Budapest, te csodás!

Tizenhét napon át izgulhattunk, szurkolhattunk. A vb első felében a nyílt vízi és szinkronúszás, a műugrás és a toronyugrás volt programon, s elkezdődtek a hazai közönség által imádott vízilabda küzdelmei. A Balatonon lebonyolított nyílt vízi úszásban a franciák jeleskedtek, de a magyarok sem vallottak szégyent: Olasz Anna, Gyurta Gergő, Rasovszky Kristóf ott voltak az élbolyban. Az egyre népszerűbb szinkronúszásban csodás képekben gyönyörködhettek a nézők. Ebben a látványos számban még mindig tarolnak az oroszok, főként Szvetlana Kolesznyicsenko, aki Budapesten négy aranyat szerzett, s ezzel már 13 vb-cím van a gyűjteményében. A mű- és toronyugrásban, az utolsó napokban pedig a Batthyány téren lebonyolított szupertoronyugrásban lélegzetelállító gyakorlatokat láthattunk.

Kozmáék bravúrja

Tombolt a Duna Aréna, ahányszor csak hazai úszó megjelent, de sportszerűen megtapsolták a többiek kitűnő teljesítményét is. Hosszú Katinka, Cseh László és a többiek, akik pedig már olimpiát és több vb-t is megjártak, csak ámultak és bámultak. Ilyen légkörben még soha nem szálltak medencébe. „Készültünk arra, ami lesz, de az, ami van, mindent felülmúl” – nézegetett körbe Katinka csodálkozva első úszása után. A buzdítás szárnyakat adott neki és társainak, bár néha egy kicsit letört a szárny. De a siker és a balsiker kéz a kézben jár.

Minden úszószámban volt magyar induló – ilyen sem volt még a vb-k történetében. Végül 9 érem maradt otthon (4 a Katinkáé). Az úszók 2 aranyat, 4 ezüstöt és 2 bronzot szereztek, 1 ezüstöt pedig a férfi vízilabdázók. Otthon nem szabad kihagyni a lehetőséget, s a hazaiak nem is hagyták ki. Az első napon mindjárt Kozma Dominikék éltek vele. Ki hitte volna, hogy épp ők lesznek az első érmesek? A négy fiú (kívüle Németh Nándor, Holoda Péter és Bohus Richárd) a 4 x 100-as gyorsváltóban 3:11.99-es országos csúccsal csodát téve fölúszta magát a dobogóra, megadva az alaphangot. Hogy mitől voltak ilyen jók ezek a fiúk? „Mert gyorsabban úsztak, mint a többiek” – summázta az egykori olimpiai ezüstérmes Verrasztó Zoltán.

Katinka aranya, utána könnyek

Hosszú kedvenc számában, a 200 vegyesen megszületett az első arany. Tizenkétezer ember biztatta, hajtotta előre, s bár a világcsúcs nem sikerült, bizonyította, hogy verhetetlen ebben a számban: Barcelona és Kazany után triplázott, s megszerezte 6. vb-aranyát. Esélyeshez méltón, esélyes módon nyert. „Féltem, hogy ne izguljam túl. Meg kellett nyugodni – vallotta be utána.”

A nagy eufóriát nagy csalódás váltotta fel. Este a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában, ahol addig mind a férfiaknál, mind a nőknél nagyon jól alakultak a vízilabda-küzdelmek. A kanadaiak elleni negyeddöntőben, az első nyílt kieséses meccsen az ellenfél védekezésével teljesen megbénította Keszthelyi Ritáékat, s Bíró Attila csapata 4 : 6 arányban vereséget szenvedett, ami azt jelentette, hogy a magyar lányok nem szólhattak bele az érmekért folyó küzdelembe. Maguk sem értettek, hogy az addig jól működő kollektívában senki nem akadt, aki a sereg élére álljon. Az első negyedben be sem tudtak találni a kapuba, s ezen nem sok változott az egész találkozó során. Csak pufogtattak, 34-szer lőttek kapura, de a lövések csak négyszer értek célt.

