1010 éve talpon

Kevés községünk mondhatja el magáról, hogy több mint ezer éves múltra tekinthet vissza. A mátyusföldi Deákit (Diakovce) már 1002-ben említi (Wag néven) a pannonhalmi apátság alapítólevele, az apátság birtokaként. A régi írásbeliségnek ennél is közismertebb emléke az itteni bencések által használt, 13. századi szertartáskönyv, melyben az első magyarul írott szöveg, a Halotti beszéd is olvasható. Az ún. Pray-kódexet a pozsonyi Szent Márton-székesegyházban találták meg. A 2300 lakosú község 1228-ban épített kéttornyú, román stílusú temploma a mai Szlovákia legrégebbi műemlékei közé tartozik.

Régi házak helyébe újakat
A napjainkban 80 százalékban magyarok lakta település polgármesterével, Bc. Hajdu Lászlóval a gyökerektől indulunk el, s onnan kanyarodunk a mába, Deáki két arculatához. Mert az újak mellett sok itt az öreg épület, ráadásul szétszórtan állnak, az új házak között. Ez a múlt század öröksége, amikor a hetvenes-nyolcvanas éveiben Deákiból is sokan költöztek el, főleg a közeli Vágsellyére, Galántára. Ez azonban azt is lehetővé teszi, hogy a község ne új telepek építését erőltesse, hanem igyekezzen megőrizni az egységes képet, és a lebontott házakat felvásárolva, a helyükön építsen újakat. „Nem akarunk olyan célokat kergetni, amelyek irreálisak” – mondja a polgármester, és hosszan ecseteli, hogy a kölcsönökön és a támogatásokon túl milyen lehetőségei vannak egy önkormányzatnak bérházak építésére. Így sikerül tető alá hozniuk egy hatlakásos lakótömböt úgy, hogy szinte egy centjébe sem kerül a falunak. Önkormányzati telkeken is építenek, és az öreg házakat igyekeznek úgy megszerezni, hogy a község is, a tulajdonos is jól járjon. Mivel szükség van rájuk, alacsonyabb komfortú bérlakásokat is építenek, gondolva a társadalom peremére került, nehéz sorsú emberekre. Összegezve: a közeljövőben harminc (6 + 2x6 + 12) bérlakás és tizenkét (5 + 7) alacsonyabb kategóriájú bérlakás gyarapítja a községet.
Persze nemcsak rájuk van szükség, egy egészségügyi központot is készül építeni az önkormányzat, két orvos részére, gyógyszertárral együtt. Deáki határában ipari parkot találunk, hat céggel. A terület 2008-tól várja a befektetőket, akiknek legfeljebb tizenöt évre szólhat a bérleti szerződésük. Szó sincs arról, hogy a falu ipari településsé válna, de némi iparra szükség van, hiszen ha nincs munkahely, elköltözik, elöregszik a lakosság. Mert minden mindennel összefügg: akkor nincs új egészségügyi központ, nincs elég gyerek, sorvad az iskola. Ráadásul amellett, hogy a park új munkahelyeket teremt, a bérleti szerződés előnyös a község számára. A helyi munkaképes lakosság egyébként Galántán és Vágsellyén dolgozik, s a munkanélküliek aránya több mint 10 százalék a településen. Az egykori szövetkezet földjeit egy sellyei (pontosabban már nagyszombati) vállalkozás bérli a helybeliektől, és némi területet az önkormányzattól is. Végérvényesen a múlté a sok-sok fóliasátor, amelyek segítségével a deákiak igyekeztek javítani sorsukon.

Köszönet a szülőknek
Deákiban mind magyar, mind szlovák oktatási nyelvű alapiskola működik, előbbi teljes szervezettségű, utóbbi 1–4. osztályos. A magyarban 97 gyermek tanul, a szlovákban 11. Mivel mindkét iskola fontos, a polgármester elmondja, hogy a szlovákot szeretnék felélénkíteni. Léte hajszálon függ, mert idén öt tanulója végez, és csak egy elsőst kap. Ott a szervezést kell majd javítani. A magyar iskolában a tanulók száma megnyugtatóan alakul, hiszen azon túl, hogy jó évjáratok vannak, a fiatalok helyben maradása is biztató a tanintézet jövőjére nézve. Igaz, hogy a vágsellyei magyar iskolát a környező falvak gyermekei tartják életben, ám a megmentése nem mehet a környező települések iskoláinak rovására. Köszönet illeti a szülőket – mondja a polgármester (aki a szülői szövetség elnöke is volt), hiszen felismerték, hogy a deáki iskola jó alapokat ad a tanulóknak. Az egyik alsó tagozatos osztályban ottjártunkkor éppen angolul tanultak a gyerkőcök Mgr. Bombic Melinda tanító nénivel. A másik tanterem falán Tompa Mihály képe több mint jelképes, hiszen mint a tanító néni, Mgr. Renczés Nóra elárulta, a gyerekek irodalomszeretetét szívügyüknek tekintik. A körzeti szavalóversenyen most is jól szerepeltek a tanulók.

