A hagyományok erejével

Ez ugyan szépen hangzik, de nem biztos, hogy életbevágóan fontos. Vannak bokorfalvak, amelyeknél a falu végét és a következőnek a kezdetét jelző tábla egymás mellett áll, akár kezet is foghatnának, a lényegen azonban ez mit sem változtat. Ami egy, az úgyis egy. Mármint közigazgatásilag. Pontosabban nem is két, hanem három részről van szó, hiszen 1940-től a két Jányokhoz tartozik még Bústelek is a pár házával. De ezt már többször említettük, hiszen nem először jártunk errefelé. Legutóbb hat esztendeje. A község első látásra nem sokat változott ezalatt, csak ennyivel öregebb lett. De még ez sem igaz, hiszen a külcsínt illetően inkább fiatalodott, mert egyre épülő és csinosodó település.

Berner Lajos polgármester pedig idén jubilál: éppen tíz éve vezeti a jányoki önkormányzatot. Ez apropó lehet egy kisebb mérlegvonásra. Amikor belépett a hivatalába, titkolt vágya az volt, hogy Jányok lakossága elérje az ezer főt. Nos, ez még mindig nem sikerült. Akkor 780-an, napjainkban 910-en lakják a falut. Nem mintha ez perdöntő vagy valami sportverseny volna, de lassan közeledik az a bizonyos ezres létszám.

Nem lesz gát a Kis-Dunán

Ami viszont lényeges, és mind a község, mind az egész régió számára fontos: a jányokiaknak hat éve sikerült megakadályozniuk, hogy felépüljön a tervezett kiserőmű a Kis-Dunán. Egyesek szerint hasznos lett volna (különösen a betonlobbinak és az energetikusoknak), mások (főleg a természetvédők és -szeretők) szerint helyrehozhatatlan károkat okozott volna. Nemcsak a kényes ökológiai egyensúlyt dúlta volna fel: az építkezés megbolygatta volna a mederben sok évtizede leülepedett és azóta iszap borította mérget, melyet még a pártállami években a pozsonyi vegyi üzem engedett a folyóba. Többek közt ezért is lenne jobb, ha békén hagynák ezt a szép csallóközi folyót, hiszen kevés szebb vizet találnak a kajakozás és a horgászat szerelmesei manapság az országban.

A fönt említett lélekszám-gyarapodás – mondja a polgármester – szerencsére nem a beköltözés számlájára írható. A főváros ugyan közel fekszik, van is némi betelepülés, de nem az idegenek növelik a mutatót, hanem a jányokiak helyben maradása. Ez sem véletlen. „Az utóbbi tíz évben 24 bérlakást építettünk és adtunk át, elsősorban helyi fiatal családoknak. Azért is volt rá szükség – mondja Berner Lajos –, mert a családi házak építése nem mutat kirobbanó tendenciát, 6-10 építési engedélyt adtunk ki mostanában. Ráadásul a község telkei fogytán vannak. A területrendezési tervet is bezártuk kissé, ezért nincs olyan tömeges építkezés, mint néhány közeli településen, amelyeket elözönlenek a beköltözők.” Ennek is köszönhető, hogy a nemzetiségi összetétel, bár kissé változik, azért még megnyugtató: az őslakosság még mindig 70-75 százalékot alkot. A községben ennek megfelelően magyar nevelési nyelvű, egyosztályos óvoda üzemel, amelyben húsz körüli a létszám, s a gyerekek között akadnak szlovák anyanyelvűek is. Nincs belőle különösebb feszültség.

Bár az iskolaköteles gyermekek száma (30-40) talán kitenne egy kisiskolányit, ez a vonat már elment: az alsójányoki alapiskolát még a hetvenes évek végén, a felsőjányokit 2005-ben zárták be. Berner Lajos ugyan már 2002 körül azt tervezte, hogy Alsójányokon kellene az óvodának, Felsőjányokon az iskolának lennie, ám mire hivatalba került, már nem volt miről dönteni. A gyerekek azóta a nagymagyari magyar és a féli szlovák iskolába járnak (újabban a féli magyarba is). Mindkettő közel esik, ráadásul iskolabuszuk is van. Ezt használják az egyik falurészből a másikba menő óvodások is. Egy azonban biztos – mondja a polgármester –: ez már nem az a közösség, amely régen volt, amikor a gyerekek még a helyi alapiskolában tanultak. Ráadásul sokan vesznek el közülük a magyar közösség számára a szülők döntése miatt.

