„Nyertem” 2900 eurót. Az internetes csalók legújabb trükkjei

Miért is fogna, ha egy facebookos ismerőse arra kéri, küldje el neki a telefonszámát, mert mondjuk lecserélte a mobilját. A bősi Mészáros Angelika is erre gondolt, amikor egy személyes ismerősétől kapott ilyen üzenetet.

„Utána érkezett tőle egy következő üzenet a Messengeren, hogy a nyolcjegyű számot, amit küld, küldjem neki vissza, mert egy nyereményjátékról van szó. Sajnos, nem olvastam el végig az üzenetet, pedig az is benne volt, hogy ezáltal megváltozik a jelszavam a Facebookon. Majd azonnal kaptam egy következő üzenetet, hogy nyertem 2900 eurót. Itt már gyanús lett a dolog, meg is kérdeztem, milyen verseny ez. Még erre is válaszoltak, hogy autót és pénzt lehet nyerni, de más konkrétumot nem írtak. Csak annyit, hogy egy-két órán belül küldik a pénzt, ha elküldöm a bankkártyám fényképét. Ezt már nem küldtem el, és azonnal törölték is a Facebook-oldalamat. Közben folyamatosan kaptam Messengeren az ismerőseim telefonszámait úgy, hogy nem is kértem. Egyet-kettőt fel tudtam hívni, hogy ha elküldte is a mobilszámát, legalább a kódot ne küldje vissza, mert utána a csalók fogják kezelni a közösségi oldalát, és a nevében lopnak meg embereket. Több mint kétezer ismerősöm van a Facebookon, mindenkit nem sikerült figyelmeztetnem, de már másnap többen hívtak, hogy a tőlem kapott felkérésre elküldték a telefonszámukat, majd a bankkártyájuk számát, és lenyúlták a pénzüket. Volt nap, amikor kilencen hívtak, és nem mindenki hitte el, hogy engem is becsaptak. Összesen vagy harmincan küldték el a telefonszámukat, de szerencsére a bankkártyájuk fotóját már nem. Egy személy a lánya segítségével küldte el a bankkártyája fotóját, 200 eurót nyúltak le tőle, mert szerencsére csak annyi volt azon a számláján. Tisztában vagyok vele, hogy a hiszékenységem és óvatlanságom miatt barátokat veszítettem” – mondja Mészáros Angelika.

A hazug mecénás

Utólag, persze ő is elgondolkozott azon, hogy a mobilszámát még tegeződő SMS-ben kérte az állítólagos ismerős, de amikor a kódra került a sor, már az írta, hogy „adja meg”. De az ember gyanútlan, és ideje sincs arra, hogy minden üzenetet telefonhívással ellenőrizzen. „Pedig azt hittem, hogy ennél szemfülesebb vagyok, mostanáig sikerült is kiszűrnöm a csalókat. Tavaly például azzal keresett meg valaki, hogy ő évekig Olaszországban élt vagyonos szlovák állampolgár, most súlyos beteg, és a pénzéből szeretne beteg gyermekeket támogatni. Megadta az ügyvédje elérhetőségét, hogy ennek az ügyvédnek küldjem el a személyazonossági igazolványom másolatát, majd a számlámra utal egy nagy összeget, amelyet én tetszésem szerint szétoszthatok a rászorulók között. Azt válaszoltam neki, hogy a Facebookon és más honlapokon is rengeteg beteg gyermeket, adománygyűjtő akciót talál, nem kell ahhoz közvetítő, ha valakit támogatni akar. Többet nem jelentkezett. Nem hittem, hogy egy másik trükknek ilyen könnyen bedőlök.”

Csak személyesen

Angelika informatikus ismerőseit is felhívta a történtek után, azok azt mondták, a trükk vagy három hete működik, de sajnos, kevesen tudnak róla. „Feljelentést nem tettem, gondoltam, jobb, ha a sajtó segítségével hívom fel az emberek figyelmét. Legyenek résen, amikor egy ismerősük jelentkezik és adatokat kér tőlük, mert lehet, hogy nem is ő az. Tudom, nem életszerű, hogy ha valaki rám ír, felhívom, valóban ő volt-e, de valószínűleg ezt kell tenni. Angelika Facebook-oldala azóta is él, csak nem ő kezeli. Amíg hozzáfért, feltette, hogy senki ne küldje el a mobilszámát, ha a nevében valaki ezt kérné, de azóta ezt is törölték.

