Mennyibe kerül a termőföld?

Például a helyi adókról, illetékekről és a szemétdíjról szóló törvény alapján ingatlanadót és szemétdíjat kell fizetni, és a konkrét összeg kivetéséhez tudni kell, az ingatlan milyen célt szolgál, milyen az értéke. Az ingatlanok árát hasonlóan közvetve meghatározza az 582/2004-es számú norma, melyet az euró bevezetése kapcsán fogadtak el. Ezenkívül létezik egy kormányrendelet (38/2005-ös számú) a telkek értékéről, egy további rendelet (492/2004-es számú) a vagyon általános értékének a meghatározásával foglalkozik, megint másik (465/1991-es) pedig az építkezések, telkek, a tartós növényzet árát és a bérleti díjakat érinti – és ezekből kiindulva körülményesen, de megállapítható egy-egy termőföld ára.

Földügyekkel foglalkozó szakértők és ingatlanközvetítő ügynökségek szerint a szlovákiai földpiac nem kiegyensúlyozott, melyet a nagy kínálat, a földek elaprózottsága és az jellemez, hogy a legtöbb tulajdonosnak nem áll szándékában a földjét megművelni. Évek óta elsősorban az építési telkek iránt van nagyobb kereslet, noha a termőföld is jó befektetés lehet, mert a más típusú ingatlanoktól eltérően ennek az értéke a válság alatt sem csökken.

A kataszteri terület szerinti ár

Az árat a helyi adókról és illetékekről szóló törvény melléklete, illetve a telkek értékének a meghatározásáról szóló rendelet és az ún. földminősítési alapegység (BPEJ) alapján állapítják meg. A termőföld hivatali árát főleg az ingatlanadó behajtása, a tulajdonjogok érvényesítése és a belőlük adódó kötelezettségek teljesítése, illetve a közérdekű kisajátítás céljából szokták megszabni. Az árat nagy mértékben befolyásolja a föld községhez viszonyított helyzete, a környék attraktivitása, valamint az érdeklődők közötti verseny, illetve hogy védett területről van-e szó. A törvény ezekre a körülményekre nincs tekintettel. A hivatali árat a vonatkozó kormányrendeletben megadott koefficiensek segítségével lehet kiszámolni. A BPEJ alapján hektáronként 1–4 ezer euró között mozog. A déli országrészekben a legdrágább, itt a legnagyobb az érdeklődés a bérbe vétel iránt is. Az északi országrészekben olcsóbb a termőföld.

A termőföld piaci ára

Noha létezik hivatali ár, az adásvételi szerződésbe az kerül, amiben a felek egymás között megegyeznek, és jelenleg a megállapodásukra nincs hatással semmilyen törvény, előírás, ez csak az ő ügyük. A piaci árra elsősorban a kínálat és a kereslet van hatással, ezenkívül fontos tényező a föld minősége (BPEJ), típusa (szántóföld, gyümölcsös, szőlészet stb.), a telek alakja és hozzáférhetősége, a jelenlegi bérlővel kötött bérleti szerződés feltételei. Szlovákia legtermékenyebb térségeiben a hivatali és a piaci ár hozzávetőlegesen azonos szinten mozog. A községek, főleg a városok szélén elhelyezkedő telkek drágábbak, a kevésbé produktív térségekben található földek ára pedig sokszor csak a hivatali ár harmada. A befüvesített területek is lényegesen olcsóbbak a szántóföldeknél. A piaci ár körülbelül 50 cent négyzetméterenként, a termékeny térségekben akár 23 ezer euróba is kerülhet egy hektár, de még mindig olcsóbb, mint külföldön – az Európai Unió más országaiban akár a dupláját is kérhetik egy-egy hektárért.

Uniós árak

Az Eurostat adatai szerint a mezőgazdasági földterületeket az Európai Unión belül Szlovákiában vásárolják és adják el az egyik legalacsonyabb áron. Az Eurostat adataiból kiindulva: egy hektár termőföld átlagára 3789 euró. Ennél kevesebbet csak a horvátok (3295 euró) és az észtek (3461 euró) fizetnek a földért. Ezzel szemben a termőföld a hollandoknak kerül a legtöbbe, átlagosan majdnem 70 ezer euróba hektáronként. A helyi gazdák tehát majdnem hússzor drágábban vásárolnak földet, mint a szlovákiaiak. Ha regionális szempontból nézzük az árakat, a legdrágább föld Spanyolországban, a Kanári-szigeteken van, ahol egy hektár föld több mint 120 ezer euróba kerül. Az EU-ban egy hektár termőföld átlagára 13 ezer euró körül mozog. A reális ár azonban valószínűleg valamivel magasabb, mivel a statisztikákból hiányoznak azon országok adatai, ahol az árak meghaladják az uniós átlagot.