Egy káprázatos pályafutás ért véget a minszki műkorcsolya-Európa-bajnokságon: a kontinenst 2013 óta uraló kétszeres világbajnok és olimpiai bronzérmes Javier Fernández élete utolsó versenyén megszerezte hetedik Eb-aranyát.
Ez volt a 13. Európa-bajnoksága, az első kontinensviadalán 2007-ben, 15 évesen vett részt.
Kis kópé a jégen
Tokaji-Kulcsár Zsófiának, a magyar Tóth Ivett edzőjének még korábbi emlékei is vannak a spanyolok klasszisáról. „Akkori tanítványommal, Tóth Zoltánnal rendszeresen jártunk Alekszej Misin táborába a spanyolországi Jaca városába. Javi is mindig ott volt. Kis kópé volt a jégen! Látszott rajta, hogy élvezi a korcsolyázást, nagyon érdekelték a technikai dolgok, rendkívül nyitott volt, figyelt, dolgozott” – mesélte a magyar edzőnő Minszkben.
A spanyol versenyző kezdettől fogva üde színfoltja volt a mezőnynek, de a nagy áttörést és ismertséget A Karib-tenger kalózai filmzenéjére készült kűrje hozta meg számára. A részeg Jack Sparrow kapitányt imitáló lépéssora a sportág ínyenceit és a laikusokat is megnevettette. „Nem nehéz ittasságot imitálni a jégen. Jó vagyok a lépéssorokban, szeretem is ezeket a lépéseket” – mondta a 2010-es vb után, ahol 12. lett. Abban a szezonban az Eb-n már a top tízben, a 8. helyen zárt.
A rajongók imádták, az ifjú Fernández pedig nem tudott betelni az ajándékba kapott sok plüssjátékkal. „Amelyik cuki, puha, szép, azt megtartom – magyarázta a torinói vb-n, és be is nyúlt a zsákjába, hogy mutasson egy példát, egy kimondottan ölelgetni való koalamacit. – Amelyik nem annyira szép, azt odaadom a templomnak.”
De már az akkori, plüssállatgyűjtő Javi Fernándezben is ott szunnyadt a későbbi bajnok. „A négyfordulatos lényeges, és nem sokan tudják megcsinálni. Fontos, hogy legyen négyfordulatos a programodban, de ez önmagában senkiből nem csinál világbajnokot. Komplex, sokoldalú, teljes korcsolyázónak kell lenned.”
Komplex korcsolyázó
Kilenc évvel később szinte ugyanezekkel a szavakkal búcsúzott versenyzői pályafutásától. „Hogy milyen örökséget hagyok hátra? Azt hiszem, egy kérdést, amelyen lehet gondolkozni. Hogy ki mit szeret jobban: az ugrásokat, a korcsolyázótudást, a művészi átélést? Több korcsolyázótól szeretném ezt látni. Nem akarom azt mondani, hogy a világ legjobb korcsolyázója volnék, de bizonyos értelemben komplex vagyok. És azt gondolom, erre van szüksége a sportágunknak – komplex, teljes korcsolyázókra, akik a sportág minden aspektusából megtestesítenek valamit.”
Hét Eb-arany, két vb-cím, olimpiai bronzérem. Javier Fernández letette névjegyét a sportvilágban, de ehhez kivételes ugrótehetsége, ösztönös előadói vénája mellett az is kellett, hogy tudatosítsa a kemény munka és az alázat jelentőségét.
„Nagyon fiatal korában négyfordulatosokat ugrott, de nem volt meg az alap-korcsolyázótudása, egyáltalán nem volt fegyelmezett és szorgalmas. Olyan volt, mint egy elszabadult ló. Nem féltünk tőle, hiába szórta edzéseken a négyeseket, mert a versenyen aztán nem sok mindent mutatott. Később már jobban ugrott versenyen is, de nem volt semmi kondíciója” – mesélte róla Minszkben kérdésünkre a cseh Tomáš Verner, akinek három érme van Európa-bajnokságokról, köztük egy arany 2008-ból. Fernándezzel őszinte barátság köti össze, idén novemberben mindketten fellépnek a Pozsonyban esedékes Fire on Ice show-n, amelyet Jozef Sabovčík tiszteletére rendeznek.
