Keresik az árvizek okait és a megelőzés lehetőségeit

A szakmai találkozón érdekes elméletek hangzottak el. Oľga Majerčáková, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet munkatársa elmondta: ha fennmaradt volna az Osztrák-Magyar Monarchia, minden két-három évben az ideihez hasonló árvízhelyzet állna elő.
„Azzal, hogy a közép-európai térség több kisebb államra tagolódott, a nagyobb árvizek előfordulásának statisztikai lehetősége is megoszlott” – mondta. – „Mivel a meteorológusok legfeljebb tíz napra képesek megbízhatóan előrejelezni az időjárás alakulását, nem zárható ki, hogy a nyár folyamán újabb árvizeknek nézünk elébe.”
Szlovákia talajrétegei már tavaly novemberben telítődtek csapadékkal, állapították meg a szakemberek; a kiadós téli havazás, majd a több évtizedes rekordokat felülmúló tavaszi esőzések csak tetézték a bajt.

Átfogó megoldást kell találni
Az idén lehullott csapadékmennyiséget sem az erdők, sem a szántók vagy más területek nem képesek felszívni, közölte Marián Hvizdoš, a Vízügyi Beruházó Vállalat vezérigazgatója.
„Nem elég a csapadékot felfogó tározókat, erőműveket és gátrendszereket építenünk – állapította meg –, átfogó megoldásra van szükség. A terep adottságait kell kihasználnunk, hiszen az erdőkésmezőkakár hetven milliméter csapadékot is képesek elnyelni. Szélsőséges esetben, mint amilyen idén előállt, a víz elvezetésének természetes és mesterséges módját egyaránt alkalmaznunk kell.”
Martin Bačík, a mezőgazdasági tárca illetékese elmondta: 2015-ig kell elkészíteni azokat az árvízkockázati térképeket, melyeknek magukba kell foglalniuk az adott területen alkalmazható optimális árvízvédelmi intézkedéseket is.
„A térképeket hatévente fogjuk frissíteni – hangsúlyozta –, segítségükkel megállapítható lesz, hogy egy-egy területen az árvíz elleni védekezésnek mely módja javasolt. A mentési munkálatok megszervezése során is ezekre fogunk támaszkodni; a legfontosabb változás viszont az lesz, hogy a településeknek a területfejlesztési tervek kidolgozása során az árvízkockázati térképekhez kell majd igazodniuk.”

Hiányzó százmilliókra lenne szükség
Peter Borušovič, a Vízgazdálkodási Vállalat vezérigazgatója elmondta: az árvíz idején az adminisztrátorokon kívül a cég valamennyi alkalmazottja a gátakon dolgozott.
„Közel háromezer munkásunk volt kint a terepen, több mint két és félmillió homokzsákot töltöttünk meg – közölte. – A védelmi munkálatokra fordított, mintegy félmilliárd eurós kiadásunk máig nincs megtérítve, így a megrongálódott vízművek helyreállítását banki forrásból fogjuk fedezni.” Elhanyagolták a medrek
karbantartását A vállalatnak az árvíz elleni védekezésre 2003 és 2010 között 600 millió eurót kellett volna kapnia az államtól, ám ennek csak negyedéhez, 150 millió euróhoz jutott hozzá. Borušovič szerint a cég ezért nem tudta megvalósítani azokat a beruházásokat, melyek az ország északi részét, a Morva, az Ondava és a Latorca mentét védték volna az árvizektől.
„A hiányzó 450 millió euróból megépíthettük volna a tervbe vett kisebb víztározókat, ugyanakkor korszerűsíthettük volna a Csallóközben, a Vág alsó folyása, illetve a Nyitra, Zsitva és Ipoly folyók mentén évtizedekkel ezelőtt épített szivattyúállomásokat is.”
A találkozón elhangzott az, hogy a településeknek nagyobb gondot kellene fordítaniuk a patakés folyómedrek karbantartására, mivel nem egy esetben a bennük felgyülemlett hulladék miatt keletkeztek problémák.