Újra hittek a pólósszurkolók

A lányok megkönnyezték a kudarcot, a nézők ennek ellenére sportszerűen kitartottak, s biztatták tovább mindkét magyar csapatot. Mindjárt másnap este a férfiakat. Mindenki imádkozott, nehogy ők is Bujkáék sorsára jussanak, de a Märcz Tamás vezette együttes mindjárt a negyeddöntő első negyedében eloszlatta a kételyeket, 5 : 0-ra elhúzott. A továbbiakban is fegyelmezett, jó játékot mutatott, végül 14 : 5-re verte az oroszokat. Az elődöntőben a görögök következtek. Ellenük is nagy szívvel küzdöttek, jó védelemmel, felszabadult játékkal és a kapus Nagy Viktor bravúrjaival 7 : 5-re győztek. Ez pedig azt jelentette, hogy bejutottak a szombati fináléba. Ott Horvátország várta őket, legyőzve a nagy mumus és esélyes szerbeket.

A Duna Arénában is történt egy s más: Katinka 200 pillangón hozott egy bronzot (ugyanitt az Amerikában tanuló Szilágyi Liliána, Gyarmati Dezső olimpiai bajnok unokája a 7. lett). Bár Hosszútól sokan újabb aranyat vártak, ez az eredménye igazolta, hogy ő is csak emberből van.

„Itt az ideje, hogy változtassak” – zárta le szereplését Gyurta Dániel azután, hogy az olimpiai bajnoknak nem sikerült az önigazolás. Pedig neki magának volna nagy szüksége rá, hogy ki tudjon mászni a kátyúból. 200 mellen, ahol sorozatban háromszor nyert vb-t, amire nincs példa, nem tudott továbblépni.

Chad: „Cseh nagy bajnok!”

„Testemnek-lelkemnek jólesett – mondta Cseh László a 200 pillangó középfutama után, s gyorsan hozzátette: – a délelőtt csak a lelkemnek.” Laci a második legjobb idővel jutott a döntőbe, míg a 11 évvel fiatalabb Kenderesi Tamás, aki Rióban mindenkit meglepett bronzérmével, rögtön mögötte. „Ezt terveztem, ez lett. Nyerni akarok.” „Bátor jóslat” – jegyezte meg óvatosan az olimpiai bajnok Czene Attila, s mennyire igaza lett! Cseh másnap a fináléban hajszálra szorult barátja, az őt kézfelemeléssel a magyarok bajnokának nyilvánító dél-afrikai Chad le Clos mögé, nyolcadik vb-jén a nyolcadik érmét szerezve. Kenderesi leszorult a dobogóról. „Csalódott vagyok, kiúsztam magam” – rázta a fejét. „Talán túl sokat várt magától, kellett ez neki tanulságul” – zárta az ügyet Czene. Reálisan, de jóindulatúan, mert Kenderesi azoknak a fiatal magyar úszóknak egyike, akiké a jövő.

Micsoda kölyök!

Milák Kristóf. Ezt a nevet jól bevéshetjük emlékezetünkbe. A 17 éves érdi gyerek háromszor ugrott vízbe 100 pillangón, s háromszor javította meg a juniorvilágcsúcsot, átírva egyben a vele együtt úszó nagy előd, Cseh László országos felnőttrekordját is. Pedig azt nyilatkozta, hogy egyik versenye sem volt tökéletes, meg túl is izgulta. Így is ezüstérmet nyert a döntőben, megelőzve Lacit, aki 5. lett. „Senki sem hitte, hogy hét tizedet lefaragok az egyéni csúcsomból, én se – lihegte a medencéből kikászálódva Kristóf, s mindenki ámulására azzal folytatta, hogy lehetett volna jobb is! – A tökéletes úszás itt sem sikerült, a győztes Dresseltől túl nagy hullámokat kaptam.” Egyébként ez a kölyök, aki az elmúlt év végén műtéten esett át, utána borzasztóan kemény munkával jött vissza Selmeci Attila vezetésével, júniusban az ifi Eb-n junior-világrekordot úszott 200 pillangón. Egy biztos: ha nem esik baja, övé lehet a következő tíz év.

Ezüst volt az utolsó előtti nap. Előbb Hosszú Katinka 200 háton nyert egyet. Igaz, 175 méternél még reménykedtünk az újabb aranyban, de a hajrában az ausztrál Seebohm jobban bírta. Katinka így is nagyon örült, sokak meglepetésére azt nyilatkozta, hogy ő nem veszítette el az aranyat, hanem nyert egy ezüstöt. S mennyire okosan gondolkodott! Hiszen egy fárasztó hét állt mögötte, ennyit senki sem vállal. „Nagy teher egy egész országot a vállon hordozni” – vallotta be. Így is ámul a világ, hogy egyik napról a másikra úgy képes regenerálódni, mint senki más.

