2020, az újratervezés éve – görbe tükörben

Amikor ezek a sorok íródtak, Matovič éppen arról beszélt, hogy azért nem tudják karácsony előtt letesztelni az embereket, mert Sulík, a gazdasági miniszter nem rendelte meg időben a teszteket. Másnap Sulík erre azt mondta, Krajčí egészségügyi miniszternek tizenhét napjába és öt próbálkozásába telt, amíg elküldte, mit kellene pontosan rendelni. Aztán mindenki azt mondta, hogy a másik nem mond igazat. A karácsonyi családlátogatásokat viszont nem merték megtiltani. Aztán mégis, de persze kivételekkel. Ha röviden akarnánk érzékeltetni, milyen évünk volt, akkor azt írhatnánk, ilyen.

Tisztább levegő és egyéb meglepetések

De nézzük inkább a hosszabb verziót. Čaputová és a klímaválság éve – írtuk tavaly ilyenkor, 2019-ről szóló, éves összefoglalónk címében. Az volt ugyanis az év, amikor egyre inkább tudatosítottuk, hogy a bolygónk beteg, azt viszont nem sokan gondolták volna, hogy 2020-ban tisztább lesz a levegőnk, mint előtte. Pedig tisztább lett, mert a tavaszi első vírushullám idején bevezetett kijárási tilalmak miatt világszerte kevesebbet autóztak az emberek, ez pedig a légkör szennyeződésén is meglátszott.

De kezdjük a januárral. Szlovákiában épp dübörgött a választási kampány, a február végi parlamenti választás nagy kérdése volt, sikerül-e leváltani a Smert, és hogy megtörténik-e, hogy harminc év után nem kerül magyar párt a parlamentbe. Mindkettő megtörtént, mi pedig akkor még nem gondoltuk, hogy 2020-ban ennél csak meglepőbb dolgok lesznek majd. 2019-ben sírva röhögtünk volna, ha valaki azt jósolja, hogy Igor Matovič és Boris Kollár fogják vezetni az országot, a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) pedig mindenkit letartóztat Tibor Gašpartól kezdve Dušan Kováčikig. Na de ez már az ősz termése, ugorjunk vissza a választásokhoz.

Emlékszik még valaki Andrej Dankóra? A szlovák parlament volt elnöke pártjával, az SNS-szel együtt február végén kiesett a törvényhozásból. Nem került be az előző kormány pártjai közül a Híd sem, a kétszázalékos eredmény után Bugár Béla pártelnök lemondott. Nem ugrotta meg a parlamenti küszöböt az MKP, a Magyar Fórum és az Összefogás mozgalom által összehozott Magyar Közösségi Összefogás és a KDH sem. Várakozásokon alul teljesítettek a biztos bejutónak jósolt új pártok is. Andrej Kiska Za ľudí nevű formációja éppen csak becsusszant, a liberális Progresszív Szlovákia–Együtt koalíció viszont magabiztosságára fizetett rá, hiszen ha egy pártként indulnak, alig hét százalékukkal bekerültek volna nem csak a parlamentbe, de a kormányba is, így viszont nekik is csak az újratervezés maradt.

Egyszerű ember rakétája

Rakétaként emelkedett viszont a választás előtti hetekben az OĽaNO támogatottsága, a végeredmény pedig az lett, hogy Matovič 25 százalékával agyonnyerte magát (a Smer csak 18 százalékot kapott), és olyasmit kellett bevállalnia, amit vélhetően nem is akart igazán: el kellett vállalnia a miniszterelnöki pozíciót. Mivel februárban már nálunk is kopogtatott a koronavírus, rekord gyorsan alakult meg az új kormány az OľaNO, a Sme rodina, az SaS és a Za ľudí részvételével (az említett Smeren kívül a parlamentbe még Kotleba pártja jutott, majd nyolc százalékkal).

