Művésztelep lesz a Feszty-tanyán

A 2009-től létező baráti társaságot azon híres személyiségek leszármazottai alkotják, akik egykor gyakran vendégeskedtek a festőnél.Versek a gerendán„A Kingyesi Barátok története kissé régebbre nyúlik vissza – nyilatkozta lapunknak Feszty Zsolt, a festő dédunokaöccse. – Feszty Árpád sokszor a Martoshoz közeli kingyesi művésztanyájára vonult el a pesti nyüzsgés elől. Egy idő után aztán elkezdték látogatni pesti barátai, Gárdonyi Géza, Pósa Lajos, Bródy Sándor, Bársony István, Rákosi Viktor, Lányik Géza, Dankó Pista, Jókai Mór. A látogatások emlékét a gerendaversek őrzik. (A festő vendégeinek, illetve Feszty Árpádnak alkalmi költeményeit, a találkozás, a környezet ihlette gondolatait őrzik ezek a gerendák.) A tanyát az ötvenes évek elején vették el a családunktól, utána raktárként használták az épületeket. Édesapám 1969-ben mentette meg a gerendákat, akkor, amikor a műterem melletti parasztházat lerombolták. A kétezres évek elejéig a Duna Menti Múzeum őrizte őket, volt időszak, amikor ki voltak állítva. 2001-ben aztán édesapám visszakérte a múzeumtól, mert szerette volna felújítani a kingyesi tanyát, és ott akarta elhelyezni a gerendákat. Halála sajnos közbeszólt.”  Emlékek és történetek A történet pár évvel később folytatódott, amikor Dudda Roland, egy német-magyar származású agrármérnök, amatőr Petőfi-kutató a költő nyomait kereste a Felvidéken. Eljutott Martos határába, ahol Kingyesre irányították. Megkereste Feszty Zsoltot, majd egy baráti beszélgetés során született az ötlet, hogy fel kellene kutatni az egykor Kingyesen megfordult hírességek leszármazottait. „A munka oroszlánrészét Dudda Roland vállalta, neki köszönhető, hogy 2009-ben összejött az első találkozó. Érdekes volt tapasztalni, hogy valamennyi családban éltek a kingyesi emlékek, fennmaradtak történetek – folytatta Feszty Zsolt. – Meghívtuk az Ópusztaszeri park akkori igazgatóját, Horváth Gábort is, és megegyeztünk, hogy a gerendákat restaurálják, majd kiállítják. Így kerültek Ópusztaszerre. A kiállításra 2015-ig kellett várni, közben ugyanis tulajdonosváltás, igazgatóváltás történt, a magyar állam teljesen felújította a Körképet és az annak helyet adó épületet is.” [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"251383","attributes":{"alt":"","author":"Képarchívum","class":"media-image","height":"240","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] A híres gerendák az Ilyet nem látott a Kárpát... című, a Feszty-körkép történetének kulisszáit, születésének körülményeit bemutató tárlat részét képezik, amely a Rotundában kapott helyet.  SZEPTEMBERBEN BEFEJEZŐDÖTT A FESZTY-KÖRKÉP FELÚJÍTÁSA ÓPUSZTASZEREN Amíg van mit megmenteni „A kingyesi tanya felújításáról édesapám halála után sem mondtunk le, de tisztában vagyunk vele, hogy önerőből nem tudjuk megvalósítani – mondta Feszty Zsolt. – Most azonban pislákolni kezd a fény az alagút végén. Ópusztaszerrel összefogva keressük a pályázati lehetőségeket, és ebben a Kingyesi Barátok is segítségünkre vannak. Nagy álmunk, hogy egy szellemi- művészi műhelyt hozzunk létre Kingyesen. Az eredeti épületekből sajnos ma már csak a torony áll, az is nagyon rossz állapotban van. Addig kell lépni, míg van mit megmenteni.”