„Akit tudtam, felhívtam, és arra kértem, ha elküldte a telefonszámát, de még rá tud menni az oldalára, gyorsan változtasson jelszót. Sajnos, ez egész bonyolult, az idősebb ismerőseimnek egész hétvégén ezt magyarázta a fiam. A környékbeli polgármestereket is felhívtam, tegyék közzé a községük honlapján, hogy erre vigyázzanak az emberek. Új Facebook-oldalt még nem is hoztam létre, bár szükségem lesz rá, mert sok ismerősömmel csak ez úton tartottam a kapcsolatot. De az biztos, hogy ezentúl csak annak adom meg a telefonszámomat, aki személyesen kéri.” Kóddal nem szavazunk

A legújabb internetes csalás a rendőrség számára sem ismeretlen

Végh Iveta, a Dunaszerdahelyi Járási Rendőrparancsnokság bűnmegelőzési osztályának munkatársa megkeresésünkre elmondta, hogy szerencsére a legtöbben a bankkártyájuk fotóját már nem küldik el, viszont az is elég baj, hogy a kód visszaküldését követően a csalók visszaélhetnek a közösségi oldalukkal.

„Az is nagyon gyakori, hogy úgy küldik a kódot valamelyik ismerős nevében, hogy az versenyben vesz részt, és szüksége lenne a szavazatunkra. Sajnos, ennek sokan bedőlnek, mert az utóbbi időben sok volt az SMS- és internetes szavazás óvodai és iskolai rajzversenyek, szavalóversenyek alkalmával, hiszen ezeket a Covid miatt online szervezték. De tartsuk észben, hogy minden esetben csak lájkolni kellett, soha nem küldtek semmilyen kódot, hiszen ez a szavazáshoz nem is kell” – figyelmeztet Végh Iveta. Mint ahogy a postaküldemények átvételéhez sem kell a postának előre pénzt utalni, hiszen az árat vagy a feladó fizette ki, vagy e-shopos megrendelés esetén a vevő. „Előre csak hiteles, kipróbált e-shopokban fizessünk, sehol máshol. Egyébként pedig az az általános szabály, hogy semmit, ami első látásra túl előnyös számunkra, nem szabad elhinni. Ne szégyelljük felhívni az ismerősünket, valóban tőle jött-e az ajánlat, utánanézni, miről van szó, és senkinek, semmilyen körülmények között ne adjuk meg a bankkártyánk számát, a jelszavainkat, semmilyen személyes adatunkat” – mondja a rendőrnő.

A figyelmeztetések ellenére mindig akadnak, akik bedőlnek a csalóknak, de reméljük, kevesebben vannak, mint azok, akik jobban odafigyelnek. Szerencsére, róluk nem tudunk, mert őket nem csapták be, nem lopták meg. De ez nem jelenti azt, hogy egy következő alkalommal nem dőlhetnek be ők is egy újabb csalásnak, ezért az óvatosság és a bizalmatlanság az e-mailben, SMS-ben érkezett kedvező ajánlatok esetén elengedhetetlen.

Online pénzmosás

A „money mule” (pénzöszvér) átverések célja a tiltott tevékenységből származó pénz mozgatása nyomonkövethetőség nélkül. Ez olyan új pénzmosási technika, mely során a bűnözők a pénzintézetekkel történő kapcsolatfelvételt iktatják ki, és egy harmadik személy közreműködésével bújtatják a pénzüket. Az esetek többségében vagy otthoni munkavégzéssel csábítják az áldozatokat, vagy online társkereső platformokat használnak. Miután elnyerték az áldozat bizalmát, pénzt vagy csekket küldenek neki, és megkérik, hogy azt küldjék el valaki másnak.

Ennek az átverés mértékétől függően különböző kimenetelei lehetnek: a hamis csekk visszapattanhat, és a bank megkérheti, hogy fizesse azt vissza, de komoly jogi problémája is akadhat annak, aki bűncselekményből származó pénzt mozgat. Ha egy távmunka-lehetőség feltétele az, hogy pénzt kell utalnunk egy állítólagos ügyfél számára, ne fogadjuk el az állást! Legyen gyanús, ha egy társkeresőn megismert udvarló arra kér, hogy küldjünk pénzt valakinek az ő nevében, és utasítsuk el a kérését. Különösen igaz ez akkor, ha csak online találkoztunk az illetővel. A szerelemtől elvakult áldozatok végül a megtakarításaikat is elveszíthetik, sőt egyes esetekben bűnügyi eljárás is indulhat ellenük.