A Kínát ekkora már alaposan megtornáztató koronavírusról bizonyossá vált, hogy mi sem kerülhetjük el. Elkezdődött a védekezés állami menedzselése, kiderült, hogy a szlovák állami tartalékalapnál nagy gondok vannak. A Kajetán Kičura vezette intézmény raktárai üresek voltak, az igazgató széfjéből viszont aranyrudak kerültek elő. Egyetlen ember tudott ezekből a hetekből profitálni, Peter Pellegrini, aki miniszterelnöksége utolsó heteiben meggyőző és megbízható politikus látszatát keltve elhitette a tévénézőkkel, hogy kézben tartja a dolgokat. Azóta tizedmagával kilépett a Smerből, és a Hlas (Hang) nevű új alakulatával a legnépszerűbb párttá avanzsált Szlovákiában. Matovič kormányát március 21-én iktatták be, de március közepétől bezártak az iskolák, aki otthonról tudott dolgozni, nem ment munkába, és a kijárást is korlátozták. Hetekig üresek voltak az utcák, és figyeltük, mennyi naponta az új megbetegedés. Voltak napok, hogy hússzal volt több, máskor hárommal. Nagyon féltünk, és az év során történtek alapján talán jót nevetünk azon, hogy tavasszal fegyelmezetten lenyomtuk az egész cirkuszt, közben alig volt itt beteg.

Peches országok

Rosszabbul jártak az első hullám során az olaszok és a spanyolok, hiszen bizonyos tartományokban teljesen összeomlott az egészségügyi ellátás, a halottakat pedig gyakorlatilag nemhogy eltemetni nem győzték, hanem a jégpályákon kellett tárolni őket, mert a halottasházak megteltek. Hogy Kínában pontosan mi volt a helyzet, azt már csak komoly utánajárással tudhatjuk meg, mint ugyanis kiderült, Peking félretájékoztatta az egészségügyi világszervezetet (WHO) és a világot a pontos adatokról. Mindenesetre megbirkóztak a vírussal.

Említsük meg még Iránt, bár főleg januárban szerepelt a hírekben. Miután az amerikaiak a mesterséges intelligenciával vezérelt technikájukkal megölték Kászem Szolejmánit, az iráni Forradalmi Gárda vezetőjét, vagyis az egyik legmagasabb katonai vezetőt, a perzsa ország komoly válaszlépéseket helyezett kilátásba. Ehelyett viszont tévedésből lelőttek egy ukrán utasszállító repülőgépet, rajta 176 emberrel.

Külföldön maradva, május 25-re ugrunk. Az USA-ban hatalmas tiltakozási hullám indul, mert ezen a napon Minneapolisban egy rendőrtiszt erőszakos módon lépett fel George Floyd afroamerikai férfi ellen, és bár Floyd jelezte, hogy nem kap levegőt, a rendőr tovább szorította, aminek az lett a vége, hogy Floyd meghalt. Az esetről több járókelő videófelvételt készített, és nemzetközi tüntetéshullám indult nem csak Floyd esete, hanem a feketék hátrányos megkülönböztetése (strukturális rasszizmus) kapcsán.

Nyári pihenő kivételekkel

Májusra-júniusra lecsengett a koronavírus-járvány első hulláma, elkezdtünk szabadabban járni-kelni. Sokan nyári vakációra mentek, de ahogy a szakértők jósolták, a legtöbb kiránduló a belföldi célpontokat választotta, nemcsak Szlovákiában, hanem például Magyarországon is. Horvátországba is ellátogattak néhányan, viszont a sorok a határon most nem a túltelített autópályák miatt alakultak ki, hanem mert a horvát hatóságok helyenként ellenőrizték az áthaladókat. Brutálisan megteltek a tátrai turistacélpontok és a Balaton – aki magányos pihenésre vágyott, az jobban tette, ha otthon maradt. Az új fertőzöttek augusztusi adatai viszont már jelezték, hogy ősszel jön a második hullám. Viszont ekkorra már szépen ketté szakadt a lakosság a vírusról alkotott véleménye tekintetében. Egyre nagyobb teret hódítottak a vírustagadó „szakértők”, akik cikkekben és interneten keringő videókban magyarázták, hogy a Covid-19 nem is létezik, vagy ha mégis, a politikusok találták ki, hogy megfélemlítsék az embereket. A védőoltás szerintük csak arra jó, hogy mikrocsipet ültessenek az emberekbe, aztán miután oltás helyett a tesztelés került napirendre, azt híresztelték, hogy aközben kapunk csipet. A hazai vírustagadók egyik csoportja a Marian Kotleba vezette ĽSNS, hát ők meg úgy jártak, hogy pártjuk elnöke is elkapta a koronát. Majd készített magáról egy kis videót, amelyben elmagyarázta, hogy szerinte a vodka és a bromexin cseppek kombinációja nagyon hatásos gyógymód a Covid ellen.

