Világszerte jelenleg közel 160 vakcinafejlesztési projektet tartanak számon, ebből összesen nyolc van a klinikai tesztek harmadik fázisában, vagyis a célegyenesben.
Genetikai alapú vakcinák: A koronavírus egy vagy több génjét tartalmazzák, ezek immunreakciót váltanak ki a beoltott személy szervezetében. Ide tartozik a Moderna és a BioNTech-Pfizer oltóanyaga, hátrányuk, hogy a elsőt -20, a másodikat -80 fokon kell tárolni.
Vírusvektoros vakcinák: Ezek olyan vírusokat tartalmaznak, amelyek a koronavírus génjeinek hordozói lehetnek. Ide tartozik az orosz Szputnyik V és az AstraZeneca oltóanyaga.
Proteinalapú vakcinák: Nem a vírus génjeit, hanem a proteinjeit tartalmazzák. A Novavax és a Sanofi fejleszt ilyen oltóanyagot.
Vírusalapú vakcinák: Gyengített hatású vírusokból készült oltóanyag. Ilyen a kínai Sinovac vakcina. Ha a vírust nem sikerül megfelelően deaktiválni, fokozott a mellékhatások kockázata.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.