Nem létező nyeremény

A nyeremény, amiért előre be kell fizetni egy összeget, nem nyeremény, ezt mindenki tartsa észben. A lottó- és nyereménycsalások azzal kezdődnek, hogy a potenciális áldozat egy kéretlen e-mailt, telefonhívást vagy SMS-t kap, melyben azt állítják, hogy nagyobb összeget vagy luxusnyaralást nyert, amely átvételéért csak korlátozott ideig tud jelentkezni. Ehhez először be kell fizetnie a megadott összeget, amely fedezi az adókat, a szállítási költséget vagy egyéb más képzeletbeli kiadásokat. Mivel a nyereményjáték nem is létezik, az áldozat soha nem kapja meg az ígért nyereményét. Az is előfordulhat, hogy csillagászati nyereményekkel csábítanak arra, hogy vegyünk részt egy versenyen vagy sorsoláson, majd azzal kecsegtetnek, hogy növelhetjük esélyeinket, ha fizetünk egy titkos taktikáért vagy további sorsolásokért. Az egyetlen eredmény azonban az lesz, hogy átvernek. Annak érdekében, hogy elkerüljük a nehezen megkeresett pénzünk elveszítését egy előlegdíjas csalás miatt, engedélyezzük az e-mailfiókunkban a spamek szűrését, ami megakadályozza, hogy a legtöbb csaló e-mail bekerüljön a postaládánkba.

Adózási átverések

Ezek általában az adóbevallási időszakok környékén ütik fel a fejüket. A kiberbűnözők taktikája az, hogy a helyi adóhatóság nevében adathalász e-maileket küldenek, amelyek révén megpróbálnak személyes és pénzügyi információkat kicsalni az áldozataiktól. Az így megszerzett adatokat végül pénzügyi csalásokra és személyazonossággal való visszaélésre használják. Úgy próbálják becsapni az áldozatukat, hogy azt állítják, hibát követtek el az adóbevallásuk benyújtásakor, vagy rájuk ijesztenek, hogy van egy lejárt adószámlájuk, és bírságot kell fizetniük, ha nem a leírtak szerint cselekszenek. Ezért, ha kapunk egy e-mailt, amit állítólag a helyi adóhatóság küldött, a legegyszerűbb, ha az adóhatósághoz fordulunk, valóban ők küldték-e.

Befektetési csalások

A befektetési csalások általában a magas nyereség és gyors megtérülés ígéretéről, vagy a „hiteles forrásból származó” szigorúan bizalmas tippekről ismertek. Bár az ajánlatok eltérőek, a lényeg minden esetben ugyanaz – gyorsan és egyszerűen megsokszorozhatjuk befektetésünket. Az egyik legismertebb közülük az úgynevezett Ponzi-rendszer, egyfajta piramisjáték, ahol a korábbi befektetőket az újonnan érkezettek pénzéből fizetik ki, egészen a rendszer összeomlásáig. A bűnözők általában kis cégek részvényeiről olyan hamis híreket közölnek (például spam üzenet formájában), amelyből az áldozatok tévesen úgy gondolják, emelkedni fognak az adott cég papírjai. A szélhámos e-mail küldésével kezdi a kapcsolatfelvételt, bemutat egy jónak tűnő üzletet, mellyel megtízszerezhetjük befektetésünket. Előfordulhat, hogy a csaló egy valódi befektetési társaság képviselőjének adja ki magát, de az is elképzelhető, hogy az általa említett befektetés valós, viszont a pénzünk a címzetthez sosem fog eljutni, csak a bűnözők lesznek általa gazdagabbak. Ha egy ajánlat mégis felkelti az érdeklődésünket, feltétlenül vizsgáljuk meg a lehetőséget és a mögötte álló céget. Ha a befektetés és a vállalat valósnak bizonyul, ellenőrizzük le annak a személyazonosságát is, aki az üzletet kínálja.