A művészetek faluja

Hetény a Duna menti síkságon, Komáromtól északkeletre fekvő település. Első írásos említése nagyon korai, 1075-ből való; neve ekkor Heten alakban bukkan fel. Mégsem a nevéről híres, még csak nem is arról, hogy határában, a hetényi homokbuckák védett területén élnek a homokpusztai szöcskék utolsó fellelhető példányai, vagy hogy a község címerében gólya látható. A jelenleg 1446 lakost számláló falu több nevezetességet mondhat a magáénak.
Talán mind közül a legjellemzőbb, hogy itt élt Csokonai Vitéz Mihály szerelme, Vajda Júlia. Nevét ma a Lilla Galéria őrzi, amely a falu főutcáján található. Két-három havonta rendszeresen nyitnak meg benne egy-egy új kiállítást. Ebben az épületben lakott egyébként Nagy János szobrász mintegy 13 évig; a község szép parkjában áll Széchenyi István-szobra. A művésznek a községi hivatal emeletén is látható egy domborműve. Mellette Feszty Árpád Kárvallottak című festményének reprodukciója tűnik a látogató szemébe. A képpel Feszty az 1882-es hetényi nagy tűzvésznek állított emléket. A kegyelet kiapadhatatlan forrását táplálja a községben az az emléktábla is, amely a református templom falán látható, és Szentpéteri Mártonnak, a helyi református gyülekezet gályarab lelkipásztorának állít emléket. S még koránt sincs vége a sornak. Ugyancsak emléktáblával tiszteleg a település Tarczy Lajosnak, a falu szülöttének emléke előtt, aki a pápai főiskola professzora és megreformálója volt; tanította Petőfit, Jókait, Orlay Petrich Somát, de Széchenyi István grófnak is személyes ismerőse volt. Azon túl, hogy a helybéli iskola is a nevét viseli, a kör így tűnik tökéletesen zártnak: a falu egyik pontján a tudós tanító, akadémikus, a másikon a legnagyobb magyar szellem, ismét másutt a szerelmi líra múzsája kíséri figyelemmel hetényi sétánkat. A Széchenyi-szobor szomszédságában áll egy kopjafa, ez a millenniumi évben állíttatott, rajta a magyar uralkodók, a magyarság jeles évfordulói mellett egy vers olvasható. Művészet, költészet és egészséges lokálpatriotizmus minden sarkon – gondolhatja joggal az ember.

Nincs elköltözés
Hogy az ép lélekhez ép test is dukál, arról már a helyi óvodában győződünk meg, ahol a kis nebulók éppen tornaórát tartanak. Harminckét gyerek tölti itt napjait, s hogy vidám hangulatban, ahhoz nem fér kétség. Az alapiskolában már egy paraszthajszálnyival gondterheltebb a helyzet. Kevés a gyermek, az utóbbi két-három évben különösen (102 jelenleg). A kilátások szerencsére biztatóak, ezután jobb évjáratok következnek. Az idei beíratásra nyolc gyereket hoztak a szüleik, de számuk még elérheti a 10-12-t – tudjuk meg a község polgármesterétől –, mert a közeli Gyulamajor gyermekeire is számítanak az első osztályban. A teljes szervezettségű iskola nívóját talán ez is tükrözi. Gyulamajor ugyanis Komáromhoz tartozik, az ottani gyerekek mégis ide járnak iskolába.
Lucza Sára, aki második megbízatási idejét tölti a polgármesteri székben, maga is erős szálakkal kötődik a gyerekekhez és a kultúrához. Nem csoda, hiszen harmincöt évig vezette az óvodát, és Jarábik Gabriellával együtt hozták létre a Fókusz irodalmi színpadot; de harmincöt éve Hetényen is alapítója volt a Csokonai irodalmi színpadnak. Néhány embernek – mondja mosolyogva – éppen ezek miatt talán kétségei lehettek, amikor indult a választásokon, hiszen az önkormányzati munka kissé eltérő „műfaj”.
„Az utóbbi két évben felépítettünk 24 bérlakást a fiataloknak – mondja a polgármester asszony. A beruházás értéke 42 millió volt, ebből 7 milliót az állam adott, ötöt a község tett hozzá a költségvetéséből, a fennmaradó hitelt a bérlők fizetik.” A beruházások sorában említendő, hogy az iskola új tornatermet kapott, megépült a szomszédos Marcelházával közös szennyvíztisztító, valamint a fentebb említett Széchenyi parkot is sikerült rendbe tenni. A látvány önmagáért beszél. A teendők listája sem rövid: tatarozni kell a ravatalozót, de lapos tetős az óvoda is, ezt is fel kell újítani. A biohulladék gyűjtésének megoldására a község gépeket (traktort, pótkocsit, darálót stb.) szeretne vásárolni, a hozzá szükséges pénzre már pályázott. Ugyancsak támogatást kért egy napkollektortelep kiépítésére. Óriási kiadás lenne, ezért nincs az önkormányzat tervei közt új művelődési ház építése (a régi húsz éve leégett). A polgármester szerint a községháza nagyterme (110 férőhelyes) megfelel nagyobb rendezvények céljára, a kulturális események pedig a Lilla Galériában zajlanak.