Nem pihentek nyáron a fehéroroszok: az országban azóta is tüntetések zajlanak, amelyeket a rendőrség és a katonaság orosz segítséggel próbál erőszakosan elnyomni. Aljakszandr Lukasenka elnök ugyanis az ellenzék vádja szerint elcsalta a választást, a külföldre menekült riválisa, Szvjatlana Cihanouszkaja azóta próbálja életben tartani az ellenállást. Mindenesetre a legtöbb nyugati ország nem ismerte el Lukasenka új mandátumát.

Őszi hideg zuhany

Mégsem a vírushelyzet volt az ősz első számú meglepetése, hanem hogy a bazini specializált bíróság kimondta: Marián Kočner és Alena Zsuzsová ártatlanok Kuciak és Kušnírová meggyilkolásának ügyében. Az ügyet a Legfelsőbb Bíróság tárgyalja újra, tehát éveket kell még várni, Kočner és Zsuzsová viszont más ügyekért (a Markíza-váltók és Basternák László volt ógyallai polgármester megöletése) a jelek szerint jó néhány évre börtönben marad.

Az azeriek és az örmények szeptemberben elkezdik lőni egymást Hegyi-Karabah miatt, novemberben végül az azeriek visszakapják saját, ám örmények által lakott területeik egy részét.

Az ősz első számú külpolitikai eseménye az amerikai elnökválasztás volt, amely november elejéig nem is igazán hozott lázba senkit mifelénk. Hanem amikor kiderült, hogy Trump nem fog tudni újrázni, egyszerre érdekes lett ez is. Joe Biden demokrata jelölt nem kis fölénnyel győzött, alelnöke pedig egy volt kaliforniai főügyész, Kamala Harris, az USA első női alelnöke lesz. Trump sokáig csalásról beszélt, újraszámoltatott néhány államot, de hiába. 2024-ben viszont ismét indulna, állítólag már gyűjti is a kampányra a pénzt.

November végén két új női vezetőt kapott Európa: Moldáviában Maia Sandu ütötte ki az elnöki székből Putyin régi barátját, Igor Dodont, Litvániában pedig Ingrida Šimonytė lett a kormányfő.

A szlovák belügyekben szintén megmozdult valami, hiszen november folyamán a NAKA őrizetbe vette a rendőrség, a pénzügyőrség, a titkosszolgálat és az igazságszolgáltatás korábbi fontos embereit, akik a Smer-kormányok során az elmúlt tizenöt évben érinthetetlenek voltak. A tanúvallomások alapján újabb letartóztatások várhatók.

Darálók és nyunyókák

Magyarországon teleregénybe illő fordulatokat hozott a 2020-as év. Néha tényleg napokig tartott elhinni, hogy ezek a valamik valóban megtörténtek. Míg Szlovákiában a vezető beosztású politikusok álltak a kamerák elé naponta, a magyar vírusválság-kezelés fő arca Müller Cecília országos tisztifőorvos lett. „Gyönyörű tavaszunk van” – jegyezte meg a húsvéti vírushelyzet kapcsán, de Wass Alberttől is idézett, akit híres költőnek nevezett. Elmagyarázta, hogyan kell elcsenni az óvodás gyerekek „nyunyókáját”, és biztosította a magyarokat, hogy nyugodtan felköszönthetik az édesanyákat, ugyanis nem bizonyított, hogy anyák napi virágcsokrokon keresztül is terjedne a vírus.