Fokozatos gyarapodás

A település infrastruktúrája teljesen kiépült, beleértve az oly sok helyen hiányzó szennyvíztisztítást is. Háromévi kezdeményezés után, a környezetvédelmi alap támogatásával sikerült tatarozni az óvodát, tetőt, ablakokat cseréltek, szigeteléssel borították a falakat, valamint új fűtőtesteket szereltek fel, utóbbit önerőből fedezték. A beruházás értéke mintegy 170 ezer euró volt. Most a községháza épületét tervezik felújítani, amely szigetelésre s tető- és ablakcserére szorul, beleértve a nagyterem ablakait is.

„Idén februárban a művelődési ház felújítására is beadtunk egy pályázatot, remélhetően sikeresek leszünk. Másik pályázatunk a térfigyelő kamerarendszerre vonatkozik. A képviselő-testületben a bústeleki út ügyét is megtárgyaltuk: elég rossz állapotban van, ezért pályázat hiányában hitelt fogunk fölvenni az aszfaltozására. Tehetjük, hiszen eddig sosem vettünk fel kölcsönt, kivéve a kulturális és sportközpont építését 2010-ben. A zömét ennek is pályázati pénzből valósítottuk meg, s 240 ezer eurós befektetés volt. Mi több, tavaly harmincezer euró plusszal zártuk a költségvetési évet. Nem ezt fogjuk költeni, mivel most jók a hitelfeltételek, jobban megéri a banknak tartozni. Ezen a nyáron pályáztunk a környezetvédelmi alapnál is hulladékfelszámolási támogatásra, még várjuk az eredményt.”

Az önkormányzatról egyébként a polgármester megjegyzi, hogy összetartó, és zökkenőmentesen dolgozik. Nem terhelik pártszínezetű viták. A legnagyobb kihívások egyike a középületek állagának megőrzése. A tűzoltószertárhoz garázst szándékoznak építeni (tavaly kaptak új tűzoltókocsit a belügyminisztertől), és megoldásra vár a felsőjányoki szertár helyzete. A közutak is több figyelmet érdemelnének, de ez igencsak meghaladja az önkormányzat anyagi lehetőségeit, ezenkívül vannak parkjaik, amelyek felújításra várnak. Összességében elmondható, hogy elég szép vagyongyarapodást könyvelhetett el Jányok az utóbbi tíz évben.

A községben hagyományosan sok a kisvállalkozó. Ezt a szükség hozta, hiszen az egykori (gombai székhelyű) szövetkezet megszűntével alig van szükség dolgos kézre a mezőgazdaságban, a 15-20 kisgazdálkodó családi alapon műveli a földjét. Egyre ismertebb viszont a Figura Vinotéka nevű helyi borkereskedő cég, amely több borvidék nedűjét terjesztve a környék amatőr borászainak is szokott versenyt rendezni.

A polgármester arról is beszámol, hogy – bár legutóbb sem volt másképp –, nagyon aktívak a civil szervezetek a községben. Különösen a Csemadok és a vöröskereszt helyi szervezetét (akik rendszeresen adnak vért) s a futballistákat emeli ki, de tavalyelőtt megalakult a nyugdíjasok klubja is, Guttlieber Margit volt polgármester vezetésével. A fiatalok sem ülnek a babérjaikon, mindig ott vannak a májfaállításnál, a kispályás futballtornán, míg a hagyományos dőrejárást az öregfiúk csapata és a Csemadok rendezi. A karácsonyi mendikálás sem maradhat el soha; ezt a helyi daloskör részvétele teszi színesebbé. Gyűjtéssel kötik egybe, amely a templom fűtési költségeit fedezi. A tűzoltók rendszeresen megtartják a versenyeiket, megszervezik a gyermeknapot, a vadászok, horgászok pedig hagyományosan űzik a hobbijukat. A természeti adottságok megvannak hozzá. (Olyannyira, hogy kiautózva a közeli Kis-Dunához, fényes délelőtt őzet látunk legelészni az erdő szélén.) A társadalmi szervezetek munkáját az önkormányzat anyagilag is ösztönzi.

A legaktuálisabb rendezvényre éppen e hét végén kerül sor. Az augusztus 20-i szokásos falunapon természetesen nem maradhat el az ünnepi szentmise, de egész nap gazdag műsor várja a közönséget. S még egy hagyomány, amely napjainkban már szinte fehér hollónak számít: a jányoki hívek búcsúkor mindig megtartják a Jézus Szíve körmenetet. Olyan érték ez, amelyet kevés közösség mondhat a magáénak.