Olvassunk Szabó Magdát 5. A pillanat

Ezek nyomán ért meg benne az elhatározás, hogy végre elmondja véleményét hazaszeretetről, politikáról, gyávaságról, hősiességről, hűségről és árulásról, mindarról, amit egy megalázott, kisemmizett nemzedék tagjaként megélt. S mivel már gyermekfejjel, apja esti meséléseiből megismerte a homéroszi eposzokat meg Vergilius Aeneisét, biztos kézzel ehhez a témához nyúlt. A görögök által bevett Trójából menekülő fríg királyi család tagjai közül másnak adott esélyt a túlélésre, mint Vergilius. Míg az ókori költő Aeneast menekíti ki, akinek anyja Venus istennő, kései utódja pedig maga Augustus császár (s így neki is igazolt istenektől való eredete), Szabó Magda egy merész írói ötlettel Creusát, Aeneas feleségét menti meg. Hogy aztán nehéz feladatok sorát bízza rá kissé abszurdba fordítva a történetet. Creusának ugyanis el kell hitetnie saját fiával meg Latium földjének uralkodójával és egész udvartartásával, hogy ő gyönyörű nő létére is férfi, méghozzá Aeneas, és el fogja venni feleségül Latinus király lányát, Laviniát. A helyiek kezdetben furcsállják az istenek ilyen döntését – „módfelett kellemetlen gondolat, hogy valakinek istennő legyen a nászasszonya” –, és nehezen barátkoznak meg a jövevények rítusaival, öltözékével, szokásaival, de főleg utasításaikkal. A frígek pedig kezdetben diplomatikusan, később egyre határozottabban mondják ki, mit várnak el Latinus király udvarától: alkalmazkodást, idomulást hozzájuk, saját szokásaik, hagyományaik, életmódjuk feladását. „Kezdetben nem volt könnyű nyereg alá törnöm a népeket, de birodalmat teremteni nem lehet egy szál nárcisszal” – mondja Aeneas-Creusa, mikor 10 évi uralkodás után úgy érzi, fiára hagyva a királyi rangot vissza kell térnie szülőföldjére, Trójába. S mivel ezt a vágyat és a távozást nehezen tudná megértetni a helyiekkel, elhiteti velük, hogy anyja, Venus istennő magához szólította. Titokban leghűbb kísérőivel útnak indul, sokévi távollét után azt érezve, „most majd megpihenek, hogyha puszta porod tetején a térdem elejtem, megjövünk, visszajövünk, tudod-e, megérzed-e Trója?” Az egykor virágzó város helyén lévő romterület bejáratához érve egy ifjú lantos hatására Creusa gyenge nővé válik: „ha valaki most nem segít, elmegyek vele, nem bírom tovább sem a héroszok, sem az istenek létformáját”, ám az írónő nem engedi meg ezt az elgyengülést, mert az utolsó pillanatig más sorsot szán neki.

Jövő héten Szabó Magda A szemlélők című regényét mutatjuk be