irodalom

Megjelent a Romboid idei első száma. Ján Litvák múltidéző írása nemcsak nemzedékének, az ún. barbár generációnak állít emléket, hanem annak is, milyen kreatív (meghökkentő, megtévesztő és szabotőr) csoportos alkotómódszerekkel léptek fel a nyolcvanas évek második felében (pl. napilapban jelentettek meg vezércikkeket úgy, hogy ezeket felváltva írták, mégpedig mindig ketten, a harmadik pedig aláírta a nevét).

Andrew Miller brit író-újságírónak ítélték oda az idei Costa-könyvdíjat és a vele járó 30 ezer fontos pénzjutalmat a Pure című, a francia forradalom előtti időkben játszódó történelmi regényéért - jelentette be az egyik legrangosabb brit irodalmi díj honlapja.

Az SZTA Világirodalmi Intézete minden érdeklődőt szeretettel vár Boka László Párhuzamos kánonelvek (Egy központi struktúra és egy kulturális folyamat irodalomtörténeti aspektusai) című előadásásra.

Megjelent az Irodalmi Szemle 55. évfolyamának első száma.

Százharminc éve, 1882. január 18-án született Londonban Micimackó "szülőatyja", A. A. (Alan Alexander) Milne.

Jorge Luis Borges metaforájával élve: az elbeszélő szöveg olyan, akár egy erdő sok elágazó, de nem egyformán kitaposott ösvénnyel. Az ösvények erdejében mindannyian járhatjuk a magunk útját, eldönthetjük, hogy melyik fánál merre kanyarodunk.

Mikszáth Kálmán születésének 165. évfordulóján, január 16-án Nógrád megyében, Budapesten és a szlovákiai Szklabonyán szervez megemlékezéseket a salgótarjáni székhelyű Mikszáth Kálmán Társaság.

Arra kértük a Szalon melléklet 2011-ben könyvet vagy irodalomat népszerűsítő szerzőit, nevezzék meg azt a könyvet, mely idén a legnagyobb olvasmányélményt jelentette számukra, melyet tehát ebben az évben olvastak, függetlenül attól, milyen nyelven és mikor jelent meg, vagy hogy mi a tárgya.

Decemberben ünnepelte hetvenötödik születésnapját Müller Péter író. Mint az MTI-Pressnek elárulta, nagy feladatok várnak még rá. Négy kötetesre tervezi az Útravaló sorozatot, de előbb még jönnek az ünnepek, amikor az egész családot vendégül látja.

„Rudnóy Teréz is egyike azoknak, akiket az elsüllyedt irodalom írói közé sodort a végzet. Könyveit por lepi be a könyvtárak polcain. Szinte teljes a csend körülötte” – írja Sándor László Egy elfelejtett szlovenszkói írónő című cikkében az Irodalmi Szemle 1985/2-es számában, s akkori szavai talán mégsem találtak süket fülekre.

Életrajzírói és csodálói is elveszettnek hitték, Jack Kerouac halála után több mint negyven évvel mégis megjelenik az író első regénye.

A lírarovatban Gergely Ágnes, Tolnai Ottó, Meliorisz Béla, Szlukovényi Katalin, Vécsei Rita Andrea és Nyerges Gábor Ádám versei olvashatók, valamint a János vitéz Keresztesi József „cenzorális javításaival” aktualizált változata.

Százhúsz éve, 1891. november 19-én halt meg Csiky Gergely, a magyar polgári dráma megteremtője. Pankotán, Arad mellett született 1842. december 8-án.

Augusztus végén, még nyíltak a kertben a nyári virágok, Tappancs, a kutya, a kert és az udvar gazdája, apró bocsként hempergőzött a szokatlanul sok láb közt, de azért úgy, hogy lehetőleg ne legyen láb alatt.

Ez az év sem múlik el Márquez nélkül. Legalábbis a mozikban. A Nobel-díjas kolumbiai író regényei és elbeszélései alapján – már az év végén bemutatásra kerülő Bánatos kurváim emlékezetét is beleszámítva – eddig negyvenöt adaptáció készült.

Kiadták J. R. R. Tolkien A hobbit című regényéhez készített, eddig még nem publikált rajzait és festményeit.

Október 19-én, szerdán folytatódik a heart színház. Az évadnyitó koncert és műhelybeszélgetés 19 órakor kezdődik, az Ifjú Szivek Táncszínház színháztermében (Mostová 8).

Az év irodalmi botránya. Nem politikai, nem szerelmi – irodalmi skandalum. Vezető cseh napi- és rangos kulturális hetilapok vélekednek így Irena Obermannová 13. könyvéről, amely csak a szerzőnek hozott szerencsét (hírnevet?), az érintett számára azonban egyre kínosabb a történet.

Sofi Oksanen – a Jelenkor részletet közöl a számos irodalmi díjjal kitüntetett kortárs finn írónő Baby Jane című regényéből, Bába Laura fordításában, majd interjú olvasható a szerzővel (Pasztercsák Ágnes fordítása).

Miłosz nevét először 1964-ben hallottam, amikor varsói ösztöndíjasként sok-sok lengyel irodalomtörténésznek, kritikusnak, irodalmárnak tettem föl az ifjontian-naivul otromba kérdést: „Ki a tíz legnagyobb élő írójuk?”, hogy aztán a válaszokból kialakuló lista alapján olvashassak, s később esetleg fölvázolhassam a mai lengyel irodalom körképét.

Az irodalomkedvelők bámulatos újraindulásnak lehetnek szemtanúi: a Szőrös Kő 16. évfolyamának 1. száma ugyanis bivalyerősre sikeredett. Új a formátum, a tördelés, a szerkesztőbizottság, egy valami viszont a régi: a lendület, a magas színvonal, ami mindig is sajátossága volt ennek a lapnak.

A svéd országos korrupcióellenes testület egyik ügyésze a hét végén bejelentette, hogy megvizsgálja azokat a híreszteléseket, amelyek szerint kiszivárogtatták a Svéd Királyi Tudományos Akadémiáról az irodalmi Nobel-díj várományosának nevét, így ő lett a nyertesre fogadók favoritja az eredményhirdetés előtt.

Lovas Ildikó Régi hó című szövegével indul a Kalligram szeptemberi száma; a prózához – Mi készül? címmel – beszélgetés is tartozik, a Csehy Zoltán főszerkesztői idejében rendszeres Zsebtükörnek egy nagyobb zsebű változata; a szerzőt a főszerkesztő Mészáros Sándor faggatja.

Szobrot állítottak Sütő András erdélyi írónak, az egyetemes magyar irodalom kiemelkedő személyiségének Sopronban. A köztéri alkotást pénteken, az író halálának ötödik évfordulóján avatták fel a Deák tér nyugati szegletében, nem messze Deák Ferenc és Kölcsey Ferenc szobrától.

A száz éve született csángó költő Lakatos Demeter tiszteletére emlékestet tartanak pénteken a romániai Csíkszeredában.

"Viszonylag ismeretlen íróként vettem részt az Edinbourgh-i Nemzetközi Könyvvásáron, amely 17 napon át tartott mintegy 700 eseménnyel egészen augusztus végéig, és nagyon meglepett, hogy a közönség annak ellenére, hogy - érzésem szerint - nem ismert, milyen kíváncsi volt rám" - idézte föl az MTI-Pressnek a Kossuth-díjas Krasznahorkai László, hazaérkezése után.

A Nobel-díjas Kertész Imre 2001 és 2003 között írt naplóját adja ki a Magvető Kiadó, a Mentés másként című 240 oldalas kötet pénteken kerül a boltokba.

Nyílt levélben kéri Orbán Viktor miniszterelnök segítségét négy magyar írószervezet.

Száz éve, 1911. szeptember 19-én született Sir William Golding Nobel-díjas angol író, A legyek ura című regény szerzője. A St. Columb Minor nevezetű cornwalli falucskában látta meg a napvilágot.

„Furcsa dolog egy emlék. Gyomorszájon vág, ha nem vigyáz az ember” – figyelmeztet Ferdinandy György, a talán legszemélyesebb magyar író, s bizony, nemrég megjelent Kérdések Istenkéhez című emlékfoszlányai tele vannak ilyen gyomorkeserű írásokkal.