Putyin presztízsjátéka

A téli olimpiák történetének legjeként hirdetik a Fekete-tenger partján lévő város ötkarikás rendezvényét, amely a szovjethatalom széthullása óta a legnagyobb orosz vállalkozás, amolyan kirakat, egyben a 2018-as foci-vb-t is reklámozza. A helyszín kiválasztásában persze a fő szempont az volt, hogy Putyin elnök, aki télen-nyáron ide jár üdülni, így álmodta meg, s így szeretné. Márpedig ha ő így akarja, akkor annak teljesülnie kell. Van, aminek tőle függetlenül, s reméljük, hogy olyan sem történik, amit nem szeretne, mert ezt mi sem szeretnénk.

A színhely már azzal kiérdemelte az első leget, hogy 2007. június 4-én a NOB 119. ülésén Szocsinak ítélték a rendezési jogot. Ugyanis először ad otthont téli játékoknak szubtrópusi régió. A következő leg: ez a sporttörténet legdrágább fesztiválja, drágább, mint az egyébként nagyon is költséges nyári változat. Előre köztudott az is, hogy ez lesz a „legterjedelmesebb” jeges és havas esemény, a Fekete-tenger partján lévő üdülőparadicsom ugyanis Honolulu mögött a világ második leghosszabb városa a maga 147 kilométeres függőleges átlójával. Ez, ismerve a korábbi – legyen az nyári vagy téli – rendezvények lebonyolítását, nem kis gondot okozhat a közlekedésben. De mint mindig, most is reméljük a legjobbakat.

Egy tucattal több

Ezúttal hat sportágban 12 versenyszámmal bővül a téli játékok programja. (Négy esztendővel ezelőtt Vancouverben csak kettővel lett bővebb a korábbinál; Brit-Kolumbia fővárosában 86 versenyt láttunk.) Idén, hosszú küzdelem után, végre kiharcolták az emancipációt a női síugrók, rajtuk kívül bekerült a férfi és női síakrobaták félcső, slopestyle, a hódeszkások férfi és női párhuzamos szlalom és slopestyle, a szánkósok és műkorcsolyázók csapatversenye, valamint a sílövők vegyes csapatáé.

A szervezőknek meg kell oldaniuk egy bonyolult problémát: a hegyi versenyek érmeseit el kell juttatniuk az eredményhirdetésre, amely a tengerparton lesz. A műsor alapján tudvalevő, hogy egyes számok a késő esti órákban érnek véget, s utána a sportolókra még interjúk és doppingvizsgálat vár; így megeshet, hogy a győztesek csak másnap vehetik át jól megszolgált jutalmukat.

Szocsiban, ahová 6000 sportolót és kísérőt s kb. kétmillió nézőt várnak, bonyolítják le a fedett versenyeket, a havas számok színhelye Krasznaja Poljana lesz. A kanadaiak építették az alpesi versenyeknek otthont adó, a falutól 6 km-re található Roza Hutor síterepet, amelynek szintkülönbsége 1470 méter. Összesen 40 sípálya készült el, 15 felvonóval (közülük 3 kabinos, hat pedig ülőlift – négy hat- és két négyszemélyes).

Sok-sok pénz

A kampány során 2007-ben Putyin még arról regélt, hogy 12 milliárd dollárból rendezik meg a szupereseményt. Ahogy azonban telt az idő, az összeg egyre duzzadt: Vancouver évére 3l, tavaly februárra 37,5 milliárdra, a legújabb hírek szerint pedig már 50 milliárd, az eredetinek több mint négyszerese. Ebben állítólag közrejátszott az is, hogy sokszor változtatni kellett a hibás terven, az eredetinél lassabban haladtak az építkezésekkel, virágzott a korrupció – a legtöbb megrendelést a Kremlhez hű cégek tulajdonosai kapták. Mellesleg a létesítmények zömét újonnan kellett felépíteni, nem szólva az infrastruktúráról.

A közlekedéssel kapcsolatos aggályainkat egy teljesen új – igaz, szédületesen drága – műút és vasút megépítésével próbálják eloszlatni. Szocsiból, ahol ugyancsak felújították az utakat, új repülőtér és a stadionok közelében – Adler negyede – vasúti pályaudvar létesült, Krasznaja Poljana valamivel több, mint negyven perc alatt érhető el. Hogy a valóságban is rendben fog-e működni minden, az, mint mondtuk, kérdéses. Akik a helyszínen jártak, arról számoltak be, hogy a játékok előtt sok volt a fennakadás.

Húszezer új szállodai szoba várja a látogatókat, s a Krasznaja Poljana-i luxushotel és a környező szállók személyzete hónapokon át gyakorolta, hogyan kell viselkedni a vendéggel, hogy ne érje szó a ház elejét.

Megvan a tavalyi hó

A tengerparton hat új stadion áll, az egyik legnagyobb az Iceberg Jégpalota, amely a legnagyobb érdeklődésre számító jégkorongmérkőzéseknek ad otthont. A megfagyott vízcseppre emlékeztető létesítmény kívülről 4 ezer égőtől fényárban pompázik, az idelátogató a repülőgépből ezt veszi észre elsőnek. Az persze más kérdés, hogy a befogadóképessége mindössze 12 ezer személy, egyharmadával kevesebb, mint a vancouverié volt, pedig Oroszországban ugyancsak első számú sport a hoki. A közvetlen közelében álló Fist Olimpiai Stadionban, a megnyitó- és záróünnepség színhelyén, ahol az építési munkák alaposan csúsztak, 45 ezren férnek el.

Január elején 14 fok körüli volt a hőmérséklet a városban. Ebben nincs semmi rendkívüli. A téli sportokhoz viszont jég és hó kell. Ebben bizony a télen Európa szívében sem bővelkedtünk, félő, hogy az olimpiai színhelyek sem fehérlenek.

