A nyugdíjbiztosítás örökölhető

Panaszkönyv

Vrabec Mária rovata

Tisztelt szerkesztőség!
A férjem, sajnos, nagyon beteg, bár csak 56 éves. A nyugdíjbiztosítással kapcsolatban kérném segítségüket. Ha eltávozik az élők sorából, mitévő legyek, hová kell menni, és milyen papírral. Amikor kötötték, azt mondták neki, hogy halála után az a pénz nem vész el, ezért ráíratta a fiamra. Nem nagyon sok pénzről van szó, de a mai világban az is jól jön.
A. Ilona

A nyugdíjbiztosítás örökölhető
A nyugdíjreform lényege éppen az, hogy a második és harmadik pillérben az emberek maguknak takarékoskodnak, vagyis a számlájukon összegyűlő pénz az ő személyes vagyonuk. Amikor a férje szerződést kötött a kiválasztott nyugdíjalappal, azt is megkérdezték tőle, hogy halála esetén ki lesz a kedvezményezett; nyilván ekkor nevezte meg a fiát. Nincs mitől tartaniuk, a megtakarított pénz nem vész el. Különösebb intézkedésre sincs szükség ilyenkor, elég felkeresni a nyugdíjalapot, és értesíteni a halálesetről. Ezt egyébként hivatalosan a Szociális Biztosító is megteszi mint a nyugdíjbiztosításra befizetett járulékok elosztója. Amint a nyugdíjalap hírt kap a halálesetről, az elhunyt pénzét konzervatív alapba utalja át, ha az más módon takarékoskodott. Az örökös választhat, hogy a megtakarított összeget a saját nyugdíjszámlájára utaltatja-e át, vagy kéri a kifizetését – utóbbi esetben írásos kérvényt kell benyújtani. A nyugdíjalap öt nappal azután fizeti ki a jogosult személynek a pénzt, hogy hivatalosan értesült az elhalálozásról. Az örökös mindig annyi pénzt kap, amennyi a kifizetés napját megelőző napon volt a megtakarítás értéke.
Ha valaki nem határoz meg örököst a nyugdíjalappal kötött szerződésben, akkor a törvény szerint jogosultsági sorrendben a házastársa, ha az már nem él, akkor a gyermekei, ha nincsenek, a szülei örökölhetik a megtakarított pénzét. Örökölheti az a személy is, aki az elhunyttal a halálát megelőzően legalább egy évig közös háztartásban élt.
Vigyázat, életfogytig szóló nyugdíjbiztosítás is létezik! Ilyen esetben nincs mit örökölni, mert az elhunyt kifejezetten arra takarékoskodott, hogy amíg él, kiegészítse az államtól kapott nyugdíját.

***

Nem mindennapi kérdéssel fordulok önökhöz. Nyugdíjas pedagógus vagyok, aki 1991 és 1993 között Budapesten tanítottam. Ott a társadalombiztosítási ellátásról igazoást kaptam, munkakönyvem is volt. Adót és biztosítást forintban fizettem. A béremet forintban kaptam. A fenti időre a volt Nagykürtösi Járási Hivatal oktatási osztálya felbontotta velem a szerződést, majd visszatértem után ismét megújította. Az ottani időt beszámították a ledolgozott éveimbe, de a keresetemet nem. A magyarországi időszakra havonta a szlovák minisztertől személyesen vettem át 300 USA-dollárt + még postán küldtek a családomnak havonta 1200 koronát. Kérdésem: Kérvényezhetem-e, hogy 1991–1993-ra Magyarország járuljon hozzá a nyugdíjamhoz?
Sz. J.

Külföldről is jár a nyugdíj
A külföldi foglalkoztatás idejét az ottani szociális biztosító hivatott értékelni, a hazai hivatal csak az ügyintézésben segíthet. Amint a Szociális Biztosító szóvivőjétől, Jana Ďuriačovától megtudtuk, Önnek az E 202-es és az E 207-es űrlapot kell kitöltenie – ebben a lakhelye szerint illetékes biztosító alkalmazottai segítenek. A Szociális Biztosító országos központja az Ön kérvénye alapján igényelni fogja a szóban forgó időszakért járó nyugdíjat a magyarországi Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól.

***
Írjanak arról, hogy szabad-e pálinkát főzni!
Sz. Zsuzsanna

Tilos az otthoni pálinkafőzés
A válasz nagyon egyszerű, házi körülmények között nem szabad pálinkát főzni. Akit mégis rajtakapnak, az akár kétéves szabadságvesztéssel is sújtható. Magyarországon tavaly augusztustól mindenki 50 liter 100 fokos gyümölcspárlatot főzhet otthon anélkül, hogy jövedéki adót fizetne utána és 100 liter űrtartam alatt a főzőkészüléket sem kell engedélyeztetni. Szlovákiában azonban továbbra is csak a hivatalos pálinkafőzdékben lehet lepároltatni a cefrét, és minden litert megadóztatnak. Az adó nagyságát mindig július 1-től a következő év június 30-ig határozzák meg, a 2011/12-es évadban 43 liter 100 fokos alkohol kifőzetése engedélyezett, literenként 5,40 euró adóért. Ezen a mennyiségen felül minden litert 10,80 euróval adóztatnak meg.
A kifőzés árát a pálinkafőzdék határozzák meg, idén 2,50 és 3,00 euró között mozog. Egy liter 100 fokos szesz ára tehát 7,97 euró, de mivel többnyire 50-52 fokos gyümölcspárlatokat főzetnek a megrendelők, a zamatos házipálinka literje kb. 4 euróba kerül. Az otthon kotyvasztott szeszekért sokkal nagyobb árat kell fizetni, ha rajtakapják az embert, sőt, a rossz technológiával előállított párlat vakságot is okozhat.