<p>Egyre nagyobb divattá vált – ez főleg a nyugati kultúra vívmánya –, hogy a spiritualitást nem a mindennapok szebbé tételére, hanem a „pénzvonzásra” használják. Valóban, az elérkező Vízöntő-korszak szabad teret ad arra, hogy olyanná tegyük életünket, amilyenné mi szeretnénk; de vajon van-e értelme a mindennél fontosabbá tett pénz „programozásának”?</p>
Ha igaz a mondás, hogy a pénz nem boldogít, érdemes elgondolkodni a hajhászására tett erőfeszítéseink értelmén. Természetesen a fogyasztói társadalmunkban fontos, hogy gazdag legyél igényeid kielégítéséhez. A „pénzvonzás” szükségessége azonban kétséges. Miért lehet az, hogy a tehetősek jó része nem foglalkozik a pénz „programozásával”, mégis jómódban éli életét? A válasz rendkívül egyszerű: teszi a dolgát, és tisztában van saját értékeivel.
A pénz „programozása” akadályozhatja saját lelki fejlődésedet, mert a bensőd megfigyelése helyett rajtad kívül álló dolog után sóvárogsz. A vagyonban mért gazdagság valóban elérhető lehet, viszont éppen azt tántorít el tőle, amiről azt hinnéd, hogy segíteni fog.
A meggazdagodás kulcsa a megfelelő önértékelés kialakítása. Legyél tisztában értékeiddel, és kérj megfelelő árat értük. Ez azonban akkor a legkönnyebb, ha nem kifelé sóvárogsz, hanem befelé figyelsz. A gazdagok tudják, mennyit érnek. Tárd fel te is belső értékeidet, és fejleszd magad, hogy a gazdagság kérés nélkül is hozzád érkezhessen!
Kép a Vasárnap aktuális számában!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.