Rend a lelke…
A jelentős beruházások sorába tehető a most zajló földrendezés is, amelyre a falu az állami földhivatal által kiírt európai uniós pályázat révén kapott lehetőséget. A földek tagosítása talán az egyik legfontosabb egy község életében – mondja a polgármester –, hiszen az alapoknak rendben kell lenniük. Az egykori szövetkezet széthullása után helyi gazdák vették kezükbe a termelést, többen bérelnek több száz hektár területet, de kistermelők is akadnak. Ami lényeges: hetényi föld nem került idegen kézbe. Ezt a tényt sokan hajlamosak elbagatellizálni ma is, pedig a jó termőföldé a jövő. Annál is inkább, mert a hetényi emberek nem szívesen hagyják el a szülőfalujukat. Itt nem jellemző az elköltözés, sokkal inkább a beköltözés – mondja a polgármester asszony. „Vannak komáromi színészeink, itt telepedett le a Kiss Szilvia – Gál Tamás házaspár, valamint Molnár Xénia. A munkaképes lakosság nagy része a dél-komáromi Nokia-üzemben és Tatabányán találja meg a kenyerét, de sok a kisvállalkozó is a faluban.” Egy fájdalma van a polgármesternek: a községnek sikerült megszereznie egy hatvan hektáros területet, amelyre támogatási igéretet is kapott a kormánytól, de egyelőre hiányzik a befektető, aki szeretne itt megtelepedni, ipart hozni.

Hetényiben az igazság
Hetény a boráról is híres, leginkább a rizlingjéről. A határban ma is vagy százhuszonöt pince található. A kis szőlészek többsége magának termel, de akad köztük nagy borász is. Szuh Benő az egykori szövetkezet pincéjét vásárolta meg, Borkő nevet viselő panziójában sok borkóstoló turista megfordul. A községben, ahol állandó népművészeti kiállítás is van, jó néhány aktív tömegszervezetet találunk. Ilyen a mozgássérültek szervezete, a Csemadok, a sport- és a vadászszervezet. A Hetényi estéken művészek, politikusok, ismert közéleti emberek találkoznak a helyi lakossággal; a falunap, sportnap, újbor-ünnep, szüreti mulatság egymás után sorjázik. Az anyák napi, karácsonyi ünnepségeken a gyerekek viszik a prímet, akikkel főleg a pedagógusok és a hetényi lelkész házaspár foglalkozik sokat. Palcsó Attila alapította meg a községben a Sajószentpéteri Társulást, Écsi Gyöngyit pedig nem szükséges különösebben bemutatni: nevét méltán ismerik országszerte és a határon túl. Hetényben bábszínházat, egyházi és folklórcsoportot vezet, de a fiatalokkal való foglalkozást is szívügyének tartja: bábcsoportot és gyermekénekkart is igazgat. A házaspár a község szellemi motorja, az iskola pedagógusaival együtt.
Összességében elmondhatjuk, hogy sok településsel ellentétben a 93 százalékban magyarok lakta Hetényt nem nevezhetjük a rendszerváltás vesztesének. Talpraesett vezetőinek és élni akarásának köszönhetően váltani tudott, és azóta is állandóan kész a megújulásra. Meg is látszik a falun: itt jól lehet élni.

Hetény (Chotín)
Község a Komáromi járásban (10 kilométernyire Komáromtól)
Lélekszám: 1446
Intézmények: magyar alapiskola és óvoda, református egyházközség, néprajzi gyűjtemény, galéria
Szolgáltatás: posta, egészségügyi központ, gyógyszertár, üzletek, panzió, étterem, presszó
Polgármester: Lucza Sára
Irányítószám: 946 31
Körzeti hívószám: 035