A tervezettnél több magyar tábla jöhet

A közlekedési táblákra vonatkozó szabályozás kérdését a törvényhozásban Gyimesi György, az OĽaNO parlamenti képviselője nyitotta meg. A kisebbségi nyelvtörvény módosítására benyújtott indítványát, amelyet a parlamenti folyamatban lényegi elemeiben változtatott meg, a törvényhozás szerda este szavazta meg. Ennek értelmében január elsejétől világos és egyértelmű lehetőség nyílik arra, hogy a nemzetiségek lakta településeken, az adott kisebbség nyelvén is ki lehessen helyezni lényegében minden közlekedési táblát. A nemzetiségek által lakott települések listáját a népszámlálás alapján határozzák meg, a legalább 15-20 százalékos kisebbségi lakossággal rendelkező városok és falvak tartoznak ide. A legtöbb közlekedési tábla esetében azok kisebbségi nyelvű változatának kihelyezése a törvényben továbbra is lehetőségként szerepel, nem kötelességként. „Szinte az összes táblán ki tudjuk írni majd a magyar megnevezéseket” – mondta Gyimesi a közösségi oldalán közzétett videóüzenetben. A táblákat az útkezelő, vagyis a helyi, vagy megyei önkormányzat, esetleg az országos közútkezelő, illetve az autópálya-társaság helyezheti ki.

Pozsony tábla is lehet
A törvénymódosítás azt jelenti, hogy például a magyarlakta településeken az összes „úti célt” jelölő táblán az adott városok, falvak stb. nevét magyarul is fel lehet tüntetni, de ebbe a kategóriába tartoznak még a folyók neveit, turisztikai célokat jelző táblák is. A Szövetség jogásza, Horony Ákos kisebbségjogi szakértő, aki a törvényjavaslat módosításán Gyimesi felkérésére dolgozott, lapunknak elmondta, ez nemcsak azokra a településekre vonatkozik, amelyeknek a Szlovákiában hivatalosan használatos magyar megnevezését egy bizonyos kormányrendelet rögzíti, hanem az összes földrajzi névre. Ez azt jelenti, hogy például Komáromban a közlekedési táblákon nemcsak a közeli, szintén magyarok lakta település nevét, mondjuk Érsekújvár magyar megnevezését lehet feltüntetni, hanem a főváros irányába mutató táblákra is rákerülhet annak magyar megnevezése: „Pozsony”. Ezzel kapcsolatban Horony elmondta, azon települések esetében, amelyeket nem tartalmaz a kormányrendelet, a hagyományosan „bevett és közhasználatban lévő” kisebbségi, ez esetben magyar nevet kell használni. Ezek megállapításában nem lát különösebb problémát. Itt érdemes megjegyezni, hogy a földrajzi nevek magyar nyelvű jegyzékét a magyar kormány által létrehozott Földrajzinév-bizottság gondozza, amely azt a Földrajzinév-tárban hozza nyilvánosságra. Horony szerint a jogszabály-módosítás előrelépést jelent abban, hogy táblákra vonatkozó eddigi nehezen áttekinthető szabályozást egy világos és egyértelmű törvényi rendelkezés váltja fel, amely a magyar földrajzi nevek használatát is kimondottan lehetővé teszi a közúti jelzőtáblákon. "Így várhatóan a gyakorlatba történő átültetés is hatékonyabb lesz az eddigieknél" - tette hozzá.

Ravasz Ábel, a parlament kisebbségi ügyekkel foglalkozó képviselői csoportjának külső szakértője, a Híd által jelölt korábbi romaügyi kormánybiztos szerint az eddigi szabályozás is lehetővé tette a kisebbségi nyelvű útjelző táblákat, de a gyakorlatban ez nem valósult meg. „A mostani szabályozás előnye, hogy explicit megnevezi ezeket a táblákat. A módosító javaslattal sikerült elkerülni a jogok szűkülését is, ami az első verziónál még fenyegetett” – tette hozzá. Ugyanakkor rámutat, a településrészekre vonatkozó módosítás esetében ezeknek a megnevezéseknek a megalkotása, listázása további feladatot jelent, amit most a módosítás nem oldott meg.

A településrészek 
A törvénymódosítás az egyes települések részeinek megnevezésére vonatkozó szabályozáson is változtat. Ezek kisebbségi nyelvű feltüntetésére eddig nem volt kimondott rendelkezés, ami azt eredményezte, hogy miközben a település neve kikerülhetett a falu vagy város kezdetét jelző közlekedési táblára, a helységrész neve azonban nem. A gyakorlat egyébként sokféle volt. Egyes magyar településeken például a szlovák mellett magyarul is jelölték azokat, máshol csak szlovákul írták ki ezeket, egyes helyeken pedig ki sem helyezték a településrészt jelölő táblát. A mostani törvénymódosítás értelmében a kormánynak létre kell hoznia a kisebbségek által lakott városok és falvak településrészeinek tételes kisebbségi nyelvű listáját. Ezzel a jegyzékkel aztán bővítenie kell a már említett kormányrendeletet, amely a Szlovákiában hivatalosan használatos magyar, roma, német, ruszin stb. megnevezését tartalmazza. Ez egyben azt is jelenti, hogy egyes településrészeknek a magyar megnevezése így hivatalos kodifikációt kap. Ezt azonban egy szakmai, nyelvészeti munkának kell megelőznie, hiszen bizonyos településrészeknek más lehet a helyben használatos neve, mint a szélesebb régió által megszokott megnevezése, országos szinten pedig nem is mindig ismert az adott helységrész neve.

Kötelesség is van 
A jogszabály-módosítás a veszélyre figyelmeztető, feliratot tartalmazó táblákra is vonatkozik. Horony rámutatott, a módosított törvény immáron világosan és egyértelműen előírja azt is, hogy a kisebbségek által lakott településeken ezeket a táblákat kötelező az adott nemzetiség nyelvén is kihelyezni. Eddig ugyanis ebben is zavaros volt a szabályozás, a gyakorlatban közlekedési táblákra nem vonatkoztatták azt a jogi normát, ami a kisebbségi nyelvű feliratokat is előírta. Január elsejétől azonban ez megváltozik, a jogszabály már egyértelmű, így a magyarok lakta településeken például az iskolák közelében kihelyezett „Pozor, deti!” tábla mellett meg kell jelennie a „Vigyázat, gyermekek!” feliratnak is. Ennek elmaradása esetén, a szabályozást ellenőrizni hivatott kormányhivatal 50-től 2500 euróig terjedő büntetést szabhat ki. Ebbe a kategóriába tartozik még például a „Csúszós út”, „Sorompó nélküli vasúti átkelő” stb. 

A törvénymódosítás 
Gyimesi eredetileg csak egy viszonylag ritka táblatípusra, az ún. útirányjelző táblára (šípový smerník) vonatkoztatta volna a törvénymódosítását. Ahogy azonban akkor arról mi is beszámoltunk, ez a javaslat egy szűk körű előrelépést, de egyben egy általános visszalépést is jelentett volna, hiszen ezen a konkrét táblatípuson kívül megtiltotta volna a kisebbségi nyelveknek az útjelzéseken való használatát. A módosítás ellen akkor tiltakozott az akkor még önálló pártként létező Híd, az MKP pedig konzultálni kezdett Gyimesivel. Az MKP, ma pedig már a Szövetség jogásza Horony ekkor kapcsolódott a folyamatba és lényegi változtatásokat javasolt a tervezethez.