Valóban a jobb oldalon kell kerítkezni?

Válaszunk elején le kell szögezni, hogy jelenleg nem létezik olyan jogszabály, amely alapján minden telektulajdonosnak (a telek főbejáratát tekintetbe véve) a jobb oldalon kell kerítést létesítenie. Olvasónk szomszédjának téves véleménye jogi népszokáson, ill. szokásjogon alapszik, amely vidékünkön is mértékadó volt évszázadokon keresztül, bár voltak kivételek is. Ilyen volt, amikor valaki egész telkét, földjét akarta kerítéssel körülvenni, elhatárolni: megtehette, de a kerítés oszlopait a saját telkére kellett tennie. Voltak régiók, ahol a „keleti” szomszéd volt köteles kerítést telepíteni. A több szokásjogból eredő megoldást 1811-ben az Osztrák Általános Polgári Törvénykönyv bevezetésével egységesítették, és a jobb oldalon való kerítés kötelezettsége viszonylag hosszú időre törvényerőre is emelkedett.

A ma hatályban lévő Polgári Törvénykönyv (Ptk.) azonban nem tartalmazza ezt a „jobbkéz szabályt”, sőt, nem tartalmaz konkrét, közvetlen rendelkezéseket sem a kerítés tulajdonával kapcsolatban. A Ptk. általános és idevágó szakaszaiból és elveiből kiindulva azonban megállapítható, hogy a kerítés annak a személynek a tulajdonát képezi, aki azt létesítette, építette. A szóban forgó drótkerítés tehát olvasónk tulajdonát képezi.

A kerítés a Tt. 50/1976 sz. építési törvény 139b/8/b §-a és 55/2 §-a alapján kisméretű építménynek számít, ezért a létesítéséhez általában még csak építkezési engedély és a szomszéd beleegyezése sem kell. Az ilyen kisméretű építményt be kell ugyan az építésügyi hivatalban jelenteni, de ehhez a bejelentéshez elég csak egy egyszerű vázrajzot csatolni a telekről, és esetleg vázlatrajzot a kerítésről. Ha a szomszéd egy 2 méternél alacsonyabb, akár betonkerítést építene a saját telkén párhuzamosan a drótkerítéssel, megtehetné ezt egyszerű bejelentéssel, olvasónk beleegyezése nélkül is. A 2 méternél magasabb fal esetén azonban a törvény és a joggyakorlat szerint az építésügyi hivatal határozhat úgy, hogy a kerítéshez építkezési engedély szükséges, és ilyen esetben már a szomszéd (adott esetben olvasónk) beleegyezése is kellene.

Természetesen a párhuzamos kerítések létesítése a legfeleslegesebb dolgok kategóriájába tartozik, ezért elsősorban a jószomszédi kapcsolatokra kell törekedni, azért is, mert a szomszédok a telkeiket elválasztó kerítést gyakran egy életen át közösen kell, hogy használják, és együtt kell, hogy karban tartsák, függetlenül attól, hogy ki létesítette azt.