik a környék egyik legszínvonalasabb gyermek- és körzeti orvosi rendelője, s rövidesen nyílik egy gyógyszertár is. Ma 623 lakosunk van, a fiatalok elvándorlása már szerencsére nem jellemző, megtartásuk érdekében hamarosan egy hatlakásos lakótömböt adunk át, és tervezzük egy további, ehhez hasonló és egy alacsonyabb komfortfokozatú megépítését is, ha a pályázati források ezt majd engedik. Lakásigénylés legkevesebb 15-20 is lenne, s ha itthon akarjuk tartani a fiatalokat, bele kell fogni az építésbe. Pályázni meg mindenképpen kell, anélkül nem tudunk előrelépni, saját erőből csak a kisebb beruházásokra telik” – hangsúlyozza a polgármester, aki a napi munka mellett számolja el, dokumentálja a már kész pályázatokat, és írja, dolgozza ki a jövőre tervezetteket. Gázszolgáltatóknál, alapítványoknál, bankoknál sikerrel pályázott támogatásokból már sok mindent sikerült eddig is kivitelezni. Június elején a falu területén közel 150 nemes kőrisfát ültettek ki, emellett folyamatosan építik, bővítik a szabadtéri színpadot és a felszereltségét. A közelmúltban felújították és modernizálták az egészségügyi központot, a közvilágítást energia- és költségtakarékos izzókra cserélték, községi vállalkozást indítottak, ahol kézzel szövött szőnyegek készülnek. Egy múlt század eleji jellegzetes honti, kontyos tetejű, deszkázott homlokzatú portából pedig falumúzeum lesz, ahol interaktív oktató- és foglalkoztató-központot kezdtek el kialakítani. A régi házban a vidéken hagyományos szövés-fonás tárgyi emlékeit őrzik, az épület hátsó traktusában pedig kemencét építettek. A komplexumot néhány héten belül szeretnék megnyitni.

Együtt óvodás és nyugdíjas

Felsőszemeréden az iskola és az óvoda kiemelten kezelt intézmény. A polgármester korábban a helyi négy évfolyamos szlovák oktatási nyelvű alapiskolában dolgozott igazgatóként, így pontosan tudja, mire van, mire lehet szükség az iskolában és az óvodában. Már maga az épület rendkívül hangulatos, az egykori Ivánka-kastély helyén épült, boltíves, tornyos, kellemes tájolású, benne az óvoda, az iskola és az idősek napközije. Egy fedél alatt van most három korosztály, ami rendkívül érdekes és jól működő modellnek bizonyult. Ottjártunkkor éppen egy regionális rendezvényre készülődtek, a június 24-én megtartandó Meseerdő napra. Ide a környék apraját-nagyját várják, s ennek díszleteit az iskolások és a nyugdíjas napközit látogató idősek együtt készítik.

A szlovák oktatási nyelvű alapiskolában két tanerő dolgozik, a gyerekek létszáma 20 körüli, a szomszédos településekről is járnak ide. Az oktatás a kreativitást és a tudást helyezi súlypontba, a légkör családias. Az óvodát is 20-22-en látogatják, két óvodapedagógus foglalkozik velük. Az iskola és óvoda felszereltsége mintaértékű, az épület mögött az egykori Ivánka-kastély angolparkja, sportpályák, tanösvény található.

„Nagyon büszke vagyok az idősekre, nagyon sok mindenben lehet rájuk számítani. Kiváló rendezvényszervezők, minden falusi eseményen részt vesznek az előkészítésben és lebonyolításban. Kulturális rendezvényeink rendszeresek, idősek és fiatalok, felnőttek és gyerekek együtt farsangolnak, májusfát állítanak, gyereknapot ünnepelnek, a környéken nálunk van a legnagyobb aratási ünnepség. Idén a pozsonyi Ifjú Szivek és a zólyomi Poľana vesznek részt rajta, de ott lesz a helyi Agátik gyermek-néptánc- és a nyugdíjasok éneklőcsoportja is a fellépők közt. A júniusi Meseerdő rendezvényünkre a környék gyerekeit várjuk, az egykori Hellenbach-kastély parkjában alakítjuk ki a játék helyszínét. Én még ebbe a kastélyba jártam iskolába, sajnos egy régebbi, szerintem kissé elhamarkodott építészeti beavatkozás miatt ma romos állapotban van. Volt már arról szó, hogy jelképes összegért visszavásárolhatná a falu, de ezt a döntést nagyon meg kell fontolni. A kastély felújításának még a költségeit is nehéz lenne most megbecsülni” – mondja a polgármester, aki annak is nagyon örül, hogy sikerült a helyi labdarúgást újjáéleszteni, és a felnőtt csapat hazai mérkőzéseire egyre többen járnak ki buzdítani a focistákat.

Tomáš Pásztor legfontosabb feladata mostanában a hatlakásos lakótömb átadásának hivatalos engedélyeztetése és az újabb lakótömb építésének lehetősége. „Mondhatom, némi hátránnyal indultam annak idején polgármesterként, mert először konszolidálni kellett a falu gazdálkodását, a kintlévőségeket és adósságokat rendezni. Minden lehetséges módon takarékoskodtunk, igyekeztünk a kiadásokat visszafogni, hogy egyenesbe jöjjünk. Ami sikerült. Lehet tovább tervezni, tovább haladni. Jó lenne teljes ivóvíz- és csatornahálózatot kiépíteni, de erre a közeljövőben nem látok nagy esélyt. Nincs rá pályázati kiírás, apró szakaszonként pedig nem biztos, hogy érdemes belefogni, bár az is egy módszer. Nekem az a fontos, hogy a falunkban rend, nyugalom, tisztaság, színvonalas szolgáltatások, jól működő intézményeink legyenek. Hogy jó hírneve legyen Felsőszemerédnek.”