Mentsük meg az életünket!

Az emlőrák kezelése annál hatékonyabb, minél korábban ismerik fel, sokan mégis elhanyagolják a rendszeres szűrést – figyelmeztet Alena Kállayová docens, a Szlovákiában idén áprilisban bevezetett Nemzeti Szűrőprogram egyik szülőanyja. Különösen igaz ez a fokozottan érintett, 45–69 éves nőkre, akiknél azelőtt a leggyakrabban fordult elő a betegség; az elmúlt két évtizedben azonban a 25−45 esztendőseknél is 30 százalékkal nőtt az előfordulása.

Mi a Nemzeti Szűrőprogram?

„A rákbetegségek bizonyos típusai észlelhetők és kezelhetők, még mielőtt tüneteket okoznának. A szűrés a rák vagy a rákos megbetegedéshez vezető állapotok jelenlétének ellenőrzése a tünetmentes időszakban. Fő célja, hogy megelőzzük a legrosszabbat: az elhalálozást. Ha a daganatot kellőképpen korán észleljük, kevésbé súlyos módszerekkel is kezelhetjük. Bizonyos esetekben, mint a méhnyak- és a bélrák, szűréssel lényegében megakadályozható a betegség kialakulása” – vázolja Alena Kállayová, aki korábban a pozsonyi Szent Erzsébet Onkológiai Intézet Preventív Központjának főorvosa volt. Szakterülete a megelőző emlővizsgálat, s a programtól azt reméli, hatására végre bekerül a köztudatba, hogy a szűrővizsgálat életeket menthet meg. Tény ugyanis, hogy nálunk az utóbbi években még mindig nem csökkent, hanem növekedett a mellrákban elhunyt nők száma. Ennek oka egyrészt, hogy a rendszer még mindig nem működött: túl sokat kellett várakozni a mammográfiás vagy CT-vizsgálatra, másrészt az emberek elbagatellizálták, elhanyagolták az ellenőrzést.

Fogadjuk el a hívást!

A világon, így az EU-ban is a középkorú nőket a biztosítók rendszeresen hívják szűrővizsgálatra egy speciális program részeként. „Nálunk a nők mindössze 20 százaléka vett részt szűrővizsgálaton – mondja a doktornő. – Azt reméltük, hogy az állami program bevezetésével legalább 70–75 százalékra növekedhet az arányuk, s ebben az esetben az elhalálozás 30–35 százalékkal csökkenhet. A mammográfiás központok működnek, s ha a vizsgálat eredménye szerint kezelésre van szükség, azonnal léphetünk. Nem kell a betegnek egyik intézménytől a másikig kilincselnie, ami felőrli az idegeit, s feladja, vagy elvész a rendszerben. Elvégre, mondjuk, egy bolti eladó nem ismeri ki magát az egészségügyi rendszerben. A mammográfia kifinomult és megbízható módszer, amely ha kell, kiegészíthető ultrahangos vizsgálattal, s azonnal megkapjuk a diagnózist. Azelőtt csak küldözgették a beteget egyik helyről a másikra, esetenként hónapokban, sőt években volt mérhető a diagnosztizálás. Sokan feladták, nem mentek el az újabb vizsgálatra, vagy daganat gyanúja esetén elhitték, hogy nincs segítség.”

Kevés nő jár nőgyógyászhoz, s ennek a kevésnek is csak egy része emlőszűrésre. Az új program részeként a biztosítók meghívót küldenek azoknak a hölgyeknek, akik nem jártak mammográfiás vizsgálatra. „Hogy miért? Mert ha kivárják, amíg ők maguk fedezik fel a csomót, a daganat általában már nagyobb két centiméteresnél, s ami még rosszabb: már rosszindulatú. Sőt akár áttétes, az elsődleges daganatból kilépve az ereken vagy a nyirokkeringésen keresztül más szervekbe és szövetekbe is eljutott. A mellrák az esetek többségében a csontokban képez áttétet, de érintett lehet a máj, a tüdőlebenyek, a környéki nyirokcsomók vagy a központi idegrendszer is, s ennek nagyon drasztikus a kezelése. A műtétet követően kemoterápiát és sugárkezelést is alkalmazni kell. Több esetben még így is megmenthető a beteg, de csak radikális lépések árán.”

Hogyan kezelik?

