A magyar himnusz miatt tettek panaszt Halász Bélára és a gútai képviselőkre

A november 22-én tartott gútai alakuló ülés – amelyről lapunk is beszámolt – annak rendje és módja szerint a szlovák himnusszal kezdődött. A magyart nem egész 40 perc múlva, Halász Béla kérésére énekelték el, miután az újonnan beiktatott polgármester befejezte a beszédét.

„Magyar revizionizmus”

A magyar himnusz elhangzásáról a Felvidék.ma hírportál tudósításából szerzett tudomást a ZSI – legalábbis erre a cikkre hivatkoznak a honlapjukon a napokban közölt szövegben. Ebben többek között az áll, hogy

„a magyar revizionizmus folyamatában résztvevő aktivisták sajnos az állami közintézmények szintjén sem haboznak megszegni a Szlovák Köztársaság törvényeit”.

A ZSI szerint a magyar himnusz eléneklésével Gútán megsértették az állami jelképeiről és azok használatáról szóló törvény 13. paragrafusának második bekezdését. Itt ugyanis az szerepel, hogy egy másik állami himnusz akkor hangzik el Szlovákiában, ha az adott helyszínen jelen van annak hivatalos delegációja – ám ez nem érinti a fizikai és jogi személyek arra való jogát, hogy ezt mégis megtegyék. A ZSI szerint ugyanakkor a gútai képviselő-testület az államhatalom közfeladatot ellátó szervének minősül, s ezért nem vonatkozik rá az utóbbi kitétel. Így pedig megsértették az alkotmány 34. cikkelyének harmadik bekezdését, mely szerint „a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok ezen alkotmányban lefektetett jogai nem vezethetnek a Szlovák Köztársaság területi egységének és szuverenitásának veszélyeztetéséhez és a többi lakosság diszkriminációjához”. Emiatt a ZSI veszélyeztetve látja Szlovákia területi integritását, valamint arra is felhívja a figyelmet, hogy Gútán még a büntető törvénykönyv közfeladatot ellátó személyek bűncselekményeiről szóló szakaszát is megsértették. A Legfőbb Ügyészséget arra kérik, hogy folytasson le részletes vizsgálatot az ügy kapcsán, ha pedig bebizonyosodik a törvényszegés, szükségesnek látják a megfelelő büntetőjogi és személyi következmények megtételét.

Halász: nincs alapja a panasznak

Az eset kapcsán állásfoglalást kértünk Halász Bélától. „Mindig megnézzük, hogy ki az, aki a feljelentést teszi. Szerintem őket minősíti, ami az internetes oldalukon látszik. Szerencsétlen csoportosulásnak tartom ezt. Próbálják meglovagolni ezt a dolgot” – mondta az Új Szónak a gútai polgármester, majd hozzátette, szerinte teljesen természetesnek kell lennie annak, hogy egy magyarok lakta településen a szlovák mellett a magyar himnuszt is eléneklik a képviselők, Gútán pedig ez teljesen spontán módon zajlott. A ZSI cikkében olvasható jogi hivatkozásokat már jogászokkal is megnézették, s úgy látják, nincs alapja a panasztevésnek – mit több, valójában a szlovák egyesület kelti rossz hírét a városnak és polgármesternek, amely szintén büntetőjogi következményeket vonhat maga után.

„Megvárjuk, hogy egyáltalán érkezik-e valami a Legfőbb Ügyészségtől ezzel kapcsolatban. Ha nem, akkor nem foglalkozunk vele, nem szeretnénk piedesztálra helyezni ezt a csoportosulást”

– mondta Halász.

Az eset kapcsán megkerestük a ZSI-t és a Legfőbb Ügyészséget is. Ha válaszolnak, azzal majd külön cikkben foglalkozunk.

Mi az a ZSI?

A polgári társulásként működő szervezet honlapja (aki szeretné, itt elmélyülhet az előzményekben) szerint 2020-ban alakultak, s jelenleg a Turócszentmártoni járásban található Szucsányban (Sučany) van a székhelyük. A honlapjukon közölt cikkek alapján különös figyelmet szentelnek a magyar nacionalizmusnak, amely szerintük Szlovákia területi integritását fenyegeti. Alelnökük idén számos szöveget közölt a témában. Emellett pedig például arról is cikkeztek már, hogy Jozef Tiso valójában nem volt háborús bűnös, míg az egyik első kiadványuk František Vnuk szlovák nacionalista szerző Aleksander Machról szóló könyvének harmadik kiadása volt. Mint ismeretes, Mach a klerofasiszta Szlovák Köztársaság belügyminiszteri, valamint a Hlinka-gárda főparancsnoki posztját is betöltötte.