Ismét a fizetős ellátást emlegetik az orvosi rendelőkben

Az egészségügyi tárca a múlt héten jelentette meg a törvénytárban az anyagi források elosztásáról szóló rendeletet, melynek értelmében idén 7,68 milliárd eurót különítenek az egészségügyi ellátásra, ami az előző évi költségvetéshez képest csaknem 900 millió eurós növekedést jelent. A rendelet alapján az általános orvosi rendelők 7,43 százalékos, a szakorvosi rendelők pedig 11,36 százalékos emelésre számíthatnak.

Jut, de nem elég

Jaroslav Šimo, a Szlovák Orvoskamara elnöke (SLK) a keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, ugyan örömmel fogadják a minisztérium emelési szándékát, de attól tart, ez nem lesz elegendő. Hangsúlyozta, néhány rendelőben az orvosok már jelenleg is pluszpénzt kérnek az ellátásért, mert a biztosítókkal kötött szerződéseik nem fedezik az energiaárak növekedését és az egyéb kiadásaikat.

„Sajnáljuk, hogy ez így zajlik, bármilyen szabályozás vagy rendszer nélkül, amit sok beteg igazságtalanságként élhet meg”

– fogalmazott a kamara vezetője, hozzátéve, szükség lenne a plusz juttatások törvényi szabályozására, amivel kapcsolatban a szervezet hajlandó lenne segítő kezet nyújtani a minisztériumnak.

A valódi összeg

Jaroslava Orosová, a Rendelői Szolgáltatók Szövetségének (ZAP) vezetője a Rádio Expres déli vitaműsorában arról beszélt, az emelés teljes összege nem jut el a rendelőkbe. Mint mondta, az általános orvosi rendelők kezdetben az említett 7,4 százalékos emelés helyett valójában csak 5 százalékot, a specialisták pedig 11 helyett csak 6 százalékot kaphatnak, a további pénzek feltételhez kötöttek. A rendelők csak akkor kapják meg a fennmaradó összeget, ha a teljes egészségügyi szektorban sikerül bizonyos megtakarításokra szert tenni, amit Orosová elmondása szerint a járóbeteg-ellátásban dolgozó orvosok nem is tudnak befolyásolni.

Továbbá hangsúlyozta, az említett 5, illetve 6 százalék sem jut el teljes egészében a rendelőkbe, hiszen az összeg bizonyos része bent ragad a biztosítókban.

„Mindig úgy van, hogy a rendeletben szerepel egy összeg, de amit abból a biztosítók valóban eljuttatnak az egészségügyi ellátásba, az egy jóval kisebb szám”

– jelentette ki a ZAP vezetője. Számításai alapján tehát a rendelők valójában mintegy 3–4 százalékos emelésben részesülnek, ami még az infláció hatását sem kompenzálja.

Orosová továbbá kitért arra is, hogy a szakszervezetek még csak most kezdik meg a tárgyalásokat az egészségbiztosítókkal az új szerződésekről – korábban erre nem is volt lehetőségük, hiszen a minisztériumi rendelet nélkül egyik fél sem tudja, miből gazdálkodhat. A ZAP elnöke azonban jelezte, már most vannak olyan szereplők, akik nem szeretnék aláírni az új szerződéseket, hiszen a hiányzó anyagi források miatt nem is éri meg nekik.

„Keressük a lehetőségeket, hogyan hozzunk több pénzt a járóbeteg-ellátásba, mert a számok sajnos nem engednek. Nagyon megnövekedtek a bérköltségeink, mert tavaly a fekvőbeteg-ellátásban komolyan megemelkedtek a fizetések. Muszáj nagyobb bért adnunk az alkalmazottaknak, legyen szó akár orvosokról, akár nővérekről, különben átmennek a kórházakba”

– magyarázta a ZAP elnöke. Hogy pontosan milyen szereplőkre utalt, nem árulta el.

A beteg mindenhogy veszít

A szerződések hiányát végső soron szintén a betegek érezhetik meg. Ha a páciens egy olyan rendelőbe látogat el, amelynek nincsen érvényes szerződése azzal az egészségbiztosítóval, amelynek a beteg az ügyfele, akkor a teljes ellátás költségét meg kell térítenie, nemcsak azokat a pluszpénzeket, amelyeket az orvosok a megemelkedett energiaárak kompenzálásért kérnek. A kudarcba fulladó szerződéskötések továbbá az adott rendelő bezárásához is vezetnek, ami csak tovább nehezítené az ellátás elérhetőségét.

Tavaly egyébként szintén hasonló volt a helyzet a járóbeteg-ellátásban. A rendelőket képviselő szakszervezetek akkor is jelezték, nem kaptak elég pénzt a költségeik fedezésére, így több rendelőben is 10–20 eurós kompenzációs díjakat számoltak fel. Az akkori egészségügyi miniszternek, Vladimír Lengvarskýnak az utolsó pillanatban sikerült megegyeznie az orvosokkal, akik bár nem kapták meg a kért összeget, de végül elálltak attól, hogy országos szinten is pluszpénzt szedjenek a betegektől.