„Gyűjj ki, napom”
A magyar óvodában 34, a szlovákban 24 gyerkőc tölti napjait. Példaértékű és követésre méltó az, ami a deáki óvodában történik. Az ide járók saját világukban élnek. Már a játszóteret és udvart körülvevő kerítés díszítése is egyedi: magyar népi motívumok között játszhatnak a gyermekek. Akárcsak bent, ahol mindenütt a népi múlt elevenedik meg. Az óvoda nevelési programjának fő irányvonala a hagyományőrzés – mondja el Polónyi Annamária igazgatónő, hozzátéve, hogy a dramatizálás, a népi gyermekjátékok felelevenítése szövi át a gyerekek mindennapjait.
„Itt nem azt énekeljük, hogy „Jöjj ki, napom, jöjj ki”, hanem „Gyüjj ki, napom, gyüjj ki”, tehát az eredeti népdalgyűjtés szerint. Nagyon sok színdarabot tanulunk be, és anyák napján mindig tartunk előadást. Most például az egykori leánykérést fogják betanulni. Gyönyörű népviseleti ruhákat varrattunk erre az alkalomra, ezekbe öltöznek be. A mi kerítéseinkre nem Disney-figurák vannak festve, hanem a magyar népmesék jelképei. Az állami kiadványokat lefordítjuk, de magyarországi forrásokból is dolgozunk. Elődömtől, Vankó Teréziától, akinek a neve fogalom (deáki Teréz anyának is nevezik – a szerk. megj.) az óvodapedagógiában, szerencsére sokat tanultam.” A világ legtermészetesebb dolga, hogy Polónyi Annamária és kolléganői nagy szeretettel végzik munkájukat, miközben igyekeznek a gyermekeket értékeink megbecsülésére rávezetni. Mivel a szlovák óvoda nem megfelelő körülmények közt működik, az is költözni fog, mindenki megelégedésére.

Három óhaj, három sóhaj
A községnek tervei vannak a jobb sorsra érdemes termálfürdővel is: az önkormányzat elégedetlen a fennálló állapotokkal, ezért szeretné befejezni a bérlőkkel folyó vitát, és saját kezébe venni ezt a természeti-turisztikai kincset. A fürdő eléggé elavult, ezért nagyobb befektetést igényel a közeljövőben. A távlati tervekben új szálloda, wellnessközpont, teniszpályák, szórakozóhelységek, kis sportrepülőgépek számára szolgáló, töltőállomással ellátott leszállópálya szerepel.
Deákiban természetesen nemcsak ősi templomukra büszke katolikusok élnek, hanem reformátusok és evangélikusok is. Mindhárom felekezetnek van temploma. „Három óhaj, három sóhaj, három kérés” – mondja a polgármester. Ezzel arra utal, hogy az önkormányzatnak három felekezet igényeit kell figyelembe vennie. A legsürgősebb teendő a református templom tornyának felújítása, az önkormányzat jóváhagyott rá ötezer eurós támogatást; 2014 augusztusára pedig a ravatalozót szeretnének újjáépíteni, hogy méltó módon búcsúzhassanak az elhunyt lakosoktól. A katolikus templom szigetelését is újra el kell végezni. A község tervei közt van egy gyűjtőudvar kiépítése, majd teherkocsit vásárolnának a kommunális hulladék elszállítására. „Mivel ezt magunk is el tudjuk végezni a helyi lakosokkal, így új munkahelyeket is teremtünk” – mondja a polgármester.
A deákiban lakó romák aránya mintegy 10 százalék. Számukra európai uniós támogatással romaprogramot indít a község. Dióhéjban ez annyit jelent, hogy bevonva őket a közmunkákba, megtanítják például az alapvető kőművesmunkákra. Ezt többek közt a magyar óvoda szigetelése során kamatoztathatják.
Miközben körbejárjuk a falut, a polgármester nem kis büszkeséggel mutatja meg a kéttornyú, emeletes templomot, és nagy hozzáértéssel magyarázza, hogyan kell majd megerősíteni az alapokat. Nem csoda, hiszen az építészi és jogi végzettségű Hajdu László építési és tervező vállalkozóból lett a falu első embere a legutóbbi önkormányzati választásokon. Búcsúzáskor azt is elárulja, hogy május 8-án, a magyar katolikusok napján szeretnék a helyi alapiskolát Deáki nagy szülöttéről, Serédi Jusztinián hercegprímásról, esztergomi érsekről elnevezni, akinek emlékkeresztje a templom kertjében áll 2005-től. A kérdésre, hogy mi az, ami otthonossá teszi Deákit, a polgármester nem soká keresi a választ: a hazaszeretet. „Az, hogy itt vannak a gyökereink, itt éltek az őseink, s a tősgyökeres deákiak nem gondolnak az elköltözésre.” Az új lakások szinte kizárólag deáki embereknek épülnek.