A szervezők tisztában vannak a problémával, s tartván a hóhiánytól, gondoskodtak róla, hogy ne legyen fennakadás. A Kaukázusban – egyébként a hegyekben a december hideg volt, és fél méter hó esett – hét különböző helyen összesen 350 ezer köbméter tavalyi havat raktároztak el, s még ha a fele elolvadna is, a többi elég lesz. Ezenkívül négyszáz hóágyú vár bevetésre.

A terror árnyékában

Minden fogadkozás ellenére a merényletek hírére megrémült a világ, s nem is lehet csodálkozni rajta. Az orosz belügyminiszter annak idején bejelentette, hogy az olimpián 37 ezer rendőr lesz szolgálatban, s további 23 ezer civilbe öltözött biztonsági ember keveredik a tömeg közé. Azután, hogy jó egy hónappal az olimpiai rajt előtt a Szocsitól 700 km távolságra levő Volgográdban két bomba 27 emberéletet követelt, és számos sebesülést okozott, szigorították a biztonsági intézkedéseket – amelyekre amúgy is 1,45 milliárd dollárt költenek. Szocsi olyan lesz, mint egy erődítmény.

A részvevőkről és a látogatókról egyébként 25 ezer önkéntes is gondoskodik, ezeket Oroszország-szerte 26 edzőközpontban válogatták ki. Átlagéletkoruk 25 év, 930-an azonban 60 éven felüliek.

Érmek, kabalák, falu

A két eseményre – beleszámítva a játékokat követő paralimpiát – összesen csaknem 1300 érem készült. Közben ügyeltek a művészi kivitelre. A medálok súlya, attól függően, hogy arany-, ezüst- vagy bronzéremről van-e szó, 460-tól 531 grammig terjed, vastagságuk 10 milliméter, átmérőjük pedig 10 centiméter. A rajtuk lévő fűrészfogmintázat a Kaukázus hegyláncait jelképezi, az elülső oldalukon az olimpiai ötkarika, a hátsón a játékok emblémája és a versenyszám látható. Az érmekhez 3 kiló aranyat, 2 tonna ezüstöt és 700 kiló bronzot használtak fel. Az aranyérem is ezüstből van, csak a bevonata (6 gramm) arany. Állítólag egy-egy medál előállítása 8 órát vett igénybe.

Az olimpia kabalafiguráit tíz jelölt közül választották ki; egy jegesmedve, egy műkorcsolyázó nyuszi, valamint egy hódeszkázó hóleopárd lett a befutó.

Szocsiban három olimpiai faluban szállásolják el a sportolókat: A „magaslati” az alpesi számokban indulókat, síugrókat, síakrobatákat, hódeszkásokat, bobosokat és szánkósokat, az „állóképességi” faluban a sílövők és a sífutók találnak otthonra. A központi, „tengerparti” falu, amelynek polgármestere a kétszeres olimpiai bajnok és világcsúcstartó rúdugró, Jelena Iszinbajeva lesz, a jeges sportokban versenyzőket várja kellemes klímájával. Külsőre az olimpiai falu épületei egyformák: négy- vagy hatszintes, piros tetős házak, de a szobák különböznek. Állítólag mindenütt teljes a komfort, de erről majd a részvevők számolnak be. Az ablakokból pálmákra látnak, amit téli olimpián nyilván még nem éltek meg…

Az eddigi legsikeresebbek

1. Björn Dählie (norvég)         sífutás       1992–1998 8      4       0       12

2. Ole Einar Björndalen (norvég)     biatlon       1998–2010 6       4       1       11

3. Ljubov Jegorova (orosz) sífutás   1992–1994 6       3       0       9

4. Ligyija Szkoblikova (szovjet) gyorskorcsolya          1960–1964 6       0      0       6

5. Claudia Pechstein (német) gyorskorcsolya     1992–2006 5       2       2       9

6. Larissza Lazutyina (orosz) sífutás         1992–1998 5       1       1       7

7. Clas Thunberg (finn) gyorskorcsolya    1924–1928 5       1       1       7

8. Thomas Alsgaard (norvég) sífutás 1994–2002        5       1       0       6

9. Bonnie Blair (USA)  gyorskorcsolya    1988–1994 5       0       1       6

10. Eric Heiden (USA)  gyorskorcsolya    1980 1985 0       0       5

(Név, ország, sportág, arany-, ezüst-, bronzérem, összesített éremszám)

Szlovákok a téli játékokon

* Önálló csapatként 1994-ben, Lillehammerben indult először Szlovákia. Sem ott, sem négy évre rá Naganóban és 2002-ben Salt Lake Cityben nem jutott neki érem. 2006-ban, Torinóban a hódeszkás Radoslav Židek szerzett ezüstöt.

* Legutóbb Vancouverben a sílövők remekeltek: Anasztázia Kuzmina az aranyat még egy ezüsttel is megtoldotta, Pavol Hurajt pedig 3. lett.

A magyar nem téli nemzet

• Magyarország nem a téli sportok országa. Az eddigi téli olimpiákon 196 sportolóval (133 férfi és 63 nő) vett részt. 1964-ben, Innsbruckban indult a legtöbb, 28 (22 férfi és 6 nő). Legutóbb, Vancouverben 15 (6/9) állt rajthoz három sportág 20 versenyszámában, a legsikeresebbek a gyorskorcsolyázók voltak, két pontszerző hellyel.
• Az eddigi játékokon 6 érmet (2 ezüstöt és 4 bronzot), valamint 4 negyedik, 5 ötödik és 2 hatodik helyet gyűjtöttek a magyarok. Ez 50 olimpiai pontszámot jelent.