Alakul a Magyar Szövetség listája az európai parlamenti választásra

A szlovákiai választópolgárok idén június 8-án döntenek arról, ki lesz az a 15 EP-képviselő, akit az uniós parlamentbe küldenek. Az EP-választáson a Magyar Szövetség is indul, és úgy tudjuk, már a párt keddi elnökségi ülésén eldöntötték, február 24-én tartják az Országos Tanácsuknak (OT) azon ülését, ahol a jelöltlistát is összeállítják. Pandy Péter, a Magyar Szövetség OT-elnöke lapunknak elmondta, az általa vezetett testület fogja meghatározni azokat a kritériumokat, amelyek alapján a pártelnök, Forró Krisztián összeállítja majd a listát. Ezután ezt a névsort az OT-nak jóvá is kell hagynia. Valószínű ugyanakkor, hogy a 15 névből álló lista legnagyobb részét informálisan már jóval korábban meghatározzák. Az egykori pártegyesítési megállapodás szerint ugyanis az EP-lista helyeit az MKP, a Híd és az Összefogás az 5:3:2 arányban osztja szét egymás között. Bár a platformrendszert tavaly decemberben felszámolták, egyes információk szerint ezt a megállapodást lényegében mégis meg szeretnék tartani. Ez az EP-lista esetében például azt jelenthetné, hogy az MKP 8, az azóta meggyengült Híd-platform 4, az Összefogás pedig 3 jelöltet adna. Pandy ugyanakkor úgy nyilatkozott, ezekről az arányokról még nem született végleges döntés.

Berényi a listavezető?

A Magyar Szövetség EP-listájának legnagyobb része inkább reprezentatív, szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen még az egykor egységes MKP is legfeljebb 2 képviselőt tudott az uniós parlamentbe küldeni. Így többnyire a lista első néhány pozíciója számít befutó helynek. Még akkor is így van ez, ha a jelöltek sorrendjét a választó ezen a voksoláson is az ún. karikázással befolyásolhatja, vagyis a preferenciaszavazataival megváltoztathatja. A Szövetség, ha eléri az 5 százalékos támogatottsági küszöböt, akkor egy EP-képviselőt küldhet Brüsszelbe, két mandátumhoz 7,5–9 százalékos eredményre lenne szükség.

Kiemelten fontos, ki vezeti a listát, hiszen a preferenciaszavazatoknak köszönhetően csak ritkán módosul a lista első helyezettje. „Volt szó róla, hogy Berényi József lenne az egyes, én kapnám a második helyet és Orosz Örs a harmadik helyről indulna, de erről még nincs végleges döntés” – közölte lapunkkal Pandy. A 2021-es pártegyesítési megállapodás azonban még azt tartalmazta, hogy a lista első helyét az akkori Híd-platform jelöltje kapja, esetleg előválasztást írnak ki a pozícióra. Ez minden bizonnyal az után változott meg, hogy a Híd-platform elnöksége tavaly májusban úgy döntött, kilépnek a közös pártból. A formációban jobbára csak regionálisan ismert hidas politikusok maradtak.

Berényi József, aki korábban az MKP-t vezette, most pedig a Magyar Szövetség elnökségi tagja, a lehetséges listavezetői pozíciójáról úgy nyilatkozott, egyelőre a járási szervezeteiket kérték fel arra, hogy a párt helyi struktúráival közösen ajánljanak jelölteket. „Én öt évvel ezelőtt is a listán voltam, nem lesz nagy meglepetés, ha újra rajta leszek” – mondta, de nem jelentette ki, hogy ő áll majd a névsor első helyén. Arról beszélt, a pontos lista még nem állt össze, a párton belüli tárgyalások eredményeként jön létre. Szerinte nincs olyan, hogy a lista valamilyen része, vagy helye egy-egy platformot illetne. „Arra törekszem, hogy felejtsük el a platformokat és más kritériumok alapján alakuljon ki a lista. De persze még friss a platformmúlt, még mindenki pontosan azonosítható. De jó lenne, ha ez lenne az első olyan jelölt-állítás, amely során nem valamilyen platformokból indulunk ki” – magyarázta. Hozzátette, egyebek mellett az alapján kerülhetnek a jelöltek a névsorba, hogy mennyire tudják egy adott régió választóit motiválni, mennyire kapcsolódott be az uniós témákba, hogyan szerepelt a parlamenti választáson stb. Jelen pillanatban azt, hogy a lista első helyeit mely személyek kaphatják, spekulációnak tartja. Arra is emlékeztetett, pártonkívülieket is a listára vehetnek.

A Magyar Szövetség egyik alelnöke, Orosz, aki korábban az Összefogásban politizált, lapunknak az EP-s indulásával kapcsolatban azt mondta, korai lenne még arról nyilatkozni, milyen lesz a lista összetétele. „Legyen ez a február témája” – tette hozzá. A listaállítással kapcsolatban arról beszélt, hogy legkésőbb kilencven nappal az EP-választás előtt kell leadni a névsort, ami március második hetét jelenti. Emiatt kellett februárra összehívniuk pártjuk jelöltállító Országos Tanácsát.

Újratöltött oszkártalanítás

Bár Gyimesi György, a Magyar Szövetség másik alelnöke úgy nyilatkozott, egyelőre nincs olyan ambíciója, hogy az EP-választáson induljon, a politikus tevékenysége továbbra is hullámokat vet a párton belül. Kijelentette ugyanis, hogy mentesíteni akarja a formációt Világi Oszkár, a Slovnaft vezérigazgatójának befolyásától. Világi és az üggyel összefüggésbe hozott másik alelnök, Orosz is tagadta, hogy a nagyvállalkozónak ilyen befolyása lenne. A párt vezetője, Forró Krisztián viszont, bár a kijelentést Gyimesi magánvéleményeként értelmezi, nem tartja kizártnak, hogy a Világi bizonyos befolyással bírhat. „Világi Oszkár nem tagja a pártunknak, a támogatók közt sem szerepel, tehát közvetlenül nincs ráhatása. Tekintettel arra, hogy vállalkozásainak köszönhetően szerteágazó kapcsolatai vannak, előfordulhat, hogy olyan személyekkel áll kapcsolatban, akik pártunk tagjai” – írta nyilatkozatában Forró. Hozzátette, mivel Gyimesi kijelentését nem értelmezi támadásként, ezért ő ezzel nem tervez a párton belül foglalkozni. A már említett OT-elnök, Pandy azonban leszögezte, a Slovnaft vezérigazgatója semmilyen hatást nem gyakorol a pártjukra. „Ezért személy szerint nem értem az »oszkártalanítási« igény megfogalmazását” – tette hozzá. Az OT-elnök szerint a párt egyesítő ereje csak akkor jöhet létre, ha mellőzik a Gyimesiéhez hasonló kijelentéseket és alázatosan fognak politizálni. „Itt lenne az ideje, hogy félretegyük önző érdekeinket” – jelentette ki. A párt elnökségében is szerepet vállaló Berényi ugyanakkor a nagyvállalkozónak a parlamenti választásra vonatkozó korábbi kijelentésében látja az ügy eredetét. „Világi Oszkárnak volt egy nyilatkozata, amiben kifogásolta, hogy Gyimesi György rákerült a listára. Ezzel gyakorlatilag megismételte Sólymos László és Rigó Konrád olvasatát arról, hogy mi történt” – mondta, és hozzátette, szerinte Gyimesi csak erre reagált. Világi a Napunknak adott interjúban az eseményeket úgy írta le, Gyimesinek a listára vétele körül patthelyzet alakult ki, ami a Híd távozásával végződött. Berényi szerint ezért Világi azt a nézetet képviseli, hogy Gyimesinek nem kellett volna a Szövetség listáján indulnia, hogy a Híd vezetése a pártban maradjon. Ugyanakkor az MKP korábbi vezetője is kijelentette, nem áll fenn az a kérdés, oszkártalanítani kell-e a pártjukat.