Két év múlva mi üzenünk

Pozsony |

<p>Szlovákiában a rendszeres rádióadás 90&nbsp;éve&nbsp;indult el, két&nbsp;évvel&nbsp;később pedig Kassán már magyar nyelvű híreket is beolvastak az éterbe. Milyen kincseket rejthet a Pátria rádió archívuma? Egyebek mellett erről kérdeztük Lovász Attilát, a szlovák közmédia (RTVS) nemzetiségi adóinak igazgatóját.&nbsp;</p>

A Szlovák Rádió az évforduló kapcsán sok archív anyagot tesz közzé a neten. Ebben a retrospektív válogatásban szerepelnek a kisebbségi adások? 

Szerintem elég zavaró lenne, ha keverednének a nyelvek ebben a retró válogatásban. Ráadásul két év múlva, amikor a magyar nyelvű adás lesz 90 éves, akkor lesz 85 éves az ukrán adás. Úgyhogy ha felteszünk is valamit a „közösbe”, annak 2018ban lesz értelme, azzal, hogy most mi üzenünk. Részt veszünk az idei ünneplésben, de nem úgy, hogy reggeltől estig archív anyagokat sugárzunk. 

Milyen állapotban van a magyar adás archívuma? Meddig visszamenően vannak meg felvételek, fel van-e dolgozva az anyag? Tudhatóe, milyen értékek találhatók meg a rádióban? 

A meglevő legrégibb felvételeket eddig is elég sokszor lejátszottuk a Pátria rádióban. Egy 1938-as időjárásjelentés a legrégebbi megmaradt felvétel, ez még Kassáról származik. A műsorarchívumunk nem olyan szörnyű, de nincs eget rengetően jó állapotban. Megmaradtak rádiójátékok, beszélgetések, publicisztikai műsorok. De például az ötvenes évekből jóformán semmi, a hatvanasévekből pedig alig valami. A hatvanas években kezdett egy kicsit jobb minőségű és szabadabb lenni a rádiózás, de a 68-as események után a magyar nyelvű rádiózás leghaladóbb, legforradalmibb részét egyszerűen likvidálták, azaz letöröltették az archívumból. A legkiválóbb munkatársakat pedig politikai okokból menesztették. Szerencsére mindegyiküktől maradtak fenn anyagok, de nem a hivatalos archívumban, hanem annak köszönhetően, hogy akadtak, akik eltették maguknak és megőrizték ezeket a felvételeket. Amióta én itt vagyok, már kétszer leadtuk például Nagy Jenő interjúját Eugen Suchoňnyal, amelyben a nagy szlovák zeneszerző folyékony, akadémiai szépségű magyarsággal beszél, nem véletlenül, hiszen Budapesten tanult. A politikai okokból elbocsájtott Nagy Jenő személye miatt ezt az anyagot le kellett volna törölni, de szerencsére valaki a pártbizottságban azt mondta, hogy na de, kérem, a nemzeti művész Eugen Suchoňt nem lehet letörölni! Ezért maradhatott meg ez a beszélgetés, amelyet egyébként többször tervezünk még leadni. 

Mikor kezdődött el a rendszeres, megbízható archiválás? 

Ami szinte teljes egészében megvan, az a 90-es évek anyaga, persze az élő műsorok kivételével. A számítógépes korszak beköszöntével tovább javult a helyzet, a szervereken rengeteg anyagot őrzünk, úgyhogy a közelmúltunkat jól tudjuk tárolni, és akár elő is tudunk húzni egyet s mást. A távoli múlt nagy problémája, hogy a szalagos gyártás előtt nálunk is viaszlemezes gyártás volt. És abból nem maradt meg semmi. A szalagarchívumban vannak nagyon értékes és érdekes dolgok, de ma szerintem senki sem tudja megmondani, órákban számítva mennyi, ami megmaradt. Ráadásul még mindig van a szerkesztőségben 50-80 olyan szalag, amelyeket a legidősebb munkatársunk hallgat, hátha felismeri rajtuk a tartalmakat, mert nincs hozzájuk felkonferálás, sem írásos jelölés. A feldolgozott anyag szép lassan be is kerül az adásba. És az X generáció című műsorunkban is rengeteg retró beszélgetést leadunk. Három évvel ezelőtt, amikor 85 éves volt a rádió, egész éven át mentek ezek az anyagok, külön műsorban. Polák László akkor aránylag alaposan feldolgozta az adás történetét abból, ami megmaradt. 

Hogyan fogadják a hallgatók ezeket a műsorokat? 

Nagyon kedvelik őket, sok pozitív visszajelzést kapunk, telefonon és e-mailben is. Többnyire idősebbek reagálnak, hiszen ezek az anyagok az ifj úságukat idézik vissza. Az 5060 éven felüli korosztály életében a rádió fontos szerepet játszott, az idősebbek számára pedig sokáig ez volt az elsődleges médium, hiszen fiatalkorukban keveseknek volt tévéjük. Számomra érthetetlen, miért a 19-49 éveskorosztály a legfontosabb szegmens a kelet-európai reklámpiac számára, miért nem mérik az 50+ réteg műsorfogyasztását. Tőlünk nyugatabbra ez a korosztály fontos a rádiók számára. A bajor Rádió 2 például igazi retró adó, és nagyon magas a hallgatottsága. Persze az is igaz, hogy ott egy jobb anyagi helyzetben lévő és hosszabb kort megérő rétegről van szó. 

Két év múlva a Pátria rádió is kerek évfordulót ünnepelhet. Vannak ezzel kapcsolatban valamilyen terveik? 

Elképzeléseink vannak ugyan, de mivel jövőre igazgatóváltás lesz a Szlovák Rádióban, nem tudni, mit hoz a jövő. Egy dolog biztos: Pátria rádió lesz, és a 90. évfordulót meg fogjuk ünnepelni. Anyagi okokból sajnos valószínűleg csak műsor formájában, mert ennyi pénzből nem tudunk nyilvános adásokat felvenni országszerte. Az 50. vagy a 70. évfordulón voltak nagy rendezvényeink, de nem hinném, hogy két év múlva olyan gazdagok leszünk, hogy megengedhetünk magunknak ilyesmit. 

(juk)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?