A drónok már köztünk vannak

Ugyan ki szeretné, hogy kamerával felszerelt drónok röpködjenek az ablaka előtt? Vagy hogy egy elromlott pizzaszállító drón éppen a kocsijára ejtse a rendelést? Esetleg egy meghibásodott vagy eltérített drón berepüljön a csukott ablakon keresztül a lakásba? 

Számos kérdést vet fel a drónok rohamos terjedése a fejlett világban. Hosszú éveken át szinte kizárólag katonai célokat szolgáltak a pilóta nélküli repülő eszközök, úgy tíz éve viszont elindult a piacra dobásuk. Már rekreációs drónokkal filmezik magukat a kirándulók, a jetskizők és a hegymászók, kereskedelmi célra gyártott drónokat használnak a mezőgazdaságban, a magasfeszültségű távvezetékeknél, és robbanás előtt áll a kiskereskedelmi kiszállításban való felhasználásuk. 

Milliárdos iparág növekszik a fejünk felett, amelyben lassan már az alkatrészgyártók is külön szegmenst képeznek. 

A magyar légi irányításért felelős HungaroControl vezérigazgatója vetette fel, hogy mennyire fontos lenne kidolgozni végre a drónokra vonatkozó szabályozást. Az Egyesült Államokban már kötelező bizonyos paraméterek felett regisztráltatni a drónokat, tájainkon még csak néhány esetekben kell a reptetéshez külön engedélyt kérni. De nem is a részletek fontosak most, hanem az elv: 

a magánfelhasználók szabadsága a fontosabb-e, vagy a személyek és a magántulajdonuk védelme, amelyek felett átrepül a drón?

Egy-egy drónvideón sokkal több ember szerepelhet, mint azt a felhasználó gondolná. Már Budapesten is okozott balesetet az autóforgalomba zuhanó, turisták által használt drón. 
 

Ha ilyenkor kár keletkezik, ki a felelős? Aki röpteti, aki előállította, vagy aki a szoftvert programozta? Hogyan lehet bizonyítani, hogy ki követett el hibát? 

Milyen biztosítást lehet kötni drónbalesetekre, ha nincs erre vonatkozó adatbázis, amely például hitelesen rögzítené a drón röppályáját?

És a drónok sincsenek védve a kibertámadásokkal szemben: míg a katonai drónok titkosított GPS-jeladóval rendelkeznek, a civil drónokat az úgynevezett spoofing-technikával el lehet téríteni, hamis GPS-kódokat küldeni nekik, miáltal a tulajdonosuk nem tudja feltétlenül kontrollálni őket. De megint csak: hogyan lehet ezt bizonyítani? A drónok jeladóját el lehet árasztani üzenetekkel, ez esetben az irányító üzenetei nem érnek célba, és kész a baleset. Hogyan lehet az ilyen eseteket jogi úton rendezni? 

Ahogy az az új technológiákkal lenni szokott, maga a fejlesztés sokkal előrébb jár, mint az állami, törvényi szabályozás. Az viszont biztos, hogy gyorsan össze kell kapnia magát a parlamenteknek és kormányoknak, hogy a drónok nyomába eredjenek. Különben itt lesz a fejünk felett a Vadnyugat.