A mellrák gyógyításának a sebészeti eljárás a legrégebben alkalmazott eszköze. Korábban a teljes mellet, az alatta lévő mellizomzatot és a hónaljárok nyirokcsomókat tartalmazó zsírszövetét is eltávolították (masztektómia), ma azonban már arra törekednek, hogy a műtéti beavatkozás minél kevésbé legyen radikális. A kvadrantektómia során a mellnek csak körülbelül a negyedét távolítják el. Az emlőmegtartó műtéttel (lumpektómia) az egészséges mellszövet legnagyobb része megtartható, csak a daganatcsomót távolítják el, és sok esetben kemoterápiára sincs szükség, sugárkezelésre pedig egyáltalán nincs – magyarázza Alena Kállayová. „Nem azt hangsúlyoznám, hogy a korán felfedezett daganat esetében jóval olcsóbb az egyébként nagyon drága kezelés, hanem azt, hogy a betegnek gyakorlatilag nem rövidül meg az élete, és a továbbiakban is teljes értékű életet élhet. Ha később fedezik fel a csomót, s már áttétek keletkeztek, a fellépő szövődmények következtében természetesen rövidül az élet. Az állam megértette, hogy nem főnyeremény magukra hagyni a nőket ezzel a betegséggel, fel kell kutatni őket, hasonlóan, mint az elmúlt század elején a tbc-seket.”

A méhnyakrák ellen már létezik védőoltás, a doktornő hisz abban, hogy a kutatók – talán már rövidesen – az emlőrák ellen is ki tudnak fejleszteni. Amíg a tudomány eljut oda, rendszeres emlőszűréssel sok nő megmentheti az életét. Az Európai Unióban ajánlott bél-, mell- és méhnyakrákszűrés olyan szervezett program, amelyhez megfelelő erőforrások állnak rendelkezésre. Jelenleg az Európai Unió legtöbb országában működnek mellrákszűrő programok. Számos országban szervezett bélrák- és méhnyakrákszűrés is folyik, előbbit nálunk tavaly vezették be.

A szlovákiai helyzet

• Az emlőrák a nők daganatos betegségeinek több mint 18 százalékát teszi ki. Ezt gyakoriság tekintetében a tüdő- és a vastagbélrák követi.
• A férfiaknál a tüdőrák áll az első helyen, majd a prosztata- és a vastagbélrák következik.
• A nemzeti szűrőprogramban 1,3 millió nő (40 év feletti korosztály) vehet részt, évente 650 ezren.
• A mammográfiát végző központok száma a Szlovák Egészségügyi Információs Központ adatai szerint 2014-ben 93 volt, 2015-ben 98, 2016-ban 102, 2017-ben 100.
• A 18 év alatti és feletti páciensek mammográfiás vizsgálatainak száma:
  Ambulánsan végzett: 2016-ban: 118/282 166; 2017-ben 94/268 604.
  Kórházakban végzett: 2016-ban: 3/1404; 2017-ben 2/1498.

Hogyan juthat el mammográfiás vizsgálatra?

• A nőgyógyásza javasolja.
• 40–69 évesen kétévenként egyszer joga van rá akkor is, ha tünetmentes.
• Ha a családban előfordult emlőrák, évente jogosult rá, hasonlóan azok is, akik hormonális fogamzásgátlót szednek, vagy változókorban hormonális kezelést kapnak.
• A vizsgálatot főként a havi vérzés első napjától a 10–11. napig kell végezni; hogyha rendszertelen a ciklus, a központ utasítása szerint.
• A vizsgálat napján ne használjon kozmetikai cikkeket se a hónaljon, se az emlő tájékán.
• 40 éves kor előtt, terhesség vagy szoptatás esetén szonográfiai vizsgálatot végeznek.

Az emlő önvizsgálata

• 20 éves kortól havonta egyszer, lehetőleg a menstruációs periódust követően végezze el, amikor a mell nem érzékeny vagy duzzadt (a menstruáció lezajlását követő hétvége a célszerű időpont, amikor az emlő a legpuhább, és a legkönnyebben áttapintható).
• Ha a menstruáció nem rendszeres, vizsgálja melleit minden hónapban lehetőleg ugyanazon a napon. A menstruáció elmaradását követően, a változókorban is havonta egyszer, egy meghatározott napon történjék az önvizsgálat.

Feltétlenül forduljon orvoshoz, ha:

• az emlő alakja torzul,
• az emlő bőrén ismeretlen eredetű, nem gyógyuló seb jelenik meg,
• az emlő vagy a bimbó bőre behúzódik,
• a mellbimbó megduzzad, kipirosodik, viszket,
• az emlő véresen váladékozik,
• addig ismeretlen csomót tapint.

Nagyobb a kockázat, ha:

• a menstruációs ciklus 11 éves kor előtt kezdődött,
• ha nem szült,
• ha 30 éves kor után szült,
• ha nem szoptatott,
• ha a családban (anya, lánytestvér, nagynéni) előfordult emlőrák,
• 50 évesnél idősebb,
• ha méhnyak-, vastagbélrákban vagy melanómában szenvedett,
• ha a változókor után túlsúlyos,
• ha túlzott mértékben fogyaszt alkoholt,
• ha fokozott ösztrogénhatásnak van kitéve, vagy hormonpótló kezelésben részesült hosszú éveken át.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnapban jelent meg!