Verner hangsúlyozta, hogy Fernández életében a változást a szorgalom, az alázat, a szervezettség és a szisztematikus edzés hozta meg: „Akkor kezdett el versenyeket nyerni.”
Sportszerű bajnok
A váltásban óriási szerepe volt Brian Orsernek. Fernández 2011 nyarán kezdett együtt dolgozni a kanadai edzővel. Már előtte is külföldön edzett, Nyikolaj Morozov irányítása alatt előbb az Egyesült Államokban, majd Oroszországban, de Torontóban született újjá.
Orser a 2016-os pozsonyi Eb-n idézte fel a Fernándezzel tartott első edzését: „Késett. Lusta volt. Motiválatlan. De mindannyian bíztunk benne, és lassacskán ő is elkezdett hinni magában.” Hajlandó volt visszalépni egyet, újratanulni az alapokat. „Egy nagy bajnoknak van türelme ehhez” – mutatott rá Orser.
Fernándezből nemcsak nagy bajnok, hanem rendkívül fair versenyző is vált. „Ő az egyik legsportszerűbb ember a korcsolya világában – áradozott róla Minszkben a kétszeres világbajnok, immár Vernerhez hasonlóan edzőként dolgozó svájci Stéphane Lambiel. – Minden ellenfelét tiszteli. Látszik rajta, hogy élvezi a korcsolyázást, amit a jégen csinál, abban nincsen semmi erőltetett.”
Ilyen volt az utolsó Eb-jén is. A korábbi években gyakorlatilag nem volt ellenfele Európában, tudta, hogy egy-két hiba is belefér, annyival a többiek előtt jár. Minszk előtt más volt a helyzet. Az olimpiát követően már más projektekre koncentrált, csak három héttel az Eb előtt tért vissza a kemény edzésekhez.
Most meg lehetett volna verni, mégsem tudták. A rövidprogramban az orosz Mihail Koljada még jobb volt nála (és minimális különbséggel Alekszandr Szamarint is elé tették a bírók), a kűrben viszont Koljada nem bírta a nyomást, Fernández pedig versenyzői rutinjára támaszkodva szuverén módon győzött.
A dobogón fátyolos lett a szeme, ám utolsó Eb-s sajtótájékoztatóján már végig mosolygott: „Ezután is fogok korcsolyázni, csak versenyezni nem. Tényleg úgy érzem, hogy itt az idő a távozásra.”
Címlapsztár
Fernández páratlan pályafutása alatt olyasmit is elért, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt: a rangos madridi sportlap, a Marca címlapjára műkorcsolya került. A minszki diadal után is neki szentelték a címoldalt – egy heptacampeón, azaz hétszeres bajnok esetében ez a minimum.
„Spanyolországban évtizedek óta létezik műkorcsolya, de Javier Fernández érkezéséig a világ erről nem nagyon vett tudomást – magyarázza a spanyol Pedro Lamelas, aki a mostani címlapsztorit is írta, és újságíróként végigkísérte Fernández pályafutását. – Sok vicces sztori köt hozzá. Emlékszem, hogy amikor 2013-ban a zágrábi Eb-re nem érkeztek meg Javi csomagjai, benne a korcsolyájával, mindenki milyen ideges volt, Javit kivéve.” A bőrönd végül megkerült, Fernández pedig megszerezte első Eb-aranyát.
Pedro Lamelas hálás a sorsnak, hogy testközelből nézhette végig, ahogyan honfitársa ismeretlen korcsolyázóból a világ egyik legjobbja lett, külső segítség nélkül: „Javi igazi példakép lett, neki köszönhetően a fiatal korcsolyázók tudják, hogy ha mindent beleadsz, akkor a lehetetlen is elérhető. Nagyon közkedvelt, mert rendkívül nyitott, kedves személyiség. Ha még soha nem beszéltél vele, akkor is úgy érzed, hogy ismered. Ő a mi nemzeti kincsünk.”
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.