Igényes mosás

Kulcsjátékos. Kirakatember. Külföldi értékesítő. Visszatartó erő. Miroslav Lajčák nem egy feláldozható figura, a Fico-kabinet fontos arca. Ezért is ideges a kormányfő. Pár százezer euróval túlárazott gálaműsor, gyanús meghívásos „pályázatok”? Egy Zvolenskáról vagy Pavlisról (van még, ki e nevet ismeri?) úgy lepörögne, mint Slotáról a gyorshajtásért börtönbüntetést követelő vádak. Ha viszont Robert Fico azt érezné, túl veszélyes számára a botrány, az előbb nevezetteket bármikor ejtené. Mint ahogy tette is. A sokadik ügy után. Lajčák viszont más falat, a kormány egyik legfontosabb tagja. Tapasztalt diplomataként ajtókat tud nyitni a miniszterelnöknek, és kárt ment. Ő az, akit a kirakatba lehet tenni a külföld és (eddig) a belföld előtt is: tessék, ilyen a profi, becsületes, igyekvő szlovákiai baloldali szakpolitikus. Amellett, hogy külföldön eladja Ficóék programját, itthon is fontos kulcsszereplőnek számít. Anélkül, hogy a Smerben bármilyen funkciót vállalt volna, az elmúlt években a párt egyik arcává, egyben a vezető kör tanácsadójává vált. Olyasvalakivé, akinek szavára Fico is ad, megbízik benne. És tervei vannak vele. Ebbe rondított bele két állami hivatalnok, akik nem értették meg időben, hogyan működik a rendszer.  A szereposztás: bizonyítékokkal felvértezett, magasan képzett, ám szolid, hamvas lány kontra furcsa alakokkal körülvett dörzsölt miniszter egy érthető és az összegek miatt átélhető ügyben. Valószínűbb, hogy a lakosság nagy része inkább a csalást leleplezni szándékozó hölgynek fog hinni.  Fico mégsem teheti, hogy elengedi Lajčákot, ami egy újabb Kaliňák-típusú mikroválságot jelent számára. A belügyminisztert már régen hólapáttal kellett volna a kormányból elzavarnia, kötődései, a Smer „háttérintézményei” és a párton belüli erőegyensúly megbillenése miatt azonban nem lehet. Nem csoda, hogy most a legkülönbözőbb technikákat veti be a kormánypárt a külügyminiszter mentésére: Fico magából is hülyét csinálva tereli a figyelmet saját bunkó kijelentéseire, tegnap pedig előremenekülve azt is bedobták, hogy Lajčákot akarnák államfőnek jelölni. Ennél rosszabb időzítést a szellőztetésre már nem is találhattak volna – ez is jelzi, a Smeren belül érzik a bajt és kapkodnak.  A helyzetet elvileg a célszemély oldhatná meg azzal, ha önként távozik. Ennek viszont csekély az esélye. Lajčák ugródeszkának tervezte miniszteri tevékenységét – ENSZ, államfői poszt, magas nemzetközi diplomáciai funkció –, egy panamázós botrány után viszont mélyre zuhanna. Valamilyen ENSZ- vagy uniós elfekvőt így is találnának neki, ezzel azonban most aligha elégedne meg. Így viszont bővül a lábon kihordott botrányok sora, ami tovább mélyíti a társadalom kiábrándultságát a közéletből. Egy nyertese azért akad az aktuális ügynek: Andrej Kiska még egy kicsit biztosabbra veheti, hogy 2019-ben nem lesz, aki megszorongassa.