Legyen a finálé lecke!

Szépen csillog Budapest az ezüst fényében, de még szebb lett volna, ha bearanyozzák. Hazai pályán, egy elvesztett döntő után (Magyarország – Horvátország 6 : 8) nem szimpatikus az ezüst – ahogy Mezei Tamás fogalmazott. Mert a vízilabdázóktól az egész ország s ők maguk is győzelmet reméltek a horvátok ellen. Csakhogy olyasmi történt, mint a lányokkal... Az első negyedben négy gólt lőttek nekik a horvátok. Varga Dénesék ugyan visszajöttek, de ez óriási energiát emésztett föl, s az ellenfél kihasználta. A horvátok ott folytatták, ahol az olimpiai bajnok szerbek ellen abbahagyták az elődöntőben, a magyaroknál viszont a legelejétől hiányzott valami. „Rosszul kezdtünk, és ez elrontotta a meccset. Annak van szerencséje, aki tesz is érte; úgy látszik, a horvátok többet tettek. Ez a döntő jó lecke volt azoknak, akik maradnak a csapatban. A fiataloknak fel kell nőniük a 2-3 klasszishoz, hogy ne csak rajtuk múljon a siker, ők is megtanuljanak döntőt játszani” – foglalta össze a tanulságot Vámos Márton, akit a vb legjobb játékosának hirdettek ki.

Aranyos zárónap

Ki más aranyozhatta volna be, mint Hosszú Katinka! A 400 vegyesen elindult – és úszott, úszott, közelébe sem engedte a többieket. Jó két testhossz előnnyel csapott be a célba, 4:29.33 percre javítva saját vb-csúcsát. A második aranyat és a negyedik érmet akasztották a nyakába. „A célban pár másodpercig nem voltam magamnál; az utolsó nap leúszni 400 vegyest nem semmi. Jó úton járunk, de szeretnék gyorsabb lenni” – mondta. Siker ide, siker oda, nincs megállás.

A férfiak ugyanilyen számában alaposan kitett magáért Verrasztó Dávid, aki harmadik idővel került a fináléba. Jól felépített, fegyelmezett úszással az amerikai Kalisz mögött másodikként ért célba, elégtételt adva és kapva az elfuserált riói olimpiáért, amely után sokan szájukra vették. Ő volt a „rossz fiú”. Erre utalt kiszállva a medencéből: „Köszönöm mindenkinek, aki velem volt, mert sokan nem voltak.” Hát, így van ez... De néha jól jön a pofon, mert elgondolkodtatja az embert.

Zárszó

Summázva a vb-t, végezetül annyit: Nincs már cápás úszómez, mégis egyre hulltak a világcsúcsok, csaknem egy tucat dőlt meg ezen az eseményen. A másik, hogy rengeteget változott a mezőny a riói olimpia után, de ez nem újság. S az sem, hogy az amerikaiak uralják az úszósportot. Phelps távoztával az új vezér Katie Ledecky, a 21 éves gyorsúszó lett, aki Budapesten 5 aranyat (és egy ezüstöt) nyert; ezzel együtt már 14-szeres világbajnok. Úszásban is észlelhető a nemzedékváltás: jöttek a fiatalok, akik már a 2020-as tokiói olimpiára készülnek, így nem kizárt, hogy a leendő ötkarikás játékok bajnokait, világsztárjait ismertük meg. Jövőre, de 2019-re minden bizonnyal kialakul a mezőny, amelyből Tokió csillagai kikerülnek. Engem legjobban az lepett meg, hogy a nemrégiben még egyik legnagyobb úszónemzet, Németország mindössze 14 versenyzőt küldött Budapestre, s ezek alig hallattak magukról. Szlovákiából hét utazott a vb-re – 3 férfi és 4 nő, közülük csak az Angliában készülő Richard Nagy jutott döntőbe a 400 vegyesen, ott 8. lett. A többi számban ő is, társai is elvéreztek az előfutamokban.