A Szepesség büszkesége

A Szepesség hazánk legtöbb műemlékkel büszkélkedő tájegysége. A látnivalók közül a szepesi vár megtekintéséhez szándékozunk kedvet csinálni az Olvasóknak

Az építményt megannyi jelzővel illették már. Közép-Európa legnagyobb várroma. Hogy Szlovákia egyik leghíresebb és leglátogatottabb nevezetessége, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1993-ban a környező műemlékekkel együtt – Szepesváralja, Szepeshely, a zsigrai Szentlélek-templom – felkerült az UNESCO világörökség-listájára (Lőcse városmagját 2009-ben vették fel).

Négy hektár kiterjedésű
A rejtélyekkel övezett vár már messziről uralja a tájat. Autóval a Zsigra felé vezető útról közelíthetjük meg, így a parkolóból csak pár métert kell felfelé sétálnunk; de gyalog is felmehetünk Szepesváraljáról. Az első, ami szembetűnik, egy kőoszlopsor a vár előtt. Gerendákkal összekötve a külső védelmi rendszernek volt része, még egy árok követte. A főkaput felvonóhíddal és leereszthető ráccsal védték. A déli kapun keresztül jutunk a középső udvarba, túránk kiindulópontjához. A látogatókat árusítóbódék fogadják: lehet enni-inni, csecsebecséket vásárolni – de még ajándékot lőni is –, és itt tudunk jegyet váltani. Választhatunk idegenvezetős túrákat, de magunk is bejárhatjuk a négy hektáros várromot, amelynek megtekintése több óráig tart. Mi az utóbbi mellett döntünk. A felsővár irányába indulunk el. A román kapun keresztül az elővárba jutunk. Itt állt a szepesi püspök, Mátyás palotája a 13. században. (Később átköltözött a pompásabb Szepeshelyre). Következő állomásunk a legkiemelkedőbb rész, a kör alakú lakótorony. Elődje, egy hasonló torony volt az első védelmi építmény az Árpádok alatt a travertindombon. Szintén kőből készült, de később összeomlott. A mai donjont (és a román palotát) a 13. században kezdték építeni. Egy híján húsz méter magas, bejárata védelmi okból az első emeleten van. Ide falétrán lehetett feljutni, s ezt aztán a bent levők felhúzták, így biztonságban érezhették magukat. A torony valamikor a Nyebojsza nevet viselte, alsó szintjén élelmet és vizet raktároztak. Mindenképpen érdemes felkapaszkodni a kacskaringós kőlépcsőn a tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a környékre és a várra.

Átépítések
A torony mellett található a vár legértékesebb része, a román kori palota. Az átalakítások ellenére megőrizte eredeti jellegét. Háromszintes volt, a 16. századig szolgált lakóépületként, utána fegyvertárnak használták. Értékes építészeti elemei a fejes kettős ablakoszlopok. Innen rálátunk a gótikus Szent Erzsébet-kápolnára. Az első, román kori kápolna nem maradt fenn; a mostanit a Szapolyai-család építtette.
A gótikus palotákat később reneszánsz stílusban alakították át, és árkádokkal kötötték össze. Földszinti helyiségeiket gazdasági célokra használták, a lakószobák az emeleten voltak. Ma ezeket a termeket a Szepesi Múzeum használja – fegyverek, archeológiai leletek, néhány berendezési tárgy és bútor, valamint egy kínzókamra is megtekinthető.
Túránk végén visszaérkezünk a középső udvarba, majd a keleti kapun keresztül utolsó állomásunkra, a legnagyobb kiterjedésű alsó udvarba jutunk. Itt találjuk Jiskra 15. századi erődjének az alapjait. A falakat ő emeltette tábora köré két őrtoronnyal és egy kapuval, megadva ezzel a várnak a mai formáját és kiterjedését. Az udvaron található szabadtéri színpad nyáron különféle rendezvényeknek – hangversenyeknek, színházi előadásoknak, hadijátékoknak ad otthont, sőt filmforgatások (Sárkányszív, Az utolsó légió) helyszínéül is szolgált.

Tudták-e?
* Az ún. puhói kultúra népe által emelt erődítmény méretéből arra lehet következtetni, hogy a hely már abban az időben is a vidék központja volt. Az erődítés maradványait nemrégiben tárták fel a régészek.
* A középkori kővárat valamikor a 11–12. században kezdték el építeni. A legrégebbi írásos említése 1209-ből származik, II. András levelében esik szó róla.
* Eredetileg a feudális Magyarország északi határát védte, majd évszázadokon át a szepesi ispánság székhelye volt, így a Szepesség világi központja is, míg az egyházi központ szerepét Szepeshely töltötte be.
* A vár ellenállt a tatárok támadásának. Majdnem egy évszázaddal később Csák Máté sem tudta bevenni.
* 1443-ban Jan Jiskra birtokába került. A cseh huszita vezér a fiatal V. László érdekeit védte László apjának halála után.
* 1464-ben az addig királyi várat Hunyadi Mátyás Szapolyai Istvánnak adományozta. Falai közt született Szapolyai János, az utolsó „igazi” magyar király. A család a Habsburgok trónra kerülése után elvesztette birtokát; a Thurzók kapták meg.
* Utolsó urai a Csákyak voltak. A 17. század végén a vár köveiből kényelmesebb kastélyokat építettek.
* Végső pusztulását 1780-ban tűzvész okozta. A második világháború után kezdték újjáépíteni. Az utóbbi években régészeti feltárást végeztek, és ma is tartanak a felújítási munkálatok.