Nyáron felmondott a legolvasottabb magyar hírportál, az Index.hu szerkesztősége, miután az igazgatótanács elküldte a főszerkesztőt. A távozó indexesek októberben indították el a Telex.hu-t, az Indexet pedig azóta mások írják, ráadásul a kormányközeli tulajdonosi struktúra azóta még kormányközelibb lett.

Nyár végén kiderült, hogy a kormány alapítványi igazgatás alá vonná a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, amelyet aztán egy kuratórium igazgatna, Vidnyánszky Attilával az élén. Az átszervezés, valamint az egyetemi autonómia megszüntetése miatt több hónapig tartó tiltakozás indult az egyetemen, itthon és külföldön is ismert rendezők és színművészek hagyták el a tanári kart, a diákok pedig blokád alá vették az egyetem Vas utcai épületét.

Ősszel néhány hétig Dúró Dóra volt jobbikos országgyűlési képviselő szórakoztatta a közvéleményt: videóra vette, ahogy iratdarálóval megsemmisíti a Meseország mindenkié című mesekönyvet, amely szerinte melegpropaganda. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportokról íródott kiadvány azonnal az eladási listák élére került.

Szerencsére aztán novemberben a magyar válogatott legyőzte Izlandot 2:1-re, így kijutott a jövő évi labdarúgó Európa-bajnokságra. Már majdnem fellélegeztünk, amikor Brüsszelből jött a hír, hogy a rendőrök igazoltatták egy illegális szexorgiáról az ereszcsatornán keresztül menekülő Szájer Józsefet, a Fidesz európai parlamenti frakciójának vezetőjét, a jelenlegi magyar alkotmány egyik szerzőjét. Szájer elismerte tettét, és mivel már egy nappal korábban lemondott képviselői mandátumáról, már csak a Fideszből kellett kilépnie. Néhány nappal később Magyarország és Lengyelország költségvetési vétóval fenyegette meg Brüsszelt, de miután megegyeztek a németekkel, hogy a jogállamisági számonkérési mechanizmus bevezetését néhány évvel elhalasztják, megszavazták mégis. A magyar ellenzéki pártok megegyeztek, hogy 2022-ben közösen, közös kormányfőjelölttel indulnak a parlamenti választáson. Karácsony előtt a Fidesz még alkotmányt módosított, beleírták, hogy az apa férfi, az anya nő. „A vírus nem én vagyok” – jelentette ki a járványhelyzet kapcsán egy képviselői kérdésre Orbán Viktor.

Koronás ünnepek

December közeledtével egyre kíváncsibbak lettünk, vajon engedi-e a vírushelyzet a karácsonyi és szilveszteri családi, baráti együttléteket. Aztán kiderült, hogy a vírushelyzet nem fogja engedni, de a kormány talán igen. Aztán kiderült, hogy talán ők sem. „Az egész világ a koronavírussal foglalkozik, csak mi foglalkozunk a miniszterelnök úrral” – jegyezte meg december elején a rádióban Zuzana Čaputová szlovák államfő Igor Matovič válságkezelési módszerei és kommunikációja kapcsán. Tíz nappal karácsony előtt még nem tudtunk semmit, csak hogy negatív vírusteszttel szabad síelni a dóvali (Donovaly) síközpontban. Ez is valami, ha nem is sok, ebben az évben úgyis megtanultuk már, hogy a kevésnek sokszor jobban lehet örülni, mint a soknak.

2020 tehát az újratervezés éve volt, de tervezni sajnos csak rövid távra engedett. 2021 vélhetően a vakcina éve lesz, és reméljük, a koronavírus elleni oltásnak köszönhetően az új évben már hosszabb távra is tervezhetünk.