Bolsonaro históriája

A Coviddal kapcsolatban végig szkeptikus maradt, így több millió brazil halt meg a járványban, az egyik legsúlyosabb halálozási arányt produkálva nemzetközi összehasonlításban. Mindezt annak ellenére, hogy maga is covidos lett – ahogy egyébként Trump is. 

Az USA-kritikus, Moszkva és Peking felé kacsintgató elnök mindent megtett, hogy a hatalmát ne kelljen átadni. A – később általa elveszített – 2022-es elnökválasztás körül a hadsereg vezetőit igyekezett rávenni, hogy tartsák meg a pozíciójában, ám a mára nyilvánosságra került információk szerint két haderőnem vezetője ezt nemcsak elutasította, hanem jelezték, hogy fellépnek ellene, ha megpróbálja. 

Pedig megpróbálta. 

Tüntetőket szerveztek különböző helyekre, megrohamozták a szövetségi épületeket, éppen a 2021-es washingtoni Capitolium-ostrom mintájára, népi felkelésnek álcázta volna az őt hatalomban tartó erőszakot. Ez se jött be, szerencsére. Egy pillanatra Floridába menekült, majd hazatért, és egy újabb kritikus nyomozási fordulat során a brazíliai magyar nagykövetségen húzta meg magát. 

Nem véletlen: azóta eljárás indult konspirátoraival szemben, az alkotmányos rend megdöntésére irányuló szövetkezés pedig súlyos bűncselekmény. Bolsonaro útlevelét elvették a hatóságok, és kérdés, hogy hogyan éri majd utol a brazil igazságszolgáltatás az exelnököt. 

A mi történetünk szempontjából azonban az igazán érdekes, hogy útlevele elvétele után nem sokkal a brazíliai magyar nagykövetségre menekült Bolsonaro. A New York Times videófelvételekkel támasztotta alá, hogy két éjszakát a magyar külképviseleten töltött, amelyre csak most derült fény. 

Nyilván, ha fontos diplomáciai tárgyalások lettek volna, akkor arról végtelen mennyiségű fotó és nyilatkozat szólt volna. Ráadásul annyira talán a Bem rakpart sem otromba, hogy Lula elnök beiktatása után még az előző államfővel tárgyalgasson. Szóval ezt az érvet elvethetjük. 

Így marad a történelmi magyarázat: akkor szoktak magas beosztású politikusok, forradalmárok nagykövetségre menni, ha közvetlen veszélyben érzik szabadságukat. Ezt tette Julian Assange, a WikiLeaks ausztrál alapítója, vagy éppen Mindszenty József is. Bolsonaro esetében elég egyértelmű, hogy megijedt a gyors nyomozástól a puccskísérlete kapcsán, hogy vajon őt is elérik-e a bűnüldöző szervek. Ez tehát menekülés, amiben az Orbán-kormány segített neki. 

Hogy 2023-ban a magyar külpolitika már egyértelműen a világ autoriter-populista vezetőinek oldalán állt, nem kérdés: Szijjártó minszki útjaitól a pekingi Putyin-kézfogáson át Milorad Dodik szankcionált boszniai szerb vezető rendszeres budapesti látogatásáig sorolható, hogy hol ér össze ez a nemzetközi hálózat. Így Bolsonaro befogadása nem annyira meglepő, jól mutatja, hogy milyen érdemekre törekednek most a „Karmelitában”.