Dél-Szlovákia kórházak nélkül?

Akárhogy is, kórházreformra szükség van, és tény, hogy Szlovákiában túl sok az olyan intézmény, ahol mindent csinálnak, csak semmit nem rendesen. Ebben akar rendet teremteni az EU újjáépítési alapjából finanszírozott kórházreform, amelynek az a lényege, hogy nagy szakmai tudást igénylő, specializált műtéteket vagy komplex, akut ellátást csak néhány kórház nyújtana az országban. Ezeknek autóval egy-másfél órán belül mindenhonnan elérhetőknek kell lenniük. A többi, alacsonyabb szintű kórházban viszont csak az alapellátás, az egynapos sebészet és a rehabilitáció marad, ami tulajdonképpen az elfekvő elegánsabb megnevezése. Az egyes kategóriákba való besoroláskor az egészségügyi minisztérium figyelembe vette a vonzáskörzeten belüli potenciális betegszámot, a kórház elérhetőségét, az ott elvégzett beavatkozások számát, a személyzetet és a kötelező gyógyászati programok meglétét.

Irány Pozsony?

Egyelőre a legmagasabb kategóriákba sorolt kórházakon és a vonzáskörzetükben lakókon kívül senki nem elégedett, ezért is nem hozta a szaktárca nyilvánosságra a tervezetet az önkormányzati választások előtt. Így az ősszel nem lett kampánytéma a besorolás, de tavasszal vagy a következő ősszel, az előrehozott választások előtt még lehet, mert egyes régiókat nagyon súlyosan érint a reform. Ráadásul bármennyire fájó számukra, hogy egész kórházi osztályok szűnnek meg, innen már nem vezet út a felsőbb kategóriába, mert az adott kórházban a műszaki háttér és a szakképzett személyzet is hiányzik. Ilyen fejlesztésekbe már nem fog bocsátkozni a kormány, főleg, hogy a nagyarányú béremelés és a tömeges felmondások megakadályozása ellenére is kevés Szlovákiában az orvos.

Az egyetlen lehetőség, hogy az országban mégis elérhető maradjon a megfelelő, magas szintű ellátás az az, hogy ezt valóban csupán néhány intézmény nyújthatja majd. Aki meg tudja oldani, hogy odautazzon, időben bekerüljön a műtétre, járhasson a kezelésekre, az tényleg mindent megkaphat majd – a többiek jóval kevesebbet. Mert a tolongás nagy lesz, ha eddig is mindenki a pozsonyi egyetemi és a besztercebányai kórházba igyekezett, ezentúl még inkább oda fog.

Kiskórházak és elfekvők
Az átszervezés első fázisában csak a Pozsonyi Egyetemi Kórház és a hozzá tartozó négy intézmény (gyermekkórház, onkológiai intézet, szív- és érrendszeri megbetegedések intézete, Szent Erzsébet Onkológiai Intézet) lesz az ötödik szinten. Ezekben a komplex ellátás mellett ritka, különlegesen specializált beavatkozásokat, például szervátültetéseket is végeznek. Az elérhetőségnél itt nem szabtak meg időhatárt, a súlyos betegeket úgyis mentőhelikopter szállítja, a speciális műtétek túlnyomó része pedig tervezett. Negyedik szintű kórházból kettő lesz az országban – a besztercebányai F. D. Roosevelt Kórház és a kassai L. Pasteur Kórház. Ezekben az alacsonyabb szintű komplex gondoskodás mellett specializált, ritkább beavatkozásokat végeznek, például idegsebészeti vagy szívsebészeti, esetleg bonyolultabb onkológiai műtéteket. Ezeknek a kórházaknak 90 percen belül elérhetőnek kell lenniük. Harmadik szintű kórházak a nyitrai, a nagyszombati, a trencséni, a zsolnai, a turócszentmártoni és az eperjesi. Ezekben a páciensek komplex akut – rövidtávú orvosi és/vagy sebészi – ellátást kapnak, a súlyos balesetek ellátásától az onkológiai beavatkozásokig. Egy órán belül minden beteg számára elérhetőnek kell lenniük.

Az egészségügyi ellátás több mint 75%-át az első és második szintű kórházak fogják nyújtani. A 33 második szintű kórházban szülészeti ellátás lesz, és alapvető sebészeti beavatkozásokat, onkológiai kezeléseket is elvégeznek. Ezeknek az intézményeknek autóval fél órán belül elérhetőnek kell lenniük. Ide sorolták a magyarlakta régióból például az érsekújvári, a komáromi, a dunaszerdahelyi, a lévai, a nagykürtösi, a losonci, a rimaszombati, a rozsnyói és a nagymihályi kórházat is.

Mennyi az egyórás út?

A 42 első szintű kórház elvileg 20 percen belül elérhető kell, hogy legyen. Ezekben rehabilitáció, egyszerűbb műtétek, CT-vizsgálatok stb. zajlanak majd. Erre a szintre fokozták le az ipolysági, a nagykürtösi, a nyustyai, a nagyrőcei, a tőketerebesi, a királyhelmeci, de még a galántai kórházat is. Utánanéztünk a Google-útvonaltervezőben, valóban szinte mindenhonnan legfeljebb egy óra tíz percen belül elérhető-e egy harmadik szintű kórház, mondjuk, Ipolyságról és Komáromból Nyitra. Az útvonaltervező szerint Királyhelmecről Kassa már 1 óra 22 perc, Nagyrőcéről Besztercebánya pedig 1 óra 25 perc – tökéletes útviszonyok mellett. A következő kérdés, mennyire életszerű, hogy egy rákos beteget hetente másfél órát utaztatnak kezelésekre és vissza, és hogy hány család engedheti meg ezt magának. Természetesen, itt van még lehetőségként a mentős szállítás is, ami a gyakorlatban úgy néz ki, hogy meg kell várni, míg az összes „utas” kezelése véget ér. Kis túlzással ez kész emberkínzás.

Mindez nem jelenti azt, hogy már rég nem kellett volna tenni valamit, hiszen Szlovákiában túl sok a kórház és túl kevés az orvos meg a nővér. Évek óta arról van szó, hogy a kisebb kórházakban hiányoznak a tapasztalt szakemberek, mivel kevés beavatkozást végeznek, az egyes osztályokon szakvizsga nélküli fiatal orvosok dolgoznak, nővérekből jó, ha tíz betegre jut egy. Csak az a gyanús, hogy a dél-szlovákiai kórházak megint valahogy a rövidebbet húzzák, vagyis az amúgy is betegebb magyar ajkú lakosság számára még kevésbé lesz elérhető a megfelelő ellátás.

Minden változhat még
A minisztérium indoklása szerint a kórházak első ligájába tartozik az első kategóriától a negyedikig minden olyan intézmény, amely a nevében is kórház marad, a többi csak rehabilitációs intézmény lesz. Ebből a szemszögből a 94 szlovákiai kórházból 48 marad, köztük olyan magánkórházak is, amelyek közfeladatot látnak el. Ilyen például a Penta érdekeltségébe tartozó pozsonyi Szent Mihály Kórház (amely a belügyminisztérium hivatalos kórháza) és a trencséni rabkórház is. Ezekkel az intézményekkel a biztosítók kötelesek szerződést kötni, mert államilag elrendelt feladatokat teljesítenek. Ezzel szemben az ötödik kategóriába tartozó kórházakkal az egészségbiztosítók nem kötelesek szerződni, ezért ezek előbb-utóbb rehabilitációs intézményekké fognak átalakulni. Tény, hogy ilyenekre a lakosság elöregedése miatt nagy szükség van, de az országos eloszlás nagyon aránytalan, mert a legtöbb lefokozott kórház Dél- és Délkelet-Szlovákiában, valamint az északi régióban található. Hatalmas meglepetésre például kikerült az első kategóriából a liptószentmiklósi kórház is, állítólag azért, mert a D1-es autópályán Rózsahegy és Poprád is könnyen elérhető. A kórházak besorolása még nem végleges, a második fázist, amelyben a specializált intézményekről döntenek, a kormány 2023 első negyedében tervezi bejelenteni. Ekkor dől el például a tuberkulózis és tüdőbetegségek felsőhági (Vyšné Hágy) nemzeti intézetének, de a Penta befektetőcsoport Pozsony-Boryban épülő új kórházának sorsa is, amelyet márciusban terveznek megnyitni. Lehetőség lesz az ígéretek szerint arra is, hogy a kettes kategóriába sorolt kórházak bizonyos programokat 3. kategóriás szinten működtessenek. A végleges kórházlistát júniusban hozzák nyilvánosságra, már amennyiben nem írják ki az előrehozott választásokat. Ha igen, akkor úgyis minden másként lesz.
 

Gyógyszerhiány, nem csak nálunk
Karácsony előtt évek óta nem látott influenzajárvány csapott le Szlovákiára, és az enyhe időjárás miatt a második hullám január közepére várható. Közben alapvető gyógyszereket nem lehet kapni, vagy napokig kell várni rájuk, ami főleg az antibiotikumok esetében kétségbeejtő. Az Állami Gyógyszerellenőrző Intézet (ŠÚKL) tájékoztatása szerint főleg a gyerekeknél alkalmazható, szirupok formájában beadható lázcsillapítókból és antibiotikumokból nagy a hiány, de nem lehet kapni egyszerű penicillint, kalciumszirupot, Paralen lázcsillapítót, Dorithricin lokálisan ható antibiotikumot vagy torokfájást enyhítő, szopogatható pasztillákat sem.

Kiszolgáltatva Kínának
A hiányt több tényező is befolyásolja, de mindenekelőtt az, hogy a Covid-járvány miatti lezárást követően a ható- és csomagolóanyagok szállítása még nem állt vissza a 2019-es szintre. Ezeknek 60–80%-át Indiában és Kínában gyártják, utóbbi országban pedig még néhány héttel ezelőtt is szigorú lezárások és korlátozások voltak érvényben. Ez is azt mutatja, mennyire kiszolgáltatott Európa a gyógyszergyártás tekintetében Ázsiának, és ha ezen a téren nem történik változás, mindig számolhatunk azzal, hogy bizonyos gyógyszerek hiányozni fognak a hazai piacról.

A gyógyszergyárak sem működnek még úgy, ahogy a járványt megelőzően, nemcsak alapanyagból, hanem munkaerőből is hiány van, de egy-egy gyógyszer kiesését okozhatja az is, hogy a legyártott sorozat nem felelt meg a minőségi kritériumoknak.

Behozzuk, majd kivisszük
A gyógyszerforgalmazók hallgatnak róla, de a szlovák piacra behozott gyógyszerekből sokat magasabb áron külföldön adnak el: ezt hívják reexportnak. Sok gyógyszert, főleg antibiotikumot most Ukrajnába szállítanak. Ott viszont leállt a gyógyszergyártás, tehát az a mennyiség is hiányzik az európai piacról. Komoly és hosszan tartó gyógyszerhiány esetén az orvos előírhat generikumot, vagyis ugyanazt a hatóanyagot tartalmazó készítményt, az egészségügyi minisztérium engedélyezheti nálunk nem regisztrált gyógyszer behozatalát, vagy olyanokét, amelyeknek idegen nyelvű a csomagolása, mert eredetileg más országok piacaira készültek. Járványok esetén mindig előfordul, hogy ideiglenesen hiányzik valamelyik fokozottan keresett gyógyszer. Ezt általában meg tudják rendelni a gyógyszertárak. Ezért is fontos, hogy feleslegesen senki ne vásároljon be gyógyszerekből, az influenzára készülve elég, ha lázcsillapító és köhögéscsillapító van otthon, a többit majd szükség esetén előírja az orvos – és lehet keresni.