Bizakodó, összetartó közösség

Az idegen embernek Csallóközkürt (Ohrady) nevének hallatán talán először a község híres népdalköre vagy a közismert böllérfesztivál jut az eszébe, esetleg a szó szép hangzásán gondolkodik el. Ha egyszer beteszi a lábát ebbe a csallóközi viszonylatban inkább kisebb, mint nagyobb faluba, azonnal teljesebb és árnyaltabb képet kap. Látva az épülő házakat, a rendezettséget, külcsínt, azonnal a belbecs iránt fog érdeklődni, amely ezt a fejlődést feltételezi.

A fészekrakás módjai
Kezdjük azonban az előbbivel: a külsővel. Kubik József polgármesterrel, aki második megbízatási időszakát tölti a község élén, a „kályhától” indulunk. Megtudjuk tőle, hogy a kürti lakosság enyhén szaporodik. Ez azért sem mellékes, mert a fiatalok helyben maradásáról árulkodik, másodsorban pedig a helyi óvoda és kisiskola szempontjából meghatározó, hiszen több gyermekkel könnyebb fenntartani egy iskolát. Az utóbbi három-négy évben 9–12 gyermek született – ez kedvezőnek mondható –, és egyre szaporodnak az új házak. A bérlakások építését a község nem támogatja, mert problémásnak tartja, inkább telkeket ad el az építkezni szándékozóknak és az építeni képes vállalkozóknak. Idén egy huszonnégy lakásos házat készülnek befejezni, tizenkét lakásra már akadt is bérlő, de a többi tizenkettő sorsa sem kétséges. Emellett négy eladó családi ház épül egy új utcában, ötáras telkeken, kedvező áron, s tárgyalások folynak nyolc kanadai típusú, olcsóbb, faszerkezetű sorház építéséről is, amelyek inkább szociális lakások lesznek. Az igazsághoz tartozik – teszi hozzá a polgármester –, hogy az építőknek jelenleg nehézséget okoz a hitellehetőség hiánya. Kubik József bízik benne, hogy az új utcában maguk a lakosok kezdik el az építkezést, harminchét közművesített házhely várja gazdáját. Mindezt annak a függvényében lehet értékelni, hogy a nyolcvanas-kilencvenes években például egyetlen házhelyet sem mértek ki a faluban! És aki a múlt század végén elköltözött, azt már nehéz volna visszacsalogatni.

Nagytőke helyett kisüzemek
Csallóközkürtön aránylag alacsony a munkanélküliségi arány – jelenleg 54-en vannak állás nélkül a hat és fél száz munkaképes lakos közül –, a kedvező fekvésnek, a járási székhely, Dunaszerdahely közelségének is köszönhetően. A polgármester azonban ezzel sem elégedett, és elmondja, hogy második megbízatási időszakában a munkahelyteremtésre próbálja helyezni a hangsúlyt. Ezt nem valami nagy offenzívával, befektetők csalogatásával képzeli el, inkább apró lépések eredményének. A dunaszerdahelyi Fornetti Slovakia vállalattal és a földműves-szövetkezettel közösen szeretnének egy új üzemet létrehozni, amely kezdetben pékség lenne, később bővülne, és 25-30 embert alkalmazna. A további terv: a szövetkezettel együtt egy 25-30 hektáron kertészeti termelést folytató kisüzemet alapítanának (ahol szintén vagy 20 ember találna munkát), termékeit a Fornetti dolgozná fel. Ha a munkahelyeknél tartunk: az árvízvédelmi programban idén nyert támogatás révén is jut munkalehetőség körülbelül 10 embernek, és további munkát jelent a környezetvédelemtől remélt támogatás, amely szintén 10-15 személy alkalmazását eredményezi. Továbbá két pályázatuk van versenyben, az egyik mosoda létesítésére vonatkozik. Ez szintén három embernek adna kenyeret, s csekély bevételét az iskolára lehetne fordítani. A polgármester kamerarendszert is szeretne kiépíteni, elsősorban az idős lakosok megsegítésére. Ráadásul kisbuszt akarnak indítani az idősek orvoshoz való szállítására. Apró tervek ezek, de az adottságokhoz és az igényekhez idomulnak. Nagyobb terv a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése. Ez a tágabb régió (23 község) terveihez illeszkedik.
Ami nem szokványos elképzelés: több száz fából álló új hársfasort készülnek kialakítani az elöregedett, veszélyes jegenyék helyett, ráadásul úgy, hogy az új fák között megmaradnak a több száz éves botlófüzek, juharok, diófák. Magyarán: a Csallóköz ősi flórája állna össze. „Mezőgazdasági jellegű település a miénk – mondja a polgármester –, ezért nem is akarunk itt ipari parkot. Sosem voltam tagja semmilyen pártnak, de ha valaki felvállalná a multik visszaszorítását, azt feltétel nélkül támogatnám. El nem mondható, milyen letargiába döntötték ezek a kistermelőket vagy az idősebbeket, akik úgy dolgoztak a háztájiban és a piacra, hogy érezték az értelmét. Tehát a kistermelés támogatásával semmi újat nem találtunk ki: nagyon jól működik például Burgenlandban.” A megvalósítható elképzelések közé tartozik a Tőkési Duna-ág Kistérségi Társulás tagjaként a szomszéd településekkel együtt tervezett kerékpárút. Pályázati támogatással építenék meg.

Jubiláló népdalkör
A községre élénk társadalmi élet jellemző. Az elején említett Csallóközkürti Népdalkör például Szabó Jolán vezetésével három és fél évtizede működik; azt, milyen színvonalon, elárulja, hogy kétszer nyert Aranypáva Nagydíjat, s amellett, hogy rengeteg fesztiválon vesz részt, önálló hanghordozója is megjelent. Nagyrészt neki köszönhető, hogy tavaly immár 11. alkalommal rendezték meg az Apáink öröksége nemzetközi néprajzi fesztivált. S ha már a fesztiváloknál tartunk: idén is lesz március elején Böllérfesztivál, amely a Pro Kyrt polgári társulás és a község szervezésében, nemzetközi részvétellel, óriási érdeklődéstől kísérve szokott lezajlani. (Bevételét a dunaszerdahelyi kórház támogatására fordítják.) Ezenkívül nagyon aktív a nyugdíjasszervezet. Jellemző adat, hogy a 220 férőhelyes művelődési ház nagyterme zsúfolásig megtelik a nyugdíjasok köszöntésekor. Ugyancsak aktív a Csemadok helyi szervezete, a szülői szövetség, de a katolikus egyház báljai is kedveltek. Akárcsak a helyi futballcsapat, amely évek óta a megyei ötödik ligában szerepel, és általában a tabella elején tanyázik (van utánpótlás- és diákcsapat is). Nem beszélve a járási bajnokságban szereplő asztalitenisz-csapatról, Hodossy Péter, Hodossy Tamás és Heringh Veronika pedig maratoni futásban elért eredményeivel öregbíti a falu hírnevét. Akárcsak Varga Kálmán, aki egy kihaló mesterséggel, a kosárfonással foglalkozik. A község szülöttje az olimpiai ezüstérmes és világbajnok diszkoszvető Bugár Imre.

Szeretetközpontú iskola
Természetesen bekukkantunk a helyi óvodába és alapiskolába is. Mindkét épületet folyamatosan újítja fel az önkormányzat. Előbbiben 36 nebuló ebédel éppen, láthatóan jóízűen és jókedvűen. Az iskolában 30 gyermek tanul jelenleg, bár kétszer ennyinek készült 1968-ban. Nehéz a helyzete, hiszen a normatív támogatás nem a minőségre, hanem a tanulók létszámára épül. Ennek ellenére a pedagógusok igyekeznek magas szakmai színvonalat fenntartani és családias légkört kialakítani a gyerekeknek. „Ebben a községben mindig is volt múltja és hagyománya az iskolának – mondja Koszorús Margit igazgatónő –, s nem egy szocializmusban összetákolt, hanem több száz éves intézményről van szó. A falu egyébként is híres az összefogásáról. Ezt tükrözi az is, hogy korszerű számítástechnikát, új ablakokat, interaktív táblát, új bútorokat láthatnak itt. A község minden támogatást megad, s így – bár kevés a gyermek – nem nehéz dolgozni.” A támogatást az iskola meghálálja, hiszen nem múlhat el rendezvény, falunap, megemlékezés a gyermekek műsora nélkül. „Azon túl, hogy akik itt végeztek, megállják a helyüket, visszajárnak az iskolába, mesélnek, és nem szakad meg a kapcsolat velük. Ez jó érzéssel tölti el az embert” – teszi hozzá Koszorús Margit, aki maga is csallóközkürti, ezért nem mellékes, hogy milyen nemzedékeket nevelnek.
Aki tesz egy sétát a faluban, elégedetten konstatálhatja, hogy rendezett, szépülő és gyarapodó községben jár, ahol az álmok a földön járnak, de meg is valósulnak. Amire különösen büszkék lehetnek: az elsőválasztók 94 százalékban vettek részt a legutóbbi önkormányzati választásokon. Talán azért, mert felelősséget éreznek sorsukért és jövőjükért.