Csak három légiós vált be Érsekújvárban

Az érsekújváriak tavaly ott voltak a rájátszásban, az azt megelőző kvalifikációban ugyanis ki tudták ütni az előrébb végzett kassaiakat. A 2021/22-es idényben is valami hasonlóban bíztak, ám végül csak a 11. helyen végeztek az alapszakaszban. Igaz, az utolsó hétig, az utolsó meccs végéig volt (matematikai) esélyük odaérni a folytatást érő 10.-re.

„Természetesen számolgattuk, hogyan jöhetnénk ki jobban az eperjesiek elleni távutas párharcból. Már nem a mi kezünkben volt a sorsunk, de ettől függetlenül megpróbáltuk a lehető legtöbbet kihozni a meccsekből. A pozitív végkifejlethez az is kellett volna, hogy az eperjesiek elkönyveljenek a végén egy-két buktát – mondta lapunk megkeresésére Majoross Gergely, az érsekújváriak vezetőedzője. – Nekünk alapból azzal kellett foglalkoznuk, ami nem elég jó. A játékunk egyre jobbá vált, eredményesség azonban nem társult hozzá kellő mértékben. Volt egy csomó olyan mérkőzés, amikor jobb volt a teljesítményünk, mint az ellenfélé, mégis nagy arányban elveszítettük ezeket a találkozókat. Tudnék mondani kapásból legalább tíz olyan meccset, amikor legalább egy átlagos hatékonysággal simán nyertünk volna.”

Ebben segíthettek volna a zöld-fehéreknek elsősorban a légiósok, akik közül ismét nem egy fordult meg Érsekújvárban. A svéd Christian Enstrand 9, az orosz Krisztian Afanaszjev 11, a finn Roope Reini 15, a svéd Rasmus Ahlholm 23, az orosz Jegor Kurbatov 25 meccsen kapott szerepet, a kanadai kapus, Dan Bakala pedig 31-szer védett, de a statisztikai mutatóik egyikük esetében sem alakultak túl jól. Az elvárt szintet csak az amerikai Robby Jackson és a kanadai Chris Langkow csatárduó hozta, valamint a norvég védő, Christian Bull.

Majoross nem is kertelt, mikor a külföldiek szerepére kérdeztünk rá. „Nem sikerültek jól az igazolások, ez az egyik legfőbb oka, hogy úgy ért véget a szezon, ahogy. A képhez hozzátartozik, hogy a covid miatt a szokásostól teljesen eltérő játékospiacon kellett mozogni. Adott számú légióst mindenképp akartunk szerezni, közülük hárman váltak be, viszont nem volt nagyon lehetőség a többiek lecserélésére. De nem akarok hárítani, ez az én felelősségem. Kivártunk, de maradt néhány poszt, ahonnan hiányzott egy-két húzójátékos” – szögezte le Majoross.

A 42 éves, budapesti szakember „védelmében” azt viszont el kell mondani, hogy Jackson az előkelő 11. helyen végzett a bajnokság kanadai táblázatán, és Langkow pontátlaga is a legjobbak közé tartozott. A hazai hokisok közül egyértelműen a Nyitráról érkezett Juraj Šiška vitte a prímet.

„A klubvezetés is osztja a véleményemet, hogy a keret nem volt elég erős a komolyabb célokhoz. A játékunk összképe minimálisan nagyon jó, helyenként kiváló, a hatékonyságunk gyatra. Ennek az eredője pedig egy talán szélsőségesnek mondható 11. hely – folytatta az értékelést Majoross, hozzátéve, volt néhány olyan bajnoki a szezonban, ahol elfogadhatatlan volt a kapusteljesítmény, de akár néhány videóbírós helyzet alaposabb vizsgálata is nagyot fordíthatott volna a meccs, adott esetben akár az idény menetén is. – De nincs értelme a ha-val kezdődő elemzéseknek. Nekünk arra kell választ adnunk, mi az, ami kapcsán a jövőben más felfogás szükséges, mit kell más irányba állítani, hogy jobbak legyünk.”

A kiindulási alap ehhez az 50 meccsből elért 17 győzelem és 33 vereség, 125 szerzett gól (9. hely) és 168 kapott (11. hely). Hogy Majoross-sal vagy nélküle fog-e ez változni, az a